aegon-nyugdíj-wmn

A nagyi mindig szomorú. Ha jönnek az unokák, felvidul, de lassan leszokott a barátnős trécselésekről, nem jár el a heti kártyapartikra, és a főzés sem dobja fel mostanában, pedig a konyhája messze földön híres. Nem ő az egyetlen, aki szenved. A klinikai szintű depresszió előfordulási aránya az idős lakosság körében öt százalék, a depressziós tüneteké pedig tizenöt százalékra tehető. Ami igazán ijesztő, hogy azoknak, akik valamilyen testi betegségben szenvednek, a fele lehet depressziós, míg a szociális otthonban élők harminc-negyven százaléka érintett. Ezek nagyon magas számok, mégis keveset hallani a jelenségről, pedig a depresszió jelentős életminőség-romlást jelent. 

Az öregedési index Magyarországon 2000-ben 87 volt, 2030-ban pedig 197 lesz – írja a depressziostop.hu. Ez a szám azt jelzi, hogy hány 65 éves (vagy annál idősebb) személy jut száz – tizenöt éves, illetve annál fiatalabb személyre. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a férfiak Magyarországon (is) korábban halnak, mint a nők, ezért jóval több az idős és depressziós nő, akik közül csak keveset kezelnek. A helyzetet jól mutatja, hogy nincs hazai adat a klinikai szintű depresszív- és szorongásos zavarokról a 65+-os korosztályban. 

„Az öregedés természetes folyamata változásokat okoz mind biológiai, mind pszichológiai és szociális téren. Változik a személyiség (például a rugalmasság és az alkalmazkodás terén), és változnak a kognitív folyamatok – mind a pozitív, (megfontoltság, bölcsesség) mind pedig a negatív (gondolkodás lassulása, új ismeretek befogadása) – irányában. A közhiedelemmel ellentétben a szellemi hanyatlás nem feltétlenül természetes velejárója az időskornak. „A szervi eredetű szindrómák (például a demencia) mellett a depresszió a leggyakoribb pszichiátriai probléma időskorban” – mondja Sebők Franciska pszichológus.

Kevesen gondolnak rá, de az időskori depresszió nagyban megnöveli a halálozási rátát, valamint extrém módon emeli az öngyilkosság és a szellemi hanyatlás kockázatát.

Így fontos kérdés, mit tudnak kezdeni a hozzátartozókés és a társadalom ezzel a problémával. Jelenleg úgy tűnik, nem sokat. Az állami szférában dolgozó pszichológusok leterheltek, a piaciban mozgó szakemberek pedig az idősek nagy része számára nem elérhetők. 

Miért lesz valaki depressziós? 

Sebők szerint az okok között szerepel a testi- és szellemi teljesítőképesség csökkenése, az addigi szerepek átalakulása, a társ- és a barátok elvesztése. Ez egy természetes krízis. Ezért is lenne fontos, hogy már fiatalabb korban felkészüljünk a megelőzés lehetőségeire, a kompetens, sikeres öregkor megélésére. Új szerepek, célok megfogalmazása segítséget nyújthat, csakúgy, mint a család és a társadalom hozzáállása, azaz a bölcsesség, tapasztalat valódi megbecsülése – a külsőségeken túl.

A saját környezetemben azt láttam, hogy a nagymamámnak az a barátnője, aki túlélte a többieket, rendkívül magányos volt. A családja csak hétvégenként látogatta, és a nehezen mozgó, rosszul látó és halló néni naphosszat magányosan ült a lakásában, elhunyt férje fotója mellett, és – kis túlzással – a halált várta. 

A depresszió felismerését nehezíti, hogy az idősek gyakran szégyellik problémáikat, illetve lelkiállapotukat sokszor nehéz nem a fizikai betegségek melléktüneteiként értelmezni. Ez lehet alvászavar, étvágytalanság vagy reggeli lehangoltság. 

Az időskori depressziót már csak azért is komolyan kellene venni, mert a szellemi hanyatlás kockázatát növeli az úgynevezett melankóliás depresszió. 

Ami igazán ijesztő, hogy a legtöbb öngyilkossági kísérlet épp a 70 feletti emberek esetében fordul elő. A KSH 2006-os adatai szerint főleg az özvegyek és az elvált férfiak végeztek magukkal: 1861 férfi és 559 nő halt meg ilyen módon a teljes népesség körében. 

Van remény

„Sok idős ember közel sem olyan elutasító a különböző pszichoterápiákkal szemben, mint azt a közhiedelem gondolja. A támogató- vagy csoportos formák kifejezetten segítséget nyújthatnak, de különböző viselkedésterápiákra, veszteségfeldolgozó formákra is nyitottak az idősek. Mindemellett fontos leszögezni, hogy a súlyos major depresszióval küzdők gyógyszeres megsegítése is hatékony. A depresszió nem csupán fiatalabb korban kezelhető, az idősebbeknél is jó eredményeket lehet elérni” – nyugtat meg a pszichológus.

Az időskor egyáltalán nem kell, hogy egyenlő legyen a tehetetlenséggel. Sok körülmény befolyásolja, hogy meddig tudunk a magunk számára is örömmel szolgáló életet élni. Mert egyszer mi is megöregszünk – ez rólunk is szól.

Az APA (Amerikai Pszichiátriai Társaság) 2015-ös kongresszusán részletesen foglalkoztak a témával, nem véletlenül. Az idős fehér lakosság körében ott is nagyon magas az öngyilkosságok aránya. A felmérések szerint az Alzheimer-kór, és más demenciák esetén is kialakulhat depresszió – a beteg agresszívvé válik, lemond a kezelésről is. A javaslat szerint a pszichoterápia – akár gyógyszeres kezeléssel kombinálva – gyógyító hatású lehet. Ehhez persze arra van szükség, hogy az illető felismerje: baj van. Saját tapasztalatom alapján az idősek igyekeznek nem terhelni a hozzátartozókat, gyakran „megjátsszák” magukat, nehogy kiderüljön: valami nem stimmel. Ennek talán az lehet az oka, hogy ők még ahhoz a generációhoz tartoznak, amelyiket arra nevelték, hogy ne panaszkodjon; ahol nem divat azzal traktálni a többieket, hogy „itt fáj és ott nyom”. Inkább megvárják, míg mindenki elmegy, és akkor rogynak össze – képletesen, és szó szerint is. Úgyhogy nincs más lehetőség, mint nekem meg neked odafigyelni rájuk, hogy minél tovább itt maradjanak velünk, és legalább annyit adjunk nekik, mint amennyit mi kaptunk tőlük. 

Zimre Zsuzsa

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Phovoir