Hódolat a világ urai előtt – MIAU!, avagy a macskás kiállítás, amit látni kell

–

Öntörvényűek, szabadok és megzabolázhatatlanok, intelligensek, kiszámíthatatlanok, emberszerű reakcióikkal pedig kiapadhatatlan humorforrásként szolgálnak. Külön egyéniségek, épp ezért macskát nem tart az ember, vele együtt él. Nem csoda, hogy a domesztikálásuk kifejezetten hosszú ideig tartott, a történelem során pedig különböző jelentésrétegek társultak hozzájuk:

ők a titokzatosság, a bujaság, a nőiség jelképei, és az éjszakáé is, a titkos tudás hordozói.

És emellett van persze egy nagyon prózai oka is annak, amiért annyian kapcsolódunk hozzájuk: mert hihetetlenül aranyosak. Macskákért rajong az egész (jó, minimum a fél) világ: ők az internet nem hivatalos címerállatai, akiket nem lehet letaszítani a trónról. A macskás kép pedig ezzel párhuzamosan egy külön zsánerré vált a fotográfiában. Az alműfaj hihetetlen népszerűsége egy jó lehetőség is, mivel egy-egy cicás kép már önmagában rengeteg ember figyelmét képes megragadni, onnantól pedig a művészek és kiállításrendező dolga, hogy hogyan használja ezt a helyzetet, milyen összetett információt, milyen történeteket közvetít a fotók által. A többi között emiatt is foglalkoztatta régóta egy macskás fotókiállítás létrehozásának ötlete Mucsi Emesét, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ kurátorát.

MIAU!

Nem csak macskarajongóknak – nekik viszont kötelező. Röviden így ajánlanám a MIAU! című kiállítást, amelyen kilenc alkotó eltérő nézőpontjai mutatkoznak meg, és amely jóval több cuki macskás képeknél. A fotók mellett található személyes történeteken keresztül számos réteg, jelentéstartalom bomlik ki annak alapján, hogy az alkotók a fotográfia mely területével foglalkoznak és a macska mely sajátosságait emelik ki.

Hajdú D. András fotóriporter például a Máltai Szeretetszolgálat megbízásából készített a pécsi György-telepen egy multimediális anyagot, amikor meglátott kiterítve egy tigrises szőnyeget a szárítón. Ezt írja a fotóról: „A tigris szuper szimbólum, többek között utalhat a telepi srácok apaképére, vagy akár az ottani lányok kedvenc vadállatmintás ruhadarabjainak egyikére. Ilyenkor általában regisztrálom, hogy van egy lehetőségem arra, hogy játékba hozzam az adott látványt, és várom, a nap folyamán lesz-e belőle valami.

Ebben az esetben az élet egy egészen valószínűtlen pillanatot produkált, amire nem számítottam: befordult a sarkon egy fekete macsek, és egyszerűen odasétált, majd felnézett a tigrisre, mint valami példaképre. Minden egy képre került, a háttér tökéletesen árulkodik a miliőről, a cica pedig a telepi srácok mintakeresését jelenítette meg számomra.”

A legszőrösebb családtagok

De betekinthetünk egyebek közt abba is, milyen helyet foglal el a macska a társas együttélésben, a családban. Barakonyi Szabolcs fotóján Mázli cica szerepel, aki az édesapja második családjában élő egyik új testvérének a macskája, és aki maga is kapocsként szolgált, hogy a fotóriporter megismerje az új rokonait. Szabó Benke Róbert több munkájának is fontos alanya volt dr. Miciváry Mici, aki egy párkapcsolattal együtt költözött az életébe. Volt egy korábbi kiállítása 2003-ban, amelyen az alkotó az akkor legfontosabb huszonhárom nőismerősének az arcképét mutatta be: a sort az édesanyja portréja nyitotta és Miciváry fotója zárta. Ez is jól mutatja, hogy mennyire kötődhet érzelmileg a környezete a macskákhoz. A háziállatok tartása, imádata maga a boldogság is: Szombat Éva a Practitioners sorozatának részeként egy macskakiállításon örökítette meg a büszke macskatulajdonosokat, kissé feszült és mogorva kedvenceikkel. „A macska népszerűségéhez az is hozzátartozik, hogy a reakcióit emberszerű reakciókként értelmezzük – szerintem ezért is van ekkora sikere az interneten is. Ezek a reakciók pedig mindig váratlanok, hiszen a macska természete az örök kiszámíthatatlanság, beskatulyázhatatlanság” – magyarázza Mucsi Emese kurátor.

Máli Fanni sorozata is a háziállatokkal való társas együttélést mutatja be – bár nem a szokványos módon. „Az érdekelt, mi az állatok szerepe nemcsak társként, hanem trófeaként. Felkerestem egy preparátort, és megfigyeltem a munkáját, ami lényegében az állatok újrateremtését jelenti: az öröklétet, az állandóságot, az emlékállítást.

Egy ilyen folyamatot követően magát az állatot már nem állatként kezeljük, hanem mint egy ereklyét őrizzük az életünkben.”

Ez mind a macska

Persze, ahogy azt az elején is említettem, a macskák nemcsak puha szőrgombócok, flegma arisztokratikus lények, hanem igazi rocksztárok is, az internet koronázatlan királyai, mindemellett szerteágazó szimbólumok fontos kultúrtörténeti és szociológiai vonatkozásokkal. Maneki-nekóval, az integető macskával szinte mindenhol találkozni, a japánok szerencsehozó tárgyával kapcsolatban azonban sok tévhit, spekuláció él az emberekben, még a japánok is vitatkoznak rajta, hogy mik az előzményei. Mindenki azt hiszi, hogy ez egy ősi szimbólum, pedig csak hozzávetőleg százötven évre visszamenőleg ismert a története ennek a „biedermeier” tárgynak. „Szarka Péter, aki képzőművészként ehhez hasonló kultúrtörténeti anomáliákkal foglalkozik, beszerzett egy ilyen macskát, amit meleg műanyaggal öntött le egészen addig, amíg az integető mancsa megállt, és egy idő után szobor, objekt vált belőle. Ezt fotózta le később” – meséli Mucsi Emese. De a macska mint a nőiség és bujaság szimbóluma is megjelenik a kiállításon, ami augusztus 30-ig várja az elvakult rajongókat és a kevésbé elkötelezetteket is, hogy leróják hódolatukat ezek előtt a fenséges lények előtt.

A kiállításon szereplő alkotók: Bánkuti András, Barakonyi Szabolcs, Gáldi Vinkó Andrea, Gerhes Gábor, Hajdú D. András, Máli Fanni, Szabó Benke Róbert, Szarka Péter, Szombat Éva

A kiállítás ingyen megtekinthető:
2020. július 16. – augusztus 30.
Hétfőtől szombatig 8 és 19 óra között.
Ünnepnapokon zárva.
Capa Központ – 8F Galéria (1065 Budapest, Nagymező utca 8., a kávézó mellett)

Filákovity Radojka

Kiemelt kép: © Szombat Éva: Macskakiállítás (a Practitioners című sorozatból) | Cat Expo from the series Practitioners 2015