„Nagy doktor, ön tudós vagy sarlatán?” – 6 izgalmas dolog, amit fogadjunk, hogy nem tudtál a szülinapos Freudról
Százhatvanhárom éve, ezen a napon született a pszichoanalízis atyja, Sigmund Freud, akinek a neve örökre egybeforrt mindannyiunk édesanyjáéval is, akinek köszönhetően egy bútorgyár speciális pszichoterápiás kanapékat helyezett forgalomba, és akinek munkássága legalább annyi furcsa fordulatot rejteget, mint amennyit a tudatalattink köszönhet neki. Fiala Borcsa írása.
–
1. Burokban született
Amalia és Jacob Freud közös hat gyermeke közül az első már a születésekor előrevetítette, hogy nagy dolgokat várhatunk tőle. A baba Sigmundnak ugyanis, amikor világra jött, az arcán és a fején még rajta volt a magzatburok. Az édesanya ennek nagyon megörült, hitt ugyanis abban a babonában, hogy a burokban érkezett gyermeke szerencsés lesz egész életében, nagy tetteket fog véghez vinni, a gondok, bajok pedig messzire elkerülik. Valóban lehet valami a dologban, e ritka születési körülményekkel Freudon kívül, I. Károly frank császár, Napóleon és Byron is büszkélkedhetett, egyik sem egy átlagos csóka, azt el kell ismerni.
2. „Nagy doktor, ön tudós vagy sarlatán?”
– tette fel levelében a kérdést a jogosan dühös és elkeseredett Abraham Bijur. Nem csoda, hogy a fickó berágott, Freud ugyanis terápiája során arra beszélte rá az egyik kliensét, Horace Frinket, hogy hagyja ott a feleségét és két kisgyerekét, és vállalja fel viszonyát Angelika Bijurral, Abraham nejével. Az újdonsült pár olykor-olykor elbizonytalanodott, hogy valóban az-e a helyes lépés, ha mindketten kilépnek a házasságukból, ám ilyenkor dr. Freud igyekezett őket az általa elképzelt helyes úton tartani (egyesek szerint pénzsóvár okokból).
Az új frigy végül megköttetett Angelika és Horace közt, ám rövid időn belül katasztrófák egész sorozatát okozta.
A házasságuk igen hamar rossz ötletnek bizonyult, a két fél hamar kiábrándult egymásból, a szexuális életük praktikusan még azelőtt megszűnt, hogy törvényesítették volna. Frinket depresszió és lázálmok kínozták, és még a pszichoanalízisből is kiábrándult. Ám hiába szeretett volna mindent visszacsinálni, már késő volt. Frink első felesége tüdőgyulladásban halt meg idejekorán, akárcsak Abraham, akit a rák vitt el.
3. Mindenki hülye, csak Charlie nem
Freud sem Amerikáról, sem a filmgyártásról nem volt túl jó véleménnyel. Az utóbbiról azt írta egy levelében: „A filmezés legalább annyira elkerülhetetlennek tűnik, mint a bubi frizura, ám én sem ilyesfajta hajat nem vágatok magamnak, sem közelebbi kapcsolatba nem óhajtok kerülni bármifajta mozival.”
A berzenkedés azonban messze nem volt kölcsönös.
Hollywood császára, Samuel Goldwyn ugyanis rendkívül elismerően szólt a pszichoanalízis atyjáról, konkrétan „a világ legnagyszerűbb szerelemspecialistájának” nevezte.
Fel is kérte, hogy 100.000 dollárért legyen az Antonius és Kleopátra forgatásának egyik kiemelt tanácsadója, a bécsi elmeorvos azonban ezt röviden visszautasította. Freud moziundora alól csak Charlie Chaplin képezett üdítő kivételt, akiért a doktor annyira rajongott, hogy nemcsak a személyiségét elemezte ki, de még a filmjeit is megnézte.
4. „Győzelem! Örvendj velem. A kokainnal valami csodálatos dolgot értünk el!”
