Nem csak kényszerkaja! – Egy kenyérrajongó őszinte vallomása (4 könnyű recepttel)
Szinte nincs olyan nap, amikor ne találkoznánk vele, az egész karantént neki szenteltük, piedesztálra emeltük, és már az emberiség kezdete óta tömjük magunkba, ám mégsem tartjuk (bevallottan) a kedvenc ételünknek. A kenyeret szinte mindenki szereti, mégis inkább szükség szülte megoldásként tekintünk a vele készült fogásokra. Azonban vannak olyanok, akiknek igenis őszintén és bevallottan rajonganak érte Nyáry Luca a szeletelt kenyér 92. évfordulójának alkalmából elmeséli, miért is szereti ennyire a kenyeret és miért nem szabad leírnunk az egyszerűbb hozzávalókat sem. Nyáry Luca írása.
–
Már 92 éve annak, hogy először lehetett kapni a boltokban előre szeletelt kenyeret, ami, bár nem tűnik túl bonyolultnak (elvégre kenyérvágó kés megtalálható minden háztartásban) mégis óriási találmányként vonult be az emberiség történetébe.
Én pedig már két napja tűnődöm, vajon miért írom meg ezt a cikket, de valójában, a szívem mélyén tudom az okát. Tulajdonképpen két dolog miatt csinálom: az egyik, hogy mindig szerettem volna meghódítani a WMN „konyhaszekcióját”, és mert amikor megláttam, hogy lehet írni a KENYÉRRŐL, hirtelen eszembe jutott, mennyire szerves része az életemnek, ezért igazán megérdemelne egy saját írást.
Ugyanis az a helyzet, hogy itthon – mint „lusta, igénytelen fiatalok” – embertelen mennyiségű szeletelt (vagy bármilyen) kenyeret fogyasztunk nap mint nap, ezért mostanra már egész kreatív lettem a felhasználásukban.
Készítettem belőle sütit, rántottát, tölteléket és már legalább három saját fejlesztésű, ikonikus szendviccsel boldogítottam a családomat. Ahogy önállósodom, és egyre több időt töltök a konyhában, mind jobban lenyűgöz, mennyi felhasználási módja lehet valaminek, amit ennyire hétköznapinak tekintünk. Hoztam hát pár olyan receptet, amit gyakran készítek, ha nincs időm valami nagyobba belefogni, vagy ha sok embert kell etetnem egyszerre, ami gyakran előfordul errefelé.
Ezen receptek mindegyike elkészíthető pár klasszikus, szeletelt fehérkenyérből, és bár én tegnap puszta sznobizmusból úgy döntöttem, hogy különböző fajta kenyerekkel akarok dolgozni, tapasztalataim szerint mindig laktató és finom fogásokat lehet összehozni belőlük, a kenyér fajtájától függetlenül. Ugyan igyekeztem változatos recepteket hozni, az mindegyikükben közös, hogy gyorsan és egyszerűen elkészíthetők, és egy szempillantás alatt eltűnnek az asztalról. Szóval használjuk ki ezt a fantasztikus lehetőséget a zabálásra, és ünnepeljük meg együtt, hogy immár 92 éve zacskóból (is) ehetjük a kenyeret.
1. Az „ultimate” reggeli
Ha neked is teljesen életképtelen valamelyik szeretted, és konkrétan át kell verned azért, hogy meglegyen a napi tápanyagbevitele, ezt szeretni fogod. Ez a minden Tasty-videóba belekerülő „trükk” ötvözi a tükörtojást a reggeli lustulós szendviccsel, kompakt és laktató étel, amivel a legreménytelenebb esetek diétájába is bele tudsz csempészni egy kis fehérjét. Annyira egyszerű, már attól „csalónak” érzem magam, hogy belerakom ebbe a cikkbe.
Hozzávalók: (két adaghoz)
– két szelet kenyér
– két kicsi vagy közepes tojás
– mediterrán vagy olasz fűszerkeverék
– reszelt sajt (ízlés szerint)
– (felturbózható még gombával, spenóttal, baconnel, vagy bármivel, amit tojás mellett sütnél)
Elkészítés:
1. Felmelegítesz egy pici olívát a serpenyőben.
2. Közben megfogsz egy szelet kenyeret és kivájod a közepét egy pohár segítségével, kábé, mint egy sütiformával tennéd (és, ha elég felszerelt a konyhád, használhatod azt is)
3. A kenyeret rádobod a serpenyőre, és kábé fél percig pirulni hagyod, aztán a közepébe beleütsz egy egész tojást.
4. Ha olyan vagy, mint én, akkor megint túl magasra vetted a lángot, és az egyik felét csúnyán elégeted, de sebaj, majd kidekorálod paradicsommal.
5. A megsült tojást tálald friss zöldségekkel és veszélyes mennyiségű szalonnával a kiegyensúlyozott étrendért.
2. French toast, avagy hogyan mondjuk szépen, hogy cukros bundáskenyér?
Az egyszerű, szeletelt toastkenyér annyira sokszínű étel, hogy ha elég ügyesek vagyunk, még a reggeli palacsintát is ki tudjuk váltani vele. Én személy nem vagyok édesszájú, inkább szendvicsekben élem meg a kenyér iránti szeretetemet, de a családomban akadnak páran, akiknek csak az édes reggeli az igazi. Ha te is így vagy vele, akkor nagyon ajánlom ezt a nevetségesen kézenfekvő receptet, amit kényelmessége ellenére is döbbenetesen kevesen ismernek itthon. Olcsó, szép, könnyen variálható kaja, és úgy fogsz kinézni tőle, mintha tudnád, mit csinálsz.
