A kamusütik, a sós-édes és a szexbarát desszert – last minute ötletek Valentin-napra
A Valentin/Bálint-nap egy olyan félig-meddig ünnepi alkalom nekem, amire szívesen összedobok egy különlegesebb finomságot, de nem töröm össze magam, hogy szívecskés vackokat vásároljak. Na, jó, ha véletlenül belefutok valami iszonyú cukiba, akkor nem biztos, hogy ellenállok, de ezt még magam előtt is igyekszem eltitkolni. Mindenesetre most mutatok néhány olyan édességet, amelyek valóban, kipróbáltan nagyon gyorsan elkészülnek, és kis erőfeszítéssel lehet őket „valentinnaposan” is tálalni. Tóth Flóra szívecskés falatkái.
–
Kamusüti 1 – málnás falatkák
Kész vajas-leveles tészta + bolti lekvár = olcsó népszerűség pár perc alatt. Ez az édesség tényleg villámgyors, az előre kinyújtott leveles tésztából karikákat és szívecskéket szaggattam, beletettem a karikákat egy szilikon muffin formába, belekanalaztam egy kis málnalekvárt, lefedtem szívecskével és megkentem tojással. Öt perc volt az összeállítás, húsz perc alatt megsült, és akárki elment mellette, bekapott belőle egyet. A lekvárt lehet módosítani friss gyümölcsre (mondjuk, februárban ez nem olyan egyszerű) vagy akár mogyorókrémre. Házi leveles tésztából és házi lekvárból sokkal finomabb, és nagyjából negyvenszer ennyi idő előállítani.
Kamusüti 2 – mákos őrület
Létezik egy olyan édesség, hogy mákos guba tiramisu, ami csodás ünnepi desszert, Mautner Zsófi gyönyörűen tálalja. Ennek a nagyon durván turbósított változatát csináltam meg, és tálaltam szupercuki szívecskés csatos üvegben (meg azért csináltam egy tepsinyit a szerkesztőségnek, hogy legyen mit lemozognunk a héten). Ebből akár egészen minimál adagot is lehet készíteni. Két csatos üvegnyi mennyiség így készül: két szelet kalácsot (lehet kicsit szikkadt is) megpirítok a sütőben, majd benyomkodom az üveg aljára. Két deci tejet két evőkanál vajjal összeolvastok (mikróban természetesen, ez egy gyors recept), majd belekeverek három–három evőkanál darált mákot és egy–két evőkanál porcukrot. Ez megy a kalácsokra – eddig egyébként ez a recept adta az ötletet, csak kicsit továbbfejlesztettem. Az én verziómnál amíg szépen beszívják, addig tejfölt és mascarponét összekeverek (azonos arányban), teszek bele vaníliát, cukrot, és ez megy a tetejére. Meg gránátalma, amit – Marossy Krisztától tanulva – két perc alatt magoztam ki. A fotókon is jól látszik a módszer, ami egyébként terápiásan hat mindenféle stresszre:
A kettévágott gránátalmát kicsit meg kell roppantani, aztán lefelé fordítva a tenyeredbe tenni egy magas falú tálban… ééééés izomból püfölni az első kezedbe akadó konyhai eszközzel, egy perc, és kint is van az összes magja. Ha túl erősen ütötted, és sok kis fehér hártya ment bele, akkor csak engedd fel vízzel, és a tetejéről könnyen ki tudod kapkodni a hártyákat. Tényleg villámgyors.
Kamusüti 3 – a fehér csokis csoda
Ezt két receptből mixeltem össze, figyelembe véve, hogy nem szeretek sokat méricskélni és pepecselni. Most egy tortaformányi adagot írok, mert úgy praktikusabb készíteni, én is a teljes mennyiséget csináltam, és lenyúltam belőle két kapcsos üvegnyit a valentinos tálaláshoz. Szóval a torta alja egy nagy csomag (25 dkg) aprítóban porrá zúzott Oreo keksz és tíz deka olvasztott vaj. Ezt kell ellapogatni, én egy pohár aljával szoktam. Erre megy rá a fehér csokis krém: három tábla fehér csoki felolvasztva (akár mikróban), két doboz Philadelphia sajtkrém (25 deka), egy kis doboz mascarpone (25 deka), egy citrom héja és leve (meg esetleg egy kis vanília). A krém a csatos üvegben fél óra alatt megdermed, a tortaformában azért kell neki két–három óra. Aztán lehet díszíteni. Nálam ez a tökéletes jollyjoker édességrecept, konkrétan mindenből egy csomag kell, semmit nem kell méricskélni.
Az édes-sós finomság
Mondhatnám, hogy nem vagyok különösebben édesszájú, de ez brutális hazugság lenne, inkább az az igazság, hogy a sima édesnél sokkal jobban szeretem az édes-savanyú vagy éppen édes-sós dolgokat. A cukros bacon (nyilván az USA-ból származik) pedig ennek a totális kimaxolása. Zsír és cukor együtt – tényleg mi lehet ennél finomabb?! (Minden vegán olvasótól elnézést kérek, de tényleg, amúgy komolyan igyekszem visszaszorítani a húsfogyasztásomat – csak nem ma.) Szóval ezt még egy kis mandulával is megbolondítottam, bár az eredeti recept szerint, amit néztem, pekán dió kellene bele, de azt aranyárban mérik, így lecseréltem. A bacon szeletkéket egy tepsiben sütőpapírra fektettem, majd tettem rá is sütőpapírt, és még egy tepsit (így egyenesek lesznek, nem hullámosodnak be), és 180 fokon tizenöt percig sütöttem őket. Közben mindenki odajött az illatra a konyhába, de senki nem találta a forrását a fedő tepsi miatt – nagyon jól szórakoztam. Miután megsült, leszedtem róla a fedőréteget, rászórtam egy kis aprított mandulát és barna cukrot (mehetett volna kevesebb is… de minek annyit óvatoskodni?), és még tíz percre visszatoltam. A zsíros felén jól karamellizálódott a cukor, mindenkinek ízlett, de a többieknél azért nem okozott akkora függőséget, mint nálam.
A szexbarát desszert
A végére hagytam a legizgalmasabbat. Az van ugyanis, hogy a legtöbb gyümölcs puffaszt, a tejtermékek szintén, a pezsgőről jobb nem is beszélni, és az olajos magvak is hasonló hatásúak. Szóval, ha feltételezzük, hogy a randi az ágyban végződik, viszont nem vagytok közel tíz éve együtt (amikor, elárulom, már belefér egy puffadtabb has, vagy akár, omg, egy kósza puki is), akkor célszerű ezt az élményt kihagyni. Ehhez csodás ötlet a szőlős borhab, mert az alkohol kifő belőle, a tojás és a szőlő pedig nem puffasztó hatásúak (a legtöbb ember esetében, persze mindenkinek más a szervezete). És egy krémes verziót készítettem, négy tojássárgája mellé ment egy deci bor és három evőkanál cukor, ezt vízfürdő fölött addig kevertem, amíg félig krémes, félig habos nem lett, egészen pontosan ilyen:
Ez türelemjáték, az elkészítés tizenöt percéből tíz kevergetéssel telt, de így akár ki is pattinthatod a karod a randira. És sajgó bicepsszel ültem utána az irodában, teljesen kárba veszett erőfeszítés volt.
Ti hogyan készültök a Valentin-napra? Gyúrással vagy evéssel? Esetleg a kettő kombinációjával?