– írta Freud barátjának, akit sikeresen kigyógyított morfiumfüggőségéből – az új csodaszert, a kokaint használva. (Ha itt most a cseberből vederbe szólás kúszott be a tudatalattidba, megnyugtatlak: nem véletlenül.) Freud 1884-ben olvasott egy kimerült német katonáról, aki a végkimerülés és összeesés határán imbolyogva felszippantott egy kis kokaint, majd csodával határos módon felpattant, és vígan tovább masírozott. A doktornak több se kellett, azonnal ki akarta próbálni a csodaszert, ami hatásában aztán a legvérmesebb reményeit is felülmúlta. Kokainos állapotban ugyanis úgy érezte, a gondolatai megállíthatatlanul zubognak szabadon, és a munkabírása is emberfeletti magasságokba emelkedett. Innentől fogva előszeretettel alkalmazta nemcsak magán, hanem páciensein is a csodatévő fehér csíkot, amiről időnként olyan lelkesült rajongással írt, hogy Freud sorait olvasva, ember legyen a talpán, aki nem akar orrba tolni azonnal egy adagot.
A doktor oly szenvedélyesen hitt a szer csodatévő hatásában, hogy a hasfájásra és depresszióra panaszkodó páciensét, Emma Ecksteint is ezzel kezelte, elég sajátos módon. Freudnak szent meggyőződése volt, hogy az alhasi problémát hisztéria és túl sok maszturbálás okozza, úgyhogy Fleiss nevű kollégájával, aki viszont abban hitt, hogy a nemi szervek és az orr szoros kapcsolatban állnak egymással, Eckstein kisasszony orrüregét érzéstelenítésképp teletömködték kokóval, kiégették, majd bekötözték, és hazabocsátották Emmát. A nő két héttel később ismét jelentkezett, ezúttal szörnyű orrvérzéssel. A vizsgálat során kiderült, hogy a két doki Emma orrában felejtett vagy fél méter gézt, aminek eltávolításakor az majdnem életét vesztette. Az utókezelés során még előfordult pár majdnem végzetes vérzés is, Emma fél arca pedig kis híján beszakadt.
A terápia alatt Freud a lány fájdalmait morfiummal, a maga megtépázott idegeit pedig szivarral és kokainnal gyógyítgatta.
Később, ahogy lassacskán fény derült a kokain káros hatásaira, illetve a doktor is egyre nagyobb hírnévre tett szert, Freud szakított drogos múltjával, az erről az időszakról szóló írásait pedig igyekezett megsemmisíteni.
5. Terápiás kutyák atyja
Freud gyakran beengedte az irodájába kedvenc csau csauját, Jofit is, mivel úgy érezte, sokkal nyugodtabb a négylábú társaságában. Egy idő után azonban azt is észrevette, hogy Jofi társasága a klienseire is jótékony hatással van, főleg a gyerek- és kamaszkorú betegeire volt jellemző, hogy szívesebben megnyíltak, és beszéltek fájdalmas epizódokról, ha az eb is a helyiségben tartózkodott.
6. Még a hamvai sem nyugodhattak
Freud 1939-ben halt meg morfium-túladagolásban, eutanáziát kérve barátjától és kezelőorvosától, Max Schurttól, amikor már nem tudta többé elviselni a rákkal járó fájdalmakat és szenvedést. Freud ugyanis világ életében szenvedélyesen szivarozott, még jóval azután is, hogy állkapocsrákot diagnosztizáltak nála. E szokásához kapcsolódik a következő anekdota: egy ízben épp előadást tartott a fallikus szimbólumokról, amikor rágyújtott egy rúd szivarra. A közönség soraiból eme illusztráció láttán kipukkadt a nevetés, mire Freud csak annyi mondott:
„Uraim, a szivar néha csak egy szivar.”
Freud testét elhamvasztották, a porait pedig egy 2300 éves görög urnába helyezték, amit még Marie Bonaparte hercegnőtől kapott ajándékba. 2014-ben aztán ezt akarták tolvajok ellopni a londoni Golders Green krematóriumból. Az urnát végül, ami az akció során megsérült, a krematórium dolgozói egy biztonságos helyre vitték át.
Fiala Borcsa
Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT
Kiemelt kép: Getty Images