–

Egyet a babának, egyet a mamának (ezért ne lepődjetek meg, ha a telefont ütemesen a fejükhöz csapkodó vagy kőpadlót fejelgető szülőket láttok)

„Most nyolchetes a kisfiam, és folyamatosan attól rettegek, hogy a fejét a kilincsbe verem, miközben sétálgatok vele a lakásban. Már telefon is landolt a fején, de csak pár centiről! Utána hozzávágtam a saját fejemhez, hogy teszteljem az erősségét.”

„Mikor lefordult a kislányom a konyhakőre (elkaptam, csak nem jól, és pár centiről azért elérte a feje a járólapot), utána én is hozzávágtam a fejem a kőhöz tesztelésképp.”

„A telefontesztet én is elvégeztem magamon, egy balul sikerült szelfi után a kislányommal.”

 Amikor a szülő is esik

„Régen történt: a kislányom éjjel kiabált, hogy pisilnie kell. Rohantam át, de a sötétben nem vettem észre, hogy leesett az ágyáról, és belerúgtam. Ettől becsúszott az ágy alá, meglepetésében felkapta a fejét. Hallottam, ahogy nagyot koppant az ágy alján.”

„»Anyaaa, kéész vagyoook, kakiltaaam!« Szaladtam a fürdőszobába, ahol természetesen megbotlottam a szőnyegben, és azzal a lendülettel érkeztem a kisfiam ölébe. Ő pici volt, én meg lendületben, nem részletezem, csak annyi: nem tudott megtartani…”

via GIPHY

Konyhai balesetek, kicsit másképp

„Adtam neki egy csepp mézeskalács-illatú párologtatóolajat Vigantol helyett. Ugyanolyan üvegben volt.”

„Reszeltem répát a nyolc-tíz hónapos gyereknek, aki lelkesen ette. Mígnem elkezdett fulladozni, és kiderült, hogy nem nyelte le a répát, hanem az egész cucc a szájpadlására ragadt… Na, ott tényleg lepergett az életem, de aztán valahogy megoldottam.”

A jóból tényleg keveset adnak?! – Mi ezért szeretjük, hogy picik vagyunk

WMN Zizi – 2020. május 4. – TF

De honnan jön a vér?!

„A most már nyolcéves lányom egyévesen kiszaladt a szobából, megcsúszott a parkettán (miközben én épp főztem), és belefejelt a szekrény fémfogantyújába (amit persze utána le is szereltünk). A homlokát felhasította, előttem rogyott térdre, és ömlött az arcába a vér. Mentővel rohantunk a kórházba, ahol kiderült, nem súlyos, csak annak látszott. Kicsi seb volt, épp csak egy gyöngyházszínű pici vonal maradt meg belőle.”

„Szállodai medence, kétéves fiam a bátyja ölében ülve csúszott le a csúszdán, apukájuk lent várta őket, hogy elkapja a kicsit, ne merüljön víz alá. Nem is merült. Viszont akkora lendülettel érkeztek, hogy a férjem gyakorlatilag szétharapta a kicsi homlokát. Pillanatok alatt minden merő vér volt, a pici üvöltött, azt se tudtuk, hol vérzik. Mindez természetesen külföldön történt, hétvégén, de végül szépen ellátták. Most tizenkét éves lesz, de az emlék és a heg a homlokán örök.”

„Hasamra kötözött nyolc hónapos babával elcsúsztam a jeges utcán. Ömlött a szájából a vér. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy mindez a gyerekfogászattól ötven méterre történt, ahol mindketten elsősegélyt kaptunk. A gyereknek visszatették a fogát, nekem jutott egy nyugtató.”

via GIPHY

Sok bába közt – elesik a gyerek

„Kábultan ültünk a helyi park egyik padján, a kialvatlanságtól alig láttunk, középen az alig kétéves gyerek. Kalimpált a lábával, nyilvánvalóan le akart szállni. Férjem azt hitte, én fogom meg, én meg azt, hogy ő fog segíteni. Az eredmény: gyerek arccal előre landolt a betonon. Sírás, sikítás, egymás hibáztatása, majd mikor kiderült, hogy az ijedségen kívül nagyobb baj nem történt, röhögés, hogy mennyire elképesztően fáradtak vagyunk.”

„Lakótelepi három négyzetméteres fürdőszobában ketten fürdettük a gyereket. A mosógép tetején öltöztettük, egyszerre néztünk félre, leesett.”

„Az első gyermek konkrétan három felnőtt kíséretében, és szoros felügyelete mellett mászott le a kanapéról, persze fejjel előre. Akkor puklija még senkinek nem volt.”

