Millióknak elérhetetlen luxus, pedig már 160 éve feltalálták
Van abban valami szimbolikus, hogy megnyomsz egy gombot, és minden pillanatnyi problémád (higiéniai, szagbeli, tárolási) eltűnik a süllyesztőben. A 160 éve szabadalmaztatott öblítős vécé (aminek az első verzióját egyébként már a XVI. században feltalálta egy angol nemes, bizonyos Sir John Harington) pontosan erre képes. Mi már csak elképzelni tudjuk, hogy milyen állapotok uralkodtak akkor, amikor az épületek oldalán, az utcán, és ki tudja, még hol hömpölygött a salakanyag. De nem akarjuk elképzelni. Tóth Flóra elmélkedése vízöblítésről, vécéről és egy mindent eltüntető gombról.
–
Kis vízöblítésesvécé-történti érdekességek
Vízöblítéses latrinák már az időszámításunk előtti évszázadokban is léteztek, ám amitől a jelenlegi rendszer igazán csodás lett, az az, hogy a vécék egy csatornahálózatra rácsatlakoztatva működnek, és U alakú csőkialakításúak, ami a szagzárást segíti elő, vagyis nyoma sem marad a bűznek.
A csatornahálózat kiépítése előtt az „éjjeli emberek”, vagyis takarítócsapatok járták körbe a városokat, és ürítették ki a nap folyamán összegyűlt ürüléket a házak pöcegödreiből. (Mondtam én, hogy nem akarunk belegondolni.)
Az első vízöblítésesvécé-szerűséget I. Erzsébet brit királynő keresztfia, Sir John Harington találta fel, 1596-ban.
A készülék egy tálból és egy tároló részből állt, és 28 liter vízzel öblített. Ez rengeteg, főleg, hogy akkor még csatornahálózat sem volt, szóval a víz a vécében maradt. (De állítólag elegendő volt minden húsz használat után egy öblítés.)
Természetesen ez a kezdetleges vécé nem szüntette meg a kellemetlen szagokat, és a királynő szerint nagyon hangos is volt. Még szerencse, hogy végül nem ezt szabadalmaztatták pár száz évvel később.
1775-ben Alexander Cummings skót mérnök feltalálta azt az S alakú csőrendszert, aminek a továbbfejlesztett változatát a mai napig használjuk.
Ezen az alapon javított néhány részletet Joseph Bramah, akinek a nem kézi öblítésű vécéjét 1778-ban szabadalmazták, és aki el is kezdte gyártani. Ezt a modellt a XIX. századig használták, elsősorban hajókon.
A XIX. században a csatornahálózat fejlődése is lehetővé tette a vízöblítéses vécé elterjedését.
1851-ben a világkiállítás egyik attrakciója a fizetős, nyilvános vécé volt, ez George Jennings nevéhez fűződik. Egy pennyért tiszta vécé, törülköző, fésű és cipőtisztítás járt. A világkiállítás alatt 675 ezer penny gyűlt össze.
Az „elköltök egy pennyt” ekkor lett udvarias célzás a vécéhasználatra. (Kicsit elegánsabb, mint, mondjuk, a „dobok egy sárgát”.)
1852. február 2-án nyílt meg a világ első állandó nyilvános férfivécéje a Fleet Street 95. szám alatt, majd kilenc nappal később a női is, a Bedford Streeten. Röpcédulákkal, sőt a The Timesban feladott hirdetéssel is próbáltak reklámot csinálni a nyilvános „pihenőszobának”, amelynek használatáért két pennyt kellett fizetni, de az első hónapban mindössze 58 férfi és 24 nő vette igénybe a szolgáltatást. Fél éven belül így mindkét vécé bezárt.
Thomas Crapper vízvezeték-szerelő és üzletember nyitotta meg a világ első vécébemutató szalonját, ahol az emberek megtekinthették a különböző termékeket. Szintén ő kapta a megtisztelő felkérést, hogy a Buckingham-palotát és a windsori kastélyt is ellássa toalettekkel. Ő szabadalmaztatta a vízöblítéses vécét 1861-ben – bár nem ő találta fel, csak továbbfejlesztette a már működő találmányokat.
