Török András évtizedek óta kutatja a főváros titkait, A Skechers városi sétákat promotáló eseményén futottunk össze. Őt kértem meg, áruljon el néhány „titkos” helyet, amit ő örömmel meg is tett, én pedig hozzáraktam a személyes kedvenceimet. 

1. V. Falk Miksa utca 10. 

A Falk Miksa utca neve manapság egybeforrt az antikvitásokkal, nem meglepő módon a 10-es szám alatt is található egy. A látszólag kis üzlet belül hatalmas, folyosók és termek váltják egymást. Jelen esetben viszont ez kevéssé izgalmas, mint az, hogy egy hatalmas kémény mered a házból az ég felé. Teljesen rejtélyes, ugyan, ki rakna egy kéményt a földszintre? Hát maga Steindl Imre. Igen, pontosan az, aki az Országházat tervezte. Az építkezés egészen 1904-ig elhúzódott, 1894-ben már fel is avatták az épületet, ami egy igazi high end irodaház volt a maga idejében. Ezt többek közt annak köszönheti, hogy ez volt Európa első „légkondival” ellátott épülete. Ezt a légkutakba helyezett jéggel érték el, hogy ne izzadjanak meg a politikusok. Eredetileg a téren álló szökőkút légpermetén át jutott volna a levegő az Országházba, de az 1927-es térrendezés után elbontották a szökőkutakat. Ekkor építették meg a léghűtőt, ami megfelelő hőmérsékletet biztosított az épületben. 

De nem ez volt az egyetlen izgalmas dolog az Országházban. Ha jól megnézzük az épületet, feltűnhet, hogy nincsenek rajta kémények. Ennek oka, hogy Steindl nem akarta elcsúfítani a látványt holmi kéményekkel, így a szomszédos házakban vezette ki az eltávozó hőt, többek közt a Balassi utca 1-5. bérpalotában, illetve a Falk Miksa utcában.

#országház #orszaghaz #parlament #budapeszt #budapest #węgry #magyarország #hungary

34 Likes, 2 Comments - Piotr Wołowicz (@piotrwolowicz) on Instagram: "#országház #orszaghaz #parlament #budapeszt #budapest #węgry #magyarország #hungary"

2. VII. Király utca 9. 

Ha azt mondom, Mittermayerische Gasse, fogalmad sem lesz, hogy egy pesti utcától beszélek. Ha pedig azt mondom, Angol utca és Erzsébetváros, tán furán nézel, hisz nincs ott olyan. Pedig 1786-ban még volt, sőt ma is van, bár egészen máshogy hívják. A szocializmusban még Majakovszkij volt, mára pedig Király utca néven fut. A kilences szám alatti ház telkét 1807-ben vásárolta meg Jakabbfy Miklós táblabíró, hogy Brein Fülöp terve alapján építtessen meg itt egy kétemeletes palotát. A házat 1863-ban bérházzá alakította át a tulajdonosa, majd hamarosan megnyílt itt a Három Rózsa söröző is. Ám 1909-ben Weiszenfeld Jakab megvette a házat, és ezzel egyidőben megnyílt itt a Fekete Macska nevű mulató, melynek hátsó traktusában könnyűvérű nőket lehetett vásárolni. A kupit 1918-ban zárták be. A ház belseje ma egy titkos kávézót rejt, a belső udvari helyet nem kapták fel a turisták, így tökéletes lehet a nyugalmat kereső pároknak. 

Arioso Flower Café

Our Flower Garden Terrace is Open! Enjoy the beautiful weather and have a great coffee!🌿 Virágkávézónk terasza megnyílt, látogasson el hozzánk! #terrace #flowercafe #newseason #flowers #relax...

3. XVIII. Üllői út 452. – Zila kávéház 

Az 1900-as évek elején nyitotta meg Szemere Miklós Szentlőrincen épített lövöldéjét, melynek egyik oldalán Szemere-címer díszeleg, a másikon felirat: Caput gloriae virtus (A legfőbb erény, a vitézség). A lövőház udvarán öt csárda is volt, ahol tíz miskolci asszony sütötte a cigánypecsenyét, valamint hideg büfé várta a közönséget. A sportlövők számára fontos kordokumentum lehet, hogy az itt gyakorló Prokopp Sándor 1912-ben Stockholmban 300 méteres hadifegyver-kategóriában aranyérmet nyert.

