-

1. Óbuda legjobban őrzött kincse: a „kis Wekerle”

Mindenki ismeri (ha máshonnan nem, a Barátok közt című örökbecsűből) a Wekerle-telepet. Azt viszont kevesen tudják, hogy van egy „kistesója". Ha elzarándokoltok az Aquincumi romkertig, az ókori feelingből kiszakadva sétáljatok két utcányit a Duna felé. Egy eldugott mesevárosba léptek. A gyerekek is biztosan élvezni fogják. A mézeskalács házakban nem a gonosz boszorka, hanem (jobbára) idősek laknak. A „kis Wekerle” nem más, mint a hajdani gázgyári lakótelep (utolsó szó erős idézőjelben).

Ma nehéz elképzelni, de az 1910-es években Európa legkorszerűbb gázgyárának (az óbudainak) felépítésére szánt 25 millió koronás költségből megtakarítottak 1,5 millió koronát. Ebből húzták fel a munkástelepet. Annyira zöldre sikeredett, hogy az alaprajza is egy fára hasonlít. Minden lakáshoz járt egy kiskert – ez ma is így van – sőt a II. világháború alatt tehenet, disznót, baromfit is tartottak a lakók. A „lomb rész” egy óvodát fog körbe, magasabb, többszintes épületekkel. Anno a gyerekek tökéletesen biztonságban voltak, mert az ablakokból percenként nyolcvan szempár pillantott le rájuk. Virágkorában ez a zárt közösség eltartott egy mozit, színházat, sportpályát, péküzemet, postát, hentest, patikát, trafikot, fodrászt, borbélyt, cipészt... Rendelkezett saját színjátszócsoporttal és rezesbandával. Ők szerepeltek a nem kevés kulturális esten is.

Most kapaszkodj meg: a lakóknak (akik, hangsúlyozom, munkáscsaládok voltak) hintót biztosítottak a bevásárláshoz. A lakhatás ingyenes volt. Jelentkezzen az, aki ma tud ilyet e lángoktól ölelt kis országban!

Gázgyári dinasztiák is kialakultak, volt olyan család, amelynek tizenkét tagja dolgozott a közeli gyárban.

„Kis-Wekerle

2. A régi nagyok villái

A Gázgyár mai területén lévő Graphisoft-park (amely egyébként szintén érdekes, egy szabadon bejárható irodanegyed) másik oldalán állnak a régi vezetők villái. Ez hatalmas kertekkel, platánokkal és saját Duna-parti sétánnyal tarkított zárt világ. A villák morcos, de elegáns kinézetükkel simán elmennének egy hollywoodi horrorfilm díszletének. A néhai igazgató házában ma egykori sofőrje él. Csodálom, hogy néhány hazai milliárdos még nem fedezte fel magának a helyet. Lehet, hogy a Sziget Fesztiválos őrület miatt?

A Graphisoft-park

3. Az Epreskert

A Duna másik oldalán, a Hősök terétől kőhajításnyira (a Szondi-Bajza-Kmety-Munkácsy utcák által határolt területen) egy újabb csodavilágba csöppennünk. Az Epreskert egy csodálatosan szép, elzárt őspark. 1921 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozik, ma sok műterem és a szobrász tanszék kiállítóterme bújik meg a fák, bokrok között. A XIX. század végéig elvadult eperfaliget volt itt. Aztán Stróbl Alajos, a „szobrászpápa” beleszeretett, és rendbe hozatta.

16990039_a394360df445230a94c5689fda68dacb_xlFotó: Cerezo

Az első műtermeket az 1870-es években hozták létre, majd később szobrászati mesteriskolát nyitottak. Olyan nevek tanítottak és alkottak itt, mint Benczúr Gyula, Lotz Károly, Székely Bertalan, Feszty Árpád és Zichy Mihály. Zala György és Schikedanz Albert itt formálták szoborrá a Hősök téri Millenniumi emlékmű alakjait. A közepén a józsefvárosi kálvária hídja/kapuja áll, melyet kövenként hoztak ide a Kálvária térről. A ma is kellemesen elvadult kertben sétálva akár a Mátyás templom néhány eredeti domborművére, szobrára is rábukkanhatunk. Itt magasodik az eredeti Mária-kapu, szintén a Mátyás templomból. Ha sikerül megállapodni a korántsem morcos őrök egyikével, simán be tudtok jutni a kertbe.

