–

„Ha nem kezdtük volna el, itt sem tartanánk”

Balogh Ági a kezdeményezés kapcsán a korábbiaknál is jobban odafigyelt arra, hogy mit tesz a kosarába. A jó szándék azonban nem mindig bizonyult elegendőnek, ami nem annyira rajta, inkább a körülményeken múlt.

„Hiába kérem papírba a felvágottat, ha annak is műanyag a belső rétege. Azt sem értem, hogy a kenyérhez miért nem lehet egyszerű selyempapírt kitenni az üzletekben, ahogy az a nem túl távoli múltban is volt.”

Több dologban viszont sikerült változtatnia:

„A piacon határozottabban szólok, hogy nem kérek zacskót. A kutyakakit papír zsebkendővel vagy falevéllel szedem fel. A szemetesbe újságpapírt teszek.

Vécépapírból is papírcsomagolásút vásárolok – nemrég fedeztem fel, hogy már ilyen is van.

Vettem kulacsot, illetve újratölthető szódásüveget – igaz, utóbbi sajnos műanyagból készült. Tusfürdő helyett már régóta szappant használok. Próbálkoztam a környezetbarát mosogatószerrel is, de az sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet.

Ha nem kezdtük volna el, még itt sem tartanánk. Ha pedig rosszabbra fordulna a helyzet, és korlátozások jönnének, mégsem érnek majd minket teljesen készületlenül.”

„Kiléptem a komfortzónámból”

Bonifert Anna már hosszú ideje vegán – a csomagolásmentességre való átállás tízszer nehezebb számára, mint annak idején az állati eredetű termékek elhagyása volt. Mégis élvezi, hogy újra kezdő lehet:

„Kiléptem a komfortzónámból, és »kemény tíz perc« ráfordítással elmetróztam egy csomagolásmentes boltba. Imádtam!

Ezzel a bevásárlással kiküszöböltük a mosószer, a mosogatószer, a felmosó és az ablakmosó szer műanyag flakonját is. Ráadásul sok csomagolásmentes áru lényegesen olcsóbb is – biztosan nem minden, de ami nekünk kellett, az igen.

Júliustól nem veszek szeletelt kenyeret és kész humuszt – utóbbit megtanultam végre jól elkészíteni. A tofuról azonban nem tudok lemondani – továbbra is megveszem csomagolva.”

Petra „tízparancsolata”

„Az újrahasznosítás önmagában nem fogja megmenteni a bolygót – mondja Petra. – Csak az segít, ha egyáltalán nem vásárolunk eldobható műanyagot. A tartós műanyag viszont nem ördögtől való, mivel – helyesen karbantartva – hosszú évekig jó szolgálatot tehet. Persze, akinek az tetszik jobban, vehet üveget is, de én tartok tőle, hogy összetörném.”

Petra már régóta környezettudatosan él, és még egy viszonylag egyszerűen követhető „tízparancsolatot” is összeállított a kedvünkért.

1. Legyen nálad legalább egy összehajtható szatyor és textilzsákok. Így a napi bevásárlást máris hulladékmentessé teheted.

2.

Legyen nálad kulacs, ha pedig tudod, hogy aznap készen veszed valahol az ebédet vagy a vacsorát, akkor jól záró műanyag doboz is. Mindkettőre pár száz forintért lehet szert tenni, és még az egyszer használatos műanyag doboz árát sem kell kifizetned, ez gyakorlatilag »kidobott pénz«, ami egyenesen megy a kukába.

3. Szerezz be egy háromdarabos dobozkollekciót az uzsonnának két méretben, főtt ételnek pedig egy többrekeszest. Ezzel egy év alatt jókora mennyiségű eldobható csomagolást válthatsz ki.

4. Műanyag helyett csomagolj papírba!

5. Ne vásárolj előrecsomagolt élelmiszert! Még gombát is lehet doboz nélkül kapni, felvágottat, sajtot pedig vehetsz a pultból is. Legtöbben a piacot ajánlják, de ott általában rám tukmálják a zacskót. Én jobban szeretem a mérleges-címkézős módszert alkalmazó szupermarketeket, ott beletehetem a tüllzsákba is, amit venni szeretnék. Savanyúságot viszont adnak a piacon tiszta befőttesüvegben.

6.

