Hogyan szerez egy író karaktereket az utcán, a villamoson? Hogy megy a nyelvi fordulatok gyártása? Hogyan születnek kortárs irodalmi művek cetlikre, telefonokba jegyzetelésből? Hogyan „gyárt” irodalmat egy kortárs író, költő? Mi a nehéz és mi a szép a szövegek létrehozásában? Akkor is író-e egy író, amikor éppen nem ír? A WMN felkérésére Winkler Nóra irodalmi kávéházba hívta az Aegon Művészeti Díj tíz döntősét. A második részben Tompa Andreával, Tóth Krisztával, Nádasdy Ádámmal, Parti Nagy Lajossal és Vida Gáborral beszélgetett kulisszatitkokról. Következzen most bő félórányi kortárs irodalom, testközelből: Irodalmi kávéház Winkler Nórával, 2. rész.
Az irodalmi kerekasztal-beszélgetés első része ITT nézhető meg.
A WMN igazodási pont egy keszekusza világban, és egy lélegzetvételnyi nyugalom a feszültség társadalmában. Reagálunk a társadalomra és a világra, amelyben élünk. Figyelünk a közös ügyeinkre, a közösségi és magánéleti tereinkben zajló, mindannyiunk életét meghatározó folyamatokra és figyelünk rád. Ha szeretnéd, hogy megmaradjunk, és továbbra is létezzünk, támogass minket a tagsággal, és férj hozzá minden tartalmunkhoz!
Az emlékekről, a felejtésről, férfiként nővé vátozásról, írói luxusról és szolgálatról... és arról is, hogy miért ír mindent kézzel. A legnagyobb műveit is. Winkler Nóra beszélgetett Nádas Péterrel. Minden szava kincs, kihagyhatatlan.
5+5. Öt Aegon-díjas férfi író, öt klasszikus irodalmi nőalak – mai környezetben. Új sorozatot indítunk, kiváló, kortárs, magyar írók közreműködésével. Ez a premier, szeressétek, olvassátok! Grecsó Krisztián a „magyar Bovarynét”, Móricz Zsigmond Veres tanítónéját hozta – és vitte el máshová.
Hófehérke a helyére kerül. By Herceg fehér lovon. Azaz: Péterfy Gergely. A WMN 5+5 sorozatában Aegon-díjas szerzők írnak nagy irodalmi nőalakokról – (nagyon) mai köntösben. Olvassátok:
„Ha normális hangon beszélnek hozzád folyamatosan, ha odafigyelnek rád, amikor beszélsz, az az egész gyerek- és felnőttkorodat meghatározza. Ez óriási adomány.” – Winkler Nórával beszélhetünk egy jót.
Mi történik az emberrel, ha elnyomja magában a vágyat? És mi történik, ha megéli? Egyáltalán, mitől függ, hogy melyik utat választja? Az Aegon-díjas kortárs szerzők és a WMN közös sorozatában öt író (férfi) és öt szerzőnk (nő) beszélget Winkler Nórával párban. Első kör: D. Tóth Kriszta és Grecsó Krisztián.
Meddig maradjon csöndben egy író, ha olyat tapasztal, amit károsnak érez? Mi lenne a sorsa a mai Hófehérkének? És mi a sorsa két nagyon különböző helyről érkező, valahogyan mégis hasonló irányba tartó embernek; Szentesi Évának és Péterfy Gergelynek? Winkler Nóra beszélgetett velük egy nagyon jót a WMN 5+5 sorozat következő részében.
Van valami, amiről meglepően keveset beszélünk az egészségügyben. Arról, mi megy végbe bennünk, amikor egy beteggel valami rossz történik. Nem azért hallgatunk róla, mert nem érdekel. Épp ellenkezőleg. Talán azért, mert túl közel áll hozzánk. Mert nehéz olyan szavakat találni, amelyek nem hangzanak közhelynek, miközben pontosan leírják azt az érzést, amikor egy történet egyszer csak letér arról az útról, amelyet mindannyian elképzeltünk neki.
Írországba érkezve nem az a legnagyobb kihívás, hogy kitaláljuk, mit érdemes megnézni, hanem az, hogy eldöntsük, mit hagyunk ki, mert bár a teljes szigetország (Észak-Írországgal együtt) „csak” 84 ezer négyzetkilométer, egy életen át lehetne keresztül-kasul utazgatni benne anélkül, hogy megunnánk.