„Szőnyegen játszottunk a már magabiztosan rohangáló kétévessel, aki futás közben átesett apa kinyújtott lábán, egyenesen a kis asztal sarkának. Vérbe boruló arcocska, felrepedt szemöldök, szülők heveny szívrohama, rohanás az ügyeletre. Gyerek ordított, mert szerintem már tőlünk pánikolt be. Végül összeragasztották a sebet, kapott színes matricát, megnyugodott. Mi pedig száműztük az asztalkát, de még napokig rémeket láttunk, hogy mi történhetett volna. A vicc az, hogy harmincöt év elteltével is zakatol a szívem most, hogy leírtam.”

„Két és fél éves volt a lányom, anyukáméknál voltunk, ott voltak a dédiék is. Lányom jön-megy a dohányzóasztal körül, dédipapa mondja: »el ne ess bogaram«, abban a pillanatban gyerek elesik dédipapa lábában, neki az asztal sarkának. Sírás, nagy dudor a szeme fölött. Aztán saját megnyugtatásomra bementünk a balesetire. Semmi komoly baj nem történt, szerencsére.”

Nem csak a kezdő szülők bénáznak

„Ketteskével, hármaskával és négyeskével is történtek dolgok. Sőt, talán még inkább. Négyeske nyolcéves, betegen otthon, épp lement a láza, fekszik az ágyban, mi történhet? Anya végre leül a szomszéd szobában a munkájához. Egyszer csak éktelen csattanás, de a gyerek nem ordít. Na erre felugrottam, mert ha ekkora zaj után beáll a csend, akkor baj van. Elindult a drága gyermek a vécére, kissé megszédült, megbotlott, homlokkal az asztal sarkát fejelte le, ömlött a vér a fejéből. Mentő, agyrázkódás, három nap kórház. Ekkor már tizenhét éve gyereket neveltem, szóval semmiképp sem voltam kezdő.”

via GIPHY

„A legtöbbet a harmadik gyerekkel bénáztam. A másodperc töredéke alatt mászott fel az IKEA kisszékre, és azzal a lendülettel vágódott is el. Persze közben kapaszkodott a támlába, így az első két fogacska kicsi darabjai bánták. És rohantunk az ügyeletre.”

Ha ketten vannak, picit nehezebb

„Első napon hazahoztuk az ikreket, este fürdetés. Annyira izgatott voltam, hogy mostam a lányom fenekét, és közben a feje a vízben volt. Fura is volt a csend.”

„Ikrekkel mindennapos, hogy amikor az egyiket cipelem, nem látom, hogy a másik alattam van, és felrúgom szegényt, vagy átesem rajta.”

Ajtók, padok satöbbi

„Az első kendős hátrakötős próbálkozásommal teljesen elégedetten sétáltam be a fürdőbe megnézni, hogy milyen arcot vág a gyerek, csak azt nem tudtam, hogy olyan laza volt a kötés, hogy oldalra lógott a feje, így egy kecses forgás után bevertem a fejét az ajtófélfába.”

„Kislányomnak az oviban nem jött le a nadrágja, nem fogta a padot, így a gatyával együtt lerántottam, és brutál bevágta a fejét. Beszoktatás második napja lett volna, üvöltött, úgyhogy inkább kihagytuk azt a napot.”

„Gyerek felült a sörpadra, majd a támla és az ülőfelület közötti résen kiesett háromévesen. A betonra.”

 Szülő éles szerszámmal a kezében – nem jó kombináció

„Frufruigazítás helyett szemöldökigazítás. Másnap pedig magyarázd meg az oviban, hogy az úgy volt…”

„Az első, várva várt körömvágáskor sikerült a körömcsipesszel a kicsi bőréből is csippenteni egy kicsit.”

„A lányomnak kétéves korában, hajvágás közben nagyon koncentrálva az egyenesre, átvágtam a fülét. A heg megmaradt, ennek már harmincöt éve.”

via GIPHY

Az ollónál csak a cipzár veszélyesebb

„Nyakbecsípés cipzárral.”

„Ja, az nekünk toka inkább.”

„Az nálunk is megvolt a fiammal. Az öt hónapos lányom egyelőre megúszta az ilyen baleseteket.”

„Vagy bukósisak csatjával nálunk.”

„Ezt magamnak is képes vagyok megcsinálni.”

(Csatlakozom az utolsóhoz, magamnak is, gyerekeknek is, sisakkal, cipzárral, sőt nyaklánc csatjával is – a szerk.)

via GIPHY

Autóbaleset – másképp

„Szerintem nincs olyan anya a földön aki autósülésbe ültetéskor vagy kivételkor ne verte volna bele az autóba a gyerek fejét!” (Csatlakozom – a szerk.)

„Rettenet élmény volt az első alkalom. Két hónap múlva már csak: »Jaj, bocs, fiam, tudod, anyád mekkora béna!«”

Kérlek, ne hagyjátok abba!

Tóth Flóra

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images