Hozzávalók: (négy-öt darabhoz)
– szeletelt kenyér, lehetőleg minél édesebb tésztájú (én ehhez most egy kalácsszerűséget választottam) de bármilyennel kivitelezhető
– két nagyobb méretű tojás
– cukor (bármilyen lehet, én a sötétbarnát szeretem a legjobban)
– fahéj (ízlés szerint)
– vanília (aroma) szintén ízlés szerint
– szerecsendió (ízlés szerint)
– tej (én max. pár evőkanállal szoktam hozzá rakni, de más receptek szerint mehet nyugodtan több is)
– lekvár, nutella, karamellszósz vagy juharszirup a tálaláshoz
– friss gyümölcsök a tetejére
Elkészítés
1. A tojást, a fahéjat, a szerecsendiót és a vaníliát egy laposabb tálban összekeverjük, majd lassan hozzáadjuk a tejet, vigyázva, hogy ne legyen túl vizes a keverék.
2. Felszeleteljük a kenyeret (persze csak, ha nem szeletelten vettük) minimum egy ujjnyi (,de inkább kettő) vastagságúra.
3. A kenyée mindkét oldalát megforgatjuk a tojásban, és kevés vajon vagy kókuszzsíron, alacsony lángon megsütjük a serpenyőben.
4. Ha még egy kis cukorra áhítozik a szervezetünk, a tálaláshoz kenjük meg lekvárral vagy juharsziruppal, és tegyünk mellé friss gyümölcsöket. Figyelmeztetés: melegen a legjobb.
3. A morzsapartik királya: a fokhagymás-vajas kenyér
Bevallom, a viccesen lényegretörő „garlic bread” elnevezést (ami annyit tesz: fokhagymás kenyér) először mémekben láttam, és csak sokára jutott el az agyamig, hogy ez egy tényleg létező kaja, aminek Amerikán kívül is nagy rajongótábora van. Ugyan ott az sem ritka, hogy külön erre a célra készítik el az alapjául szolgáló kenyeret, általában bagettet, de én inkább a maradékmentő képességeiért szeretem. Ugyanis egy kis odafigyeléssel (és egy tonna fokhagymával) még a többnapos szikkadt kenyérbe is vissza tudja hozni az életet.
Hozzávalók:
– bármilyen kenyér (a legjobb itt az, ha egyben van, de szeletenként is elkészíthető)
– fél csomag vaj
– nagy marék petrezselyem
– három nagy gerezd fokhagyma
– finomra reszelt parmezánsajt (ízlés szerint)
Elkészítés:
1. Ha a kenyér, amiből készítjük friss, ezt a lépést kihagyhatjuk. Amennyiben viszont kiszáradt hozzávalókkal dolgozunk, akkor sem kell pánikolnunk: tartsuk a száraz kenyeret, (ha nem szeletelt, akkor a héjas külső oldalával) a csap alá, és folyassunk rá egy kis vizet. Mindegy, hogy hideg vagy meleg vízzel tesszük, egyedül az a fontos, hogy ne áztassuk el teljesen, csak nedvesítsük meg egy kicsit. Ezután kapcsoljuk a sütőt 150-160 fokra, és a nedvességtől függően öt-tíz percre tegyük be melegedni a kenyeret. Ezután a kenyerünk sokkal frissebbnek fog érződni, és jóval puhább is lesz.
2. Egy tálban olvasszuk meg a vajat, tegyük hozzá a petrezselymet, a fokhagymát, és ízlés szerint fűszerezzük.
3. A kenyeret, ha nem szeletelt, vagdossuk be, mintha felszeletelnénk, de ne vágjuk át alul a héját. Kenjük meg a vajjal, oszlassuk el rajta, vigyázva, hogy ne csak a héjára jusson. Szeletelt kenyér esetében a szeleteket egyenként, csak az egyik oldalról kenjük meg, különben megég.
4. Utolsó lépésként szórhatunk rá kis reszelt parmezánt, ezután pedig tegyük be a sütőbe, immár 170-180 fokon, majd pár percig hagyjuk bent, hogy összeérjenek az ízek, és megolvadjon a sajt.
5. Tálald kis sajttal, zöldségekkel, és próbáld meg nem egyedül megenni az egészet. Nem fog sikerülni, de tartozol magadnak ennyivel.
4. Az igazság ál-gourmet-szendvicse
Valószínűleg mindegyik kenyeret kívánó receptem közül ezt eszem a legtöbbször, mivel egyszerűsége ellenére is olyan szép és finom, hogy szinte azt érzem, letettem valamit az asztalra (pun intended) pedig konkrétan csak bedobtam a kontaktgrillbe két szelet kenyeret. Vegetáriánusként legtöbbször a húsmentes verzióját készítem, de a családom szerint nyugodtan meg lehet dobni egy kis sonkával is.
Hozzávalók: (két szendvicshez)
– négy szelet kenyér (én most ciabattával készítettem)
– fél avokádó
– egy másik fél avokádó, amikor rájössz, hogy amit tegnap vettél már félig meg is romlott
– egy friss paradicsom
– szárított paradicsom (ízlés szerint)
– két kiskanál pesztó
– sajtkrém
– négy szelet száraz mozarella
Elkészítés:
1. A szendvics két felének használt kenyereket megkenjünk pesztóval és sajtkrémmel. (Én egyet-egyet szoktam, de például a barátom undorító módon összekeveri)
2. Rátesszük a szeletelt avokádót, a paradicsomot, majd a sajtszeleteket, a legtetejére pedig mehet a szárított paradicsom.
3. Melegszendvicssütőben, kontaktgrillen vagy serpenyőben is elkészíthető.
4. Edd meg, vagy add oda nyavalygó kiskorú családtagjaidnak, bebizonyítva, hogy igenis van kaja itthon.
Nyáry Luca
A képek a szerző tulajdonában vannak