Különféle csodadobozok helyett egyszerű befőttesüvegekbe is remekül lehet babot, lisztet, zsemlemorzsát, fűszert, rizst tölteni.

Ha táblafestékkel befested őket, még címkére sincs szükség, krétafilccel rájuk tudod írni, mit tartalmaznak. Persze jól ki kell mosni az üvegeket, és szükség esetén citromlével szagtalanítani.

7. Legyen nálad minipatika – nagyobb kiszerelésből csomagolhatsz egy kisebb tartóba néhány szem tablettát. A nagyobb kiszerelés értelemszerűen kevesebb csomagolóanyagot jelent, és olcsóbban megkaphatod a gyógyszereket is, mintha kisebb adagokban vásárolnád őket.

8. Tusfürdő és sampon helyett vegyél szappant és hajmosó tömböt. Fültisztítóból kapható papírnyelű, sminklemosót és tusolópamacsot pedig akár horgolni is lehet. Használj intimkelyhet és mosható betétet. Ha kisgyereked van, eldobható helyett mosható pelenkát vásárolj.

9.

Kerüld a sok poliésztert tartalmazó ruhákat, azok ugyanis minden mosásnál műanyagrészecskéket engednek ki magukból!

10. Kerüld a mikroműanyagokat is – testradírokban, fogkrémekben, öblítőkben egyaránt van. Ha egy ilyen termék leírásában szerepel a polyethylene szó, inkább ne vedd meg.

„Az új generációt tekintve nincs minden veszve”

„Nem egyszerű a helyzet: sokszor nálunk lévő »lízinggyerek«, kutya, művész pasi, aki, ha szelektál is, mert épp nem felejti el, akkor is felcseréli, hogy mit hova kellene tenni… – meséli Balogh Mia. – Közben vállalkozást vezetek, kiszámíthatatlan, hogy mikor dolgozom. Egyelőre az egyszer használatos műanyagokkal tudunk trükközni: az ilyen bevásárlószatyrokat kilőttük, a kisebb zacskókat pedig többször is használjuk. A műanyag dobozokkal ugyanez a helyzet. A feleslegessé vált, de még jó állapotban lévő ruhákat, cipőket, játékokat leadom az adományboltban.

Még a kutya alig használt, de számára már nem érdekes játékait is eltettem, hátha egy menhelynek odaadhatjuk majd.

Amivel viszont bajban vagyok: a kutyakaja – nincs mindig időm elmenni oda, ahol kimérve kapható –, a konzervek, valamint a néha-néha vásárolt szénsavas üdítők és készételek, illetve az online bevásárlás – bár ez ritka, mert a csomagolásnál rengeteg műanyagot használnak.

A párom hétéves kislánya meglepően nyitott ezekre a dolgokra. Ő is elkezdte szelektíven gyűjteni a szemetet, illetve egyszer használatos szívószálat sem veszünk. Amikor pedig az erdők pusztulásáról és a bennük élő majmok sorsáról meséltem neki, a Nutellát is elengedte. A Zero Waste könyvemet magától veszi le a polcról, mi sosem erőltettük neki ezt a témát.

Azt hiszem, a következő generációt tekintve nincs minden veszve.”

„A fogyasztás csökkentése lenne a legfontosabb”

Boros Mariann két kisfiú édesanyja, és saját bevallása szerint nagyon is foglalkoztatja a klímaváltozás témaköre. Szerinte a fogyasztás csökkentése lenne a legfontosabb, legyen szó ételről, ruházatról, ajándékról. A műanyagmentes júliustól függetlenül is több változtatást bevezetett már a mindennapjaiba.

„Amit lehet, a piacon vásárolok meg. Ha már van valami a táskámban, felteszem a mérlegre, lenullázzák, és utána pakolom bele az árut. Sajnos a környékünkön nincs csomagolásmentes bolt, így amit nem kapok meg a piacon, azt áruházban szerzem be. Plusz nejlont nem használok, inkább mindenből csak annyit veszek egyszerre, amennyit még nem gáz odapakolni – például négy alma. Kocsival csak nagyon indokolt esetben járok: visszatettem a bringámra az Angliában vásárolt szuper biciklis táskámat, és a nagybevásárlást is azzal intézem.

