Alig van, akinek ne remegne meg a térde egy jó szerelmi történettől, de a Valentin-napé sajnos nem ilyen. Annak ellenére, hogy a szerelmesek ünnepének gyökereit hajlamosak vagyunk háttérbe szorítani egy megtermett virágcsokorral vagy elegáns doboz bonbonnal, érdemes megnézni, honnan is indult mindez. Mózes Zsófi írása.
A Valentin-nap ünneplésének módja az idők során jelentősen átalakult. Az ünnep modern változata a rózsaszín szívekkel meglehetősen vidám hangulatú, szemben az eredettörténetével, ami ennél sokkal véresebb.
A történészek sem ismerik egészen pontosan az ünnep eredetét, de nyomon tudják követni, hogyan alakultak át a Valentin-napi hagyományok. Miért esik a nap minden évben február ugyanazon napjára? Mikor és hogyan kapcsolódott össze a szerelemmel? És egyáltalán: ki az a Valentin?
A Valentin-nap valódi története
A Valentin-nap nem volt mindig csupa bonbon és szív. A napot Szent Bálintról nevezték el – de a történet jóval azelőtt kezdődik, hogy ő feltűnt volna a színen. A History.com szerint az ünnep az ősi pogány Lupercalia fesztiválból eredhet, amit a modern Valentin-naphoz hasonlóan február közepén ünnepeltek, és ami lakomázással, valamint párválasztással járt.
A Valentin-naptól eltérően azonban ez jóval féktelenebb, kicsapongással, vérrel és áldozatokkal járó ünnep volt.
Hagyomány volt például, hogy egy feláldozott kecske bőrét csíkokra vágták és vérbe mártották, majd a papok ezekkel a csíkokkal tekertek be nőket. Bármennyire is borzalmasan hangzik, a gyakorlatot állítólag örömmel fogadták az alanyok (mármint a nők… a kecskék minden bizonnyal kevésbé voltak lelkesek), mivel úgy vélték, hogy a következő évben termékenyebbé válnak e rítustól. Tehát az ünnepnek mindig is megvolt a (vér)piros színnel való asszociációja, de határozottan nem az, amit ma megszoktunk.
Az elmélet szerint, ahogy a rómaiak elfordultak pogány hitüktől és felvették a kereszténységet, az ünnep Szent Bálint tiszteletére alakult át. A Lupercaliát végül az V. század végén betiltották, nagyjából akkor, amikor Gelasius pápa február 14-ét Szent Valentin-nappá nyilvánította.
Szent Bálint személyazonossága is vitatott. Az NPR szerint II. Claudius római császár a III. században két különböző Valentin nevű férfit is kivégeztetett február 14-én (bár két különböző évben). Az egyik beszámoló szerint Szent Bálintot azért tartóztatták le, mert szembeszegült egy római rendelettel, amely megtiltotta a katonáknak, hogy házasságot kössenek.
Egy másik történet alapján a hagyomány mögött egy bebörtönzött pap állt, aki beleszeretett az egyik látogatójába, és leveleket kezdett írni neki. A pap állítólag a kivégzése előtt küldött a nőnek egy levelet, amit úgy írt alá, hogy „a te Valentinodtól”.
És bár egyik történet sem tűnik biztosabbnak a másiknál, a Valentin-napot minden valószínűséggel egy mártírhalált halt Bálintnak köszönhetjük.
Illusztráció Szent Valentinról - Forrás: Getty Images/Fototeca Gilardi
Miért ünnepeljük ma a Valentin-napot?
Hogy a Valentin-nap végül a romantikus szerelem ünnepévé vált, azt valószínűleg Geoffrey Chaucer romantikus angol költőnek köszönhetjük. Chaucer XIV. századi művei megírásáig nem léteztek jelentős írásos emlékek, amelyek a romantikus hagyományt Valentin napjához kötnék, de William Shakespeare-nek is szerepe lehetett az ünnep romantikus vonalának népszerűsítésében.
A XVIII. század közepére már megszokottá vált, hogy a barátok és a szerelmesek Valentin-napon apró ajándékokat és üzeneteket cseréltek, az ipari forradalmat követően pedig a nyomtatott Valentin-napi képeslapok térnyerése is megindult, ezek tömeggyártását azonban végül csak 1913-ban kezdte meg Hallmark Cards.
