–

1.

A világon összesen 100.000 tonnányi rágót rágcsálnak el az emberek egy évben. (Összehasonlításképpen: az Eiffel-torony 10.100 tonnát nyom. Illetve: 100 ezer tonna az egyenlő 14.000 darab afrikai elefánt súlyával.)

2.

Rágózással állítólag el lehet kerülni, hogy az ember könnyekre fakadjon, mivel a rágás folyamata csökkenti a stresszt, és segít a koncentrációban. Szóval, ha az ünnepek során leülsz megnézni egy kellőképpen romantikus, könnyzacskókat betámadó filmet, ne zsebkendőt, hanem egy csomag rágót készíts magad mellé.

3.

Ha a szüleid gyerekkorodban azzal fenyegettek, hogy ha lenyeled a rágódat, az hét teljes éven keresztül a szervezetedben marad, akkor most szeretnélek megnyugtatni: erről szó sincs. Ha véletlenül lenyelted, akkor sincs para, praktikusan háborítatlanul fog belőled távozni, ugyanis az emberi szervezet számára megemészthetetlen a gumialap. A természet sem tud vele egyébként sokkal többet kezdeni, a rágógumi lebomlási ideje öt év.

4.

Egy átlag amerikai 300 darab rágót majszol el egy évben. Ez a matematikusok szerint annyi energiát termel, amivel egy tízmilliós nagyvárost fénybe lehetne borítani.

5.

A hajba ragadt rágógumit mogyorókrémes bedörzsöléssel lehet – állítólag – hatékonyan eltávolítani.

6.

Az 1940-es évekre olyan népszerű lett a rágógumi, hogy abból az amerikai katonák fejadagjába is csomagoltak. Ez pedig hozzásegítette a rágót a világhírnévhez, az amcsi katonák ugyanis előszeretettel adtak rágót ajándékba.

7.

A Guiness-rekordok könyve szerint a világ legnagyobb – rágóból fújt – buborékja 58 és fél centi átmérőjű volt. (És most próbáld meg nem elképzelni, ahogy az egész kulimász az arcodba pukkan…)

8.

Elég drága mulatság ám a filléres rágók szanaszéjjel hagyása, csak Londonban évente tízmillió fontot költenek az utcán szétköpködött rágók eltávolítására.

9.

Nem csak mentolos, epres, sárgadinnyés és áfonyás ízben lehet rágókat kapni, vannak a világon ennél sokkalta meredekebb ízesítések is! Ilyen például a szalonnás, a hízott libamájpástétomos, a kapros-csemegeuborkás, a paradicsomos-húsgolyós, vagy a kedvencem: a „tévé vacsora” fantázianevű dolog. Az angolok és az amerikaiak ugyanis szeretnek a televízió előtt vacsorázni, valószínűleg ennek az igénynek a továbbfejlesztett verziójaként készült el a fémdobozban árusított sült hús, vajas kukorica és almás pite ízesítésű golyórágók.

Ugyanígy kapható egy komplett hálaadásnapi vacsoramenü rágóban: sült pulyka, áfonya és sütőtökös pite ízekben.

Az úgynevezett „öregszag” kivédésére fejlesztettek ki Japánban olyan rágót, ami rózsamentol-tartalmú, abban reménykedve, hogy az illatos olaj beszivárog a pórusokba, és szippantásra máris megfiatalítja a rágózó urakat. Ugyancsak japán találmány a wasabis és a borsos-gyümölcsös rágó.

10.

Az azték társadalomban csak hajadonok és gyerekek rágózhattak nyilvánosan.

11.

Sok város korlátait szerelmi lakatok díszítik, Kaliforniában azonban van egy utca, aminek a két házfalát borítja be rágógumi. A négy és fél méter magas, 21 méter hosszú sikátor sokak szerint nem a leggusztusosabb látvány, s a temérdek felnyomkodott, előzetesen megrágcsált majd kiköpött rágógumival díszítve, ennek ellenére túlélt már több tisztogatási kísérletet is, és karakánul tartja magát.

12.

Szingapúrban 1992 óta törvény szabályozza a rágózást, sem importálni, sem árusítani nem lehet. A turisták is csak fejenként két csomagot hozhatnak be az országba. Ezen a szigorúságon 2004-ben annyit lazítottak, hogy már engedélyezett a nikotinos és a terápiás rágók árusítása gyógyszertárakban.

13.

Egy óra rágózással összevissza 11 kalóriát lehet elégetni, szóval nem biztos, hogy a sportolásnak és diétázásnak ezt a módját szeretnéd választani, hacsak nem célod egy Clark Kent stílusú állkapocs kifejlesztése.

14.

Az ember az egyetlen állat, amelyik szeret rágózni. Ha egy majomnak adsz egy rágógumit, pár percig elrágcsálja ugyan, de aztán inkább fogja, és a szőrébe ragasztja.

 

Fiala Borcsa 

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images