Október óta vegetáriánus vagyok, február óta a hús mellett az egyéb állati eredetű élelmiszert is igyekszem kerülni.”

Műanyag „újratöltve”

Herke Mariann, sok-sok cica és kutya „pótmamája” júliusban mindent ugyanúgy csinált, ahogy egyébként is.

„Igyekszem csak egy-két hetente nagybevásárolni, még a pékárut is a fagyasztóba rakom adagonként. A darabáras zöldségekből-gyümölcsökből többfélét is teszek a zacskóba, amit aztán újra felhasználok. Zacsival szedem ki a macskaalmot, veszem fel a kutyakakit, azt rakom a szemetesbe, abban pakolok a fagyasztóba. A csipszes, szeletelt kenyeres, fagyasztott zöldséges zacskókkal és a száraztápos műanyag zsákokkal ugyanígy teszek.

Szörpöt is vásárolok néha, és ha kifogy a flakon, abban tartom az elkészített szörpöt a hűtőben a következő kiürüléséig. Mindig van nálam egy kis PET-palack a víznek – egészen addig utántöltöm, amíg el nem használódik. Egy nemrégiben rendelt áru nagy tekercs »pukifóliában« érkezett meg, amit feltekerve elraktam: remek szolgálatot tesz majd például egy költözésnél. Az viszont nagyon bosszant, hogy a folyékony mosószer flakonja, amiből egyébként mindig a legnagyobbat veszem, nem használható másra. Én már bőven éltem abban az érában, amikor üdítőt és ásványvizet kizárólag üvegben lehetett kapni. Lehet, hogy megszakadt az ember, mire hazavitte, de nem szemetelt vele. Nagy kár, hogy ezen változtattak!”

Tisztítószer, kozmetikum házilag

Fenyvesi Orsolya már bőven haladó. Sok minden maga állít elő házilag, természetes alapanyagokból, és nem mellékesen, szinte fillérekből. Mint mondja, nem ő találta fel a spanyolviaszt – a neten olvasta a recepteket, amiket aztán a gyakorlatban is megvalósított.

A mosószert mosószappanból, mosószódából, szódabikarbónából és citromsavból készíti, majd az egészet „felüti” egy kis teafaolajjal a fertőtlenítés, no meg persze az illat miatt.

A keverék egyébként általánosan használható takarításra, Orsi például a felmosóvízbe is ezt teszi. Másik kedvelt tisztítószere fele rész vízből és fele rész ecetből áll – ebbe tesz még maradék citrushéjat, hagyja állni egy-két hétig, és kész is. A konyhában és a fürdőszobában a szódabikarbónát is gyakran beveti, hiszen kiváló mosogató-, súroló- és tisztítószer.

A pipereszereinek többsége sem a boltból származik: arcradírozásra ugyancsak szódabikarbónát, a smink eltávolítására kókuszolajat, arctisztításra, -tonizálásra aktív szénport használ – ennek a dobozát egyébként általában visszaveszik a patikák.

A dekorkozmetikumok terén kevésbé vidám a helyzet, de például már

Magyarországon is van olyan drogériahálózat, ahol elég egyszer megvenni egy rúzst, aztán ha kifogy, bármilyen árnyalatban újra feltölthető a tartó.

Orsi inkább olyan kisebb kézműves boltokban vásárol ilyesmit, ahol a termékek összetevői mellett a környezetbarát csomagolásra is gondot fordítanak. Tény, hogy ezek drágábbak, de ha észszerűen válogatja össze sminkszereit, például nem halmoz több szinte ugyanolyan színűt, időnként megengedhet magának egyet-egyet.

Ugyanakkor Orsi sem tud teljesen csomagolásmentesen élni – mint mondja, ez valójában egy folyamat, amibe remélhetőleg egyre több cég is bekapcsolódik majd. A mostani kezdeményezés pedig jó apropó volt arra, hogy minél többen kedvet kapjanak a változtatásra. Mindenki találhat olyan részmegoldásokat, amelyeket különösebb nehézség nélkül be tud illeszteni a mindennapjaiba – ilyen szempontból valóságos aranybányák a különféle csoportok, mint például a Műanyag nélkül boldogan. Minél többen teszünk így, annál nagyobb esélyünk van arra, hogy a klímaváltozás a gyerekeink életét se döntse romba.

Mezei M. Katalin