India gondolt egy merészet, és megpróbálta átnevezni a Valentin-napot „a tehénölelés napjává”. Ezzel részben azt remélték a kezdeményezők, hogy növelhetik a polgárok „érzelmi gazdagságát”. Az indiai állatjóléti tanács pedig a tehenek ölelésére való ösztönzéssel szerette volna megerősíteni a hindu hagyományokat.
A CNN beszámolója szerint azonban úgy tűnik, a kezdeményezés visszafelé sült el, miután internetes mémek és karikatúrák sokasága kezdett terjedni arról, milyen fontos az állatok esetében is a közös megegyezésen alapuló testi érintkezés. Végül az ötletet elvetették.
És ti hogy ünneplitek a Valentin-napot? Írjátok meg kommentben!
Ti ünneplitek a Valentin-napot? Akármi is a válasz a kérdésre, egy kis édesség egy sima hétköznapon is jól jön. Pláne, ha maximum 15 perc munkával megvan. Tóth Flóra ötletei villámgyorsan elkészülnek… és a szerkesztőségben villámgyorsan el is fogytak. Valaki még szerelmes verset is ajánlott értük…
Az emofíliát – a szerelembe esés ránk jellemző sebességét és gyakoriságát – egyes elméletalkotók stabil személyiségvonásnak tartják, és úgy vélik, annak alacsony és magas szintje egyaránt a népesség 10-15 százalékát érinti. Az pedig, hogy hol helyezkedünk el ezen a skálán, jelentős hatással lehet a párkapcsolatainkra és az érzelmi életünkre.
„Szingli. Gyerekét egyedül nevelő anya. Egyedülálló nő. Ez mind én vagyok, de a kép ennél sokkal komplexebb: egy állandóan társát kereső, menet közben önmagát bogozó lény” – írja Kégl Ági. De vajon elég-e szembenézni a saját hozott sémáinkkal a változáshoz?
A csodálatos Bridgerton-fivérek ugyan a sorozatban már részben elkeltek, de ez nem állít meg bennünket az álmodozásban, sőt! Kvízünkből kiderül, hogy Anthony, Benedict vagy Colin az, aki a legjobban passzol hozzád.
Adott egy több éve tartó párkapcsolat, előrelépés nélkül. Se eljegyzés, se házasság, és még a közös jövő gondolata is távolinak tűnik – végül hosszas huzavona után bekövetkezik a szakítás. Majd az egyik fél összejön mással, és néhány hónapon belül örök hűséget fogad az új párjának, akivel mindent megvalósít, amire azelőtt évekig nem volt hajlandó. Hogy mi köze ennek a taxikhoz és a Szex és New Yorkhoz? A kapocs a sorozat Mirandája.
A szerelemért mindig is világokat voltak képesek megmozgatni az emberek – ennek bizonyítékait pedig számos különleges hely őrzi szerte a világon, amiket nemcsak a szépségük miatt éri meg felkeresni, hanem azért is, mert a legendák szerint az örök szerelmet ígérik.
Mi van akkor, ha olyan szinten eggyé válik valaki a sminkelt arcával, hogy anélkül már nem mer mutatkozni? Ha nincs elég bátorsága vállalni a pőre arcát, ha úgy érzi, a közvetlen környezete is inkább a „mázolt” verzióját ismeri és szereti? És hogyan segíthet ebben az oly sokat szapult közösségi média?
„Szinte mindig a származásomról kell beszélnem, holott én nem vagyok az összes roma ember, nem vagyok szociológus” – mondja Farkas Franciska, akit Bereczki Szilvia kérdezett: újrakezdésekről, nepáli rendezéséről és arról, miért nem dolgozik színészként másfél éve Magyarországon.
Szomorúság, elégedetlenség, nyugtalanság, látszólag ok nélkül, megmagyarázhatatlanul, annak ellenére is, hogy valaki orgazmust élt át – ez a szex utáni depresszió. Miért alakul ki, és hogyan befolyásolhatja a párkapcsolatot? Füredi Krisztián szexuálpszichológust kérdezte Simon Eszter.
