-

1. A szállodába rejtett kolostor

A Várbeli Hiltonba ritkán látogat el az átlagember. Miért is tenné? Szépek a süppedős szőnyegek, kényelmesek a karosszékek, de akinek nem itt szállt meg az amerikai nagybácsija, annak tök fölösleges a szépek és gazdagok között grasszálnia. Meg a kávé is drága! Viszont egy nem mindennapi élményért mégis érdemes belépni a hallba. Ugyanis az üveg mögül kikandikál a romjaiban is impozáns középkori templom. A Hiltonból egy kis folyosón, a Hess András térről pedig az ékszerbolt melletti üvegajtón léphetünk be a misztikus kerengőbe. A régi falak és a csend más világba röpítenek minket. Ha túlestünk az első „aha” érzéseken, elmondom a szikár – ámde impozáns – tényeket: a Dominikánus kolostor romjai Buda egyik legkorábbi épületét jelzik. A városalapítással egyidős épületben 1254-ben már összeurópai rendi gyűlést tartottak. 1305-től tartományi főiskola volt benne, fénykorát Mátyás alatt élte. Temploma és tornya a török kor folyamán viszonylag épen maradt, dzsámi volt benne, de Buda visszafoglalása után fokozatosan elenyészett. A kerengőben elkap minket a kellő áhítat, a bejárattal szemközti lőrésszerű ablakokból pedig egyedi és megismételhetetlen rálátásunk lehet a városra. És ha már felcihelődtünk a Várba, sétáljunk át a szomszédos Ibolya utca (inkább sikátor) végébe, mert egészen fantasztikus látványban lesz részünk…

2. Titkos terasz az Alagút tetején

Miután kigyönyörködtünk magunkat, sétáljunk le a Király lépcsőn. Ott pedig kapaszkodjunk fel az Alagút tetejére. A Lánchíd hídmesterének szolgálati lakása fölött egy csodás kis terasz bújik meg. Aki este látogat ide, az egyrészt nem lesz egyedül (elég bulis a placc), másrészt magára vessen, mert valószínűleg reggelig sem tud majd elszakadni a látványtól.

3. A „kis zsinagóga"

Innen sétáljunk át a Belvárosba, ahol a rengeteg eldugott kincs közül ismét a romhangulatot ajánlom. A magyar középkor után a kelet világába csöppenünk, amikor benyitunk a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógába. A külső és a belső tér is romos, de így is szemkápráztató a látvány. A mór stílusú, „kis zsinagóga”-ként ismert (a „nagy zsinagóga” a Dohány utcai) épületet az osztrák Otto Wagner, a bécsi szecesszió vezető alakja tervezte. Homlokzatának közepén minaretszerű tornyok törnek az égbe. Várjuk, hogy a müezzin megjelenjen a körbefutó kis erkélyeken, imára invitálva az igazhitűeket. Tudom, furcsa ez egy zsinagóga estében, de így van… A tetőn Mózes két kőtáblája áll. A zsinagóga belseje csodavilág: a romos állag és a misztikus szűrt fény ellenére is beleszédülünk a szemkápráztató arany-kék-vörös színkavalkádba. Az egész olyan, mintha egy poros arab raktárban lennénk. A díszes (37 éve beszakadt…) kupolát nyolc vasoszlop tartja, mór jellegű „Alhambra” oszlopfőkkel. És mindezért csak 500 forintot kell leperkálnunk, belépő gyanánt.

4. Városi dzsungel

Magyarország első botanikus kertje, a Füvészkert az ELTE-hez tartozik. 1771-es alapításakor a Nagyszombati Egyetemen az orvostudomány és az orvostanhallgatók képzésének elősegítése volt a cél. 1847-ben József nádor (őt „magyar Habsburg”-nak hívta a pesti köznyelv, annyit tett az országért) támogatásával 80.000 forintért megvásárolták Festetics Antal tízhektáros parkját. Ami akkor még háromszor ekkora volt. A XIX. század végi virágkorban a 12 000 fajt számláló gyűjtemény nemzetközi hírűvé vált. Ekkor az amazonasi óriás tündérrózsa számára külön épületet húztak fel, a ma is látogatható Viktória-házat. Neve onnan származik, hogy nemesítése során az első példányt Viktória királynőnek ajándékozták. Nem kispályás gazról beszélünk: levelei kétméteresek is lehetnek, és 80 kilónyi súlyt is elbírnak.

Az Ausztrál-házban az ötödik kontinens növényei közül 200 fajt csodálhatunk meg. Olyan Grimm- mesébe illő nevű épületek között is bóklászhatunk, mint a Szaporítóház, Citromosház, vagy Akklimatizációs ház.

Az ELTE Füvészkert programjai nemzetköziek: a tavaszi Sakura-ünnep a japán cseresznyevirágzáshoz köthető, később a paraguayi óriás tündérrózsát figyelhetjük meg virágzás közben... éjszaka. Az őszi Ginkgo-napokon pedig a kínai kultúra köszön be a nyolcadik kerület közepébe.

Mindenki tudja, hogy a Füvészkert nevét és hírét Molnár Ferencnek köszönhetjük. A Pál utcai fiúk ma már bronzba öntve golyóznak a Práter utcai iskola sarkánál.

+1. A véletlen Napóleon

napoleon03

Az Opera mögött, a Hajós és Zichy utca sarkán álló gyönyörű szecessziós épületben volt az 1870-es években a kétes hírű, de annál elegánsabb nevű „Café Napóleon” kocsma. Tulajdonosa annyira rajongott III. Napóleonért, hogy az üzletet róla nevezte el. A későbbi bérház építtetője viszont nem tudta, hogy ez nem a „Nagy Napóleon”, hanem a jóval szerényebb képességű utód: Bonaparte Napóleon. Így esett, hogy Magyarország egyetlen Napóleon-szobra egy tévedés miatt látható a homlokzat tetején egy fülkében. Akkora, mint a brüsszeli Manneken pis. Tegyük hozzá, a császár sem volt épp atlétatermetű.

Hajdu László

Képek: ITT, ITT, ITT, ITT, és ITT