Ez a „félig feltalálás” is elég volt ahhoz, hogy a nevéből kialakuljon a „crap” szó, amit angol nyelvterületen most is a szar megnevezésére használnak.
1870-ben Thomas William Twyford feltalálta az önállóan álló kerámiavécét (ami nem egy komódszerűségbe van beépítve), ami már egészen hasonló volt a maiakhoz.
A jelenlegi szabályozás szerint négy liter lehet az öblítés során felhasznált vízmennyiség – csak hogy legyen összehasonlítási alapunk az első, 28 literes verzióval.
A már említett Thomas Crapper az 1880-as években feltalálta az U alakú, szag szempontjából az S-nél sokkal jobb vécéelemet, ami azóta is fontos része.
Mi a jó a vécében? Újabb és újabb szintek
Az azóta eltelt pár röpke év során pedig a vécé nemcsak a hétköznapi élet részévé vált minden olyan szerencsés helyén a világnak, ahol elérhető (mert sajnos még mindig nem mindenhol evidencia), hanem sokak (például minden egyes szülő) számára a nyugalom szigetévé is.
Ismerek olyanokat (persze csak nagyon távolról), akik komplett könyveket olvasnak ki a „hideg” deszkán ücsörögve (nem tapasztalatból mondom, csak a fizikatanulmányaimra alapozva, hogy egész gyorsan átmelegszik). Apák és anyák folytatnak vérre menő küzdelmet azért, hogy ki stoppolhatja le a lakás fixen legcsendesebbnek számító zugát – aztán koppannak nagyot, amikor kis kezek kopognak a vécéajtón (már persze, ha egyáltalán kopognak).
Szóval a vécében nemcsak az a csodálatos, hogy gombnyomásra tünteti el azt, amit nem szívesen látsz, szagolsz és kerülgetsz, hanem az is, hogy alkalmanként egyéb funkciókat is képes betölteni. Hiszen ez az a hely, ahova még a királynő is magában jár… kivéve persze, ha pici gyerekei vannak.
A jövő vécéje
Amellett, hogy a helyiség komfortossá vagy éppen látványossá tételére természetesen rengeteg lehetőség adódik, létezik szabályszerűen trónnak kinéző, zenélő, aranyból készült és környezettudatos vécé, de a működési elve mindegyiknek ugyanaz. Számtalan kutató foglalkozik azzal, hogy a vízöblítésen túl hogyan lehetne eltüntetni, majd akár hasznosítani a végterméket. Kísérleteznek szárítással, égetéssel és préseléssel – többek között Bill Gates is támogatja ezeket a kutatásokat, mivel még mindig több milliárd ember él vécé nélkül. Mindenesetre a vízmentes vécé egyelőre elképzelhetetlennek tűnik, úgyhogy a képzelőerőnket ne is a kézzelfogható (pfuj) vécék irányába mozgassuk meg, hanem emeljük el a témát egy kicsit a szó szoros értelmében vett szartól.
Te mit tüntetnél el, ha lenne egy monumentális vécéd?
Van ugyanis valami nagyon szimbolikus abban, hogy gombnyomásra szabadulunk meg a szartól – annyira sok területe lenne az életnek, ahol csodás lenne egy, a vécéhez hasonló, mindent elnyelő, gombnyomásra eltüntető találmány.
Én nagyon szívesen lehúznám az egymás ok nélküli szívatását az élet bármely területén, a gyermekéhezést, a víz- és higiénés gondokat a világ érintett részein (ha már témánál vagyunk), pár betegséget – ideértve a Covidot –, és bevallom, néhány embert is. Nemcsak széles körben ismerteket, hanem névtelen gyerekbántalmazókat például ugyanúgy.
Ti mit (esetleg kit) húznátok le a képzeletbeli, minden szart eltüntető vécéteken?
Tóth Flóra
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/andreygonchar