Epreskert

4. Villák a VI. kerületben

Mellette, a Bajza utcában szinte alig észrevehető a néhai Jókai-Feszty-villa sötét tömbje. Az írófejedelemnek az egyik olasz útján annyira megtetszett egy velencei palota, hogy lemásoltatta. (Akkoriban ez divat volt, több mágnás is másoltatott a belvárosba velencei, firenzei palotákat. Ilyen például az Oktogonnál lévő épület, melybe többek között a VI. kerületi házasodni vágyók lépnek be). Jókai fogadott lányával, és annak férjével, bizonyos Feszty Árpáddal, a körkép alkotójával élt itt. A villa a korabeli Budapest egyik jellegzetes színfoltja volt, állandó bulik, „nagyvilági események” helyszíne.

Jókay-Feszty-villa

5. A középkori városfalak

Mint tudjuk, az idő előrehaladtával a városok növekednek. Ilyenkor elbontják és/vagy beépítik a középkori városfalat. De néhány helyen megmarad pár töredék. Így történt ez a belvárosban is, ahol némi furfanggal be tudtok jutni a belső udvarokba, hogy aztán ámuljatok-bámuljatok, milyen fantasztikus volt, amikor egy 100-120 évvel ezelőtti bérház élete a középkori városfalba építve zajlott. Ilyen például a Királyi Pál utca 13/b., ahol a viszonylag jó állapotban megmaradt fal mellett metszetek és egy dombormű is látható. Maga a fal jó 30 méter hosszúságban, nyolc méter magasan maradt meg, és még a jellegzetes lőréseket is szemügyre veheted. Néha persze egy kis képzelőre is szükséged lesz: az Astoriánál lévő Lottó-házban simán egy lepukkant falnak nézheted a régi köveket. Viszont innen pár lépésre, a Múzeum körúttól a Ferenczy István utcába lépve egy szép részletbe és egy erre utaló táblára bukkanhatsz. A város középkori bástyafala a ház udvarán folytatódik.

Királyi Pál utca 13/b

A Kecskeméti utca legelején, a Kálvin téri aluljárónál a mai épületbe építve csodálhatod meg a néhai Kecskeméti kapu maradványait, amelyek a metró építésekor kerültek elő.

A Kecskeméti kapu emlékműve egy régi képen

Budapest rejtett titkait hosszú oldalakon tudnám taglalni, de miután ezt nem tehetem meg, ezért a végén még két érdekességet megosztok veletek.

6. Az Andrássy úti fakockák

Az Andrássy utat (melynek kilenc különböző neve volt már) eredetileg fakockák borították, kímélendő a lovak patáit. Az átépítéskor nagyrészt széthordták, kisebb részét pedig ide-oda beépítettek. Legnagyobb számban a Múzeum körút 7. számú ház bejárójában és udvarán található. Ide simán be tudsz jutni, hiszen több bolt is van az udvarban.

Az Andrássy út a Kodály Köröndnél 1903-ban

7. Kávéház a Szent István körúton

A Vígszínház mellett lévő Szent István körút 16. számú hatalmas sarokházban működött Pauncz Gyula túró- sajt- és vajkereskedése, és a legendás Club kávéház. Ide olyan arcok jártak akkoriban, mint Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Thury Zoltán és a színház művészei. Ez az egykori Szindbád, majd KINO mozi épülete. A kapun, a hallban, a lépcsőházakban üveg és kovácsoltvas szabadkőműves szimbólumok sokaságát fedezheted fel. A belépés után gyönyörű Lotz-freskók tárulnak a szemed elé. Ide is szabad a bejárás.

A legendás Club Kávéház

Szóval kalandra fel, emberek!

Hajdu László

A kiemelt képen az Epreskert látható. Forrás: ITT

Képek forrása ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, és ITT