A I. világháború alatt  tömegrendezvények helyszíne lett az épület, a frontra induló katonákat itt búcsúztatták el. A Tanácsköztársaság is itt tartotta nagygyűlését 1919-ben. 1928-ban betiltották a lőteret, alig egy évvel később pedig az akkor még község arra készült, hogy fürdőt nyisson a helyszínen, ám hamarosan már a bontás került szóba. Szerencsére az olimpikon Prokopp közbelépett, és megakadályozta a bontást. Hiába akartak ismét fürdőt benne, sajna nem bukkantak termálvízre. A következő világháború alatt a női leventék kaptak benne otthont, majd ahogy az utolsó fegyverek is eldördültek, az akkora már várossá avanzsált Pestlőrinc vezetése ismét a strand mellett tette le a voksot. 1949-ben készült el a fürdő, innentől kezdve 40 éven át öltöznek a fürdőzni vágyók. Innen egyenes út vezet a Május 1. strandtól a cukrászdáig, ugyanis a nyolcvanas években Zila László vette bérbe a helyet, ám a teljes rekonstrukció csak 2002-ben fejeződött be. Az egykori lövőház mára elismert cukrászda lett. 

Instagram post by Aleksei Tihhomirov * Apr 6, 2017 at 5:03pm UTC

7 Likes, 1 Comments - Aleksei Tihhomirov (@alekseitihhomirov) on Instagram: "#zilakavehaz"

4. III. Gázgyár utca – Óbudai Gázgyári tisztviselő- és lakótelep

Ez a hely a személyes kedvencem, azért is szerepel a felsorolásban, ráadásul egy olyan letűnt arcát mutatja meg Budapestnek, amire mára már kevés példa akad. Az Óbudai Gázgyár 100 éve kezdte meg működését, és hamar kiderült, hogy a munkásoknak és magasabb beosztásúaknak lakniuk is kell valahol, ezért Almási Balogh Lóránd és Reichl Kálmán tervei alapján nemcsak otthonok, hanem iskola- és óvoda is épült. A tervek alapján 17 lakásból álltak a házak, a dolgozók gyárban betöltött pozíciója alapján. Értelemszerűen a gyárvezető otthona került középre: az ötszobás, 422 négyzetméteres lak. Innen jobbra és balra nyíltak a négy-, három-, kétszobás lakások, a hierarchiának megfelelő sorrendben. Az épületek díszítései, és az oromzatok is eltérnek egymástól – attól függően, hogy ki lakott bennük. És – hogy sápadjunk az irigységtől, leírom – a házakhoz házicseléd is járt, a teniszpályáról, és a kertész által gondozott parkról nem is beszélve. A munkások lakásai kicsit távolabb helyezkednek el, de a két lakótelep összeolvadt. A lakásokhoz járt kiskert is, ezek a mai napig megvannak, az egykori dolgozók által lakott telepen decensen nőnek a borsók és a paradicsomok. A különleges lakótelepről könyv is megjelent, Gázgyári kolónia címmel. (Ha esetleg mélyebben érdekelne az egykori lakók sorsa és történetei.) A lakótelepként aposztrofált negyed különlegességét pont az individualitása adja, ahol séta közben még mindig érezni lehet, milyen is lehetett itt 1920-30 táján az élet. 

Legszebb! 🌝 szuperhold reggel! #moon #morning #supermoon #gazgyarilakotelep #instagood #hungary

19 Likes, 1 Comments - Brigitta Horváth (@brigcsooo) on Instagram: "Legszebb! 🌝 szuperhold reggel! #moon #morning #supermoon #gazgyarilakotelep #instagood #hungary"

5. XI. Villányi út 29-43. Budai Arborétum
Ha azt mondom, természetvédelmi terület a város közepén, mindenki kiröhög. Pedig kivételesen nem mondok hülyeséget. A Szent István egyetem budai campusánál, a Gellért-hegy déli lábánál van egy sokak által nem ismert arborétum. A felső és alsó kertet a Ménesi út szeli át. Nem véletlenül van itt a kert az egykori szőlőskertek helyén, amelyet a XIX. század végén kipusztított a filoxéra. Ám jött dr. Entz Ferenc, a szabadságharc orvosa, és megalakította itt a kertészképző iskoláját. Az iskolának helyet adó épület ma is látható a felső kertben. 1975-ben természetvédelmi terület lett az arborétum, ahol 2000 fásszárú dísznövény csodálható meg. Bár nehéz elhinni, de ez az ország egyik legmelegebb pontja, ami az elhelyezkedéséből adódik. Az arborétum nyáron reggel nyolctól este hatig várja a látogatókat.

#budaiarboretum #nature

128 Likes, 2 Comments - @juliacsom on Instagram: "#budaiarboretum #nature"

Zimre Zsuzsa

Kép: Normafa, az öreg Bükk maradványa, 1910-ből (forrás: Fortepan)

Ha érdekel a téma, olvasd el korábbi írásainkat is Budapestről

7 csoda egy karnyújtásnyira – Eldugott kincsek Budapesten 

Budapest 4 újabb csodás titka +1 ráadás