Ilyen volt, ilyen lett: Budapest ma és tíz éve – a Facebook-kihívás nyomán

–

Várkertbazár –  I. kerület, Ybl Miklós tér 2–6.

Szobrász nagyapámnak itt még műterme volt – több más művésszel együtt, aztán hosszú-hosszú évekig romosan állt az épület. A turisták premier plánban bámulhatták a totális szétesését, ám kormányunk úgy döntött, ez így tovább nem mehet, és grandiózus tervet szőtt a rendbehozatalára. A Várkert lezárásaként egykor Ybl Miklós tervei alapján készült el a Várkert bazár 1875–1883 között. Eredetileg üzletekkel volt tele, és itt működött a Budai Nőipari Varróműhely, majd egy festőiskola is. 1884-ben megjelentek a szobrászok, élükön Stróbl Alajossal, akit vagy nyolcvanan követtek. A II. világháború alatt súlyosan megrongálódott az épület. Ennek ellenére a '60-as években itt élte virágkorát a Budai Ifjúsági Park, egészen 1984-ig (amit anyám a barátnőivel gyakran látogatott). 2011-ig nem volt funkciója, akkor döntött a kormány a felújítás mellett, és nem kevesebb, mint 8,9 milliárd forintot ölt bele. És ha már ennyit költöttek rá, akkor többször át is adták, biztos, ami biztos. Mindenesetre a bazár végre újra a régi fényében ragyog, és rengeteg kulturális programnak ad otthont.

Zugliget lóvasútállomás – XII. kerület, Zugligeti út

Hajdanában-danában, egész pontosan, 1868-ban indult el (az újpesti után két évvel) az első budai lóvasút a Lánchíd budai hídfőjétől Zugligetbe, ahova a budapestiek főleg kirándulni jártak. Huszonnyolc évvel később, a lovak helyett már elektromos villamossal lehetett a zöldbe robogni, és leszállni az állomáson. Az épület (melyet Kauser József tervezett) egyik részében posta, távírda és trafik kapott helyett anno, míg a másik felében kocsivezetői laktanya, állomásfőnöki lakószoba és egy iroda volt. A kettő közti nyitott csarnokban alakították ki a tulajdonképpeni várót: az oszlopokon nyugvó díszes tető alatt 500 ember is elfért. 

A villamosok meghosszabbítása miatt az épületet átalakították, társasház lett belőle, majd az évek során totálisan lepukkant. Sokáig árulta az önkormányzat, de mivel nem kelt el, végül saját hatáskörben igyekezett új funkciót találni neki. A ZDA – vagyis a Zoboki Építésziroda építészei: Zoboki Gábor, Reppert Béla és Dobrányi Ákos – tervei alapján felújított épületben rendezvényhelyszín és helytörténeti gyűjtemény kapott helyett. 

Corvin áruház – VIII. kerület, Blaha Lujza tér

A Corvin áruház volt, van és lesz – legalábbis 1926 óta biztosan. A csodaszép neoreneszánsz homlokzatú épület (Reiss Zoltán terve) jól illeszkedett a Blaha miliőjébe. A II. világháború kissé megviselte az épületet, de hamarosan újra megnyitottak. Ám jöttek a nehéz idők, és 1948-ra a szovjet javakat kezelő hivatal kezébe került, majd alig négy év múlva az államé lett. És ezzel létre is jött a Budapest Nagyáruház. A világháború nem tett nagy kárt benne, a forradalom viszont igen. A károkat részben elhárították, ám felmérték, hogy két évig be kéne zárniuk, ha ténylegesen rendbe akarnák hozni az épületet. És ekkor jött a nagy ötlet: húzzanak burkolatot a főhomlokzatra. Végül 51 év után, 2018 májusában lebontották a borítást, hogy a tervek szerint az idei év végére az egész megújuljon. 

I. kerület, Clark Ádám tér 

A Clark Ádám téren, az Alagút szomszédságában sok éven át csak egy üres telek állt. Teljesen érthetetlenül, hisz csodálatos panorámát kínált volna mindennek, amit oda építenek. A téren 1862-ben készült el Ybl Miklós tervei alapján a Budai Takarékpénztár, melyet erősen megviselt a világháború, így 1949-ben a földszintig visszabontották. Ott üzemelt évekig a Lánchíd presszó, de 1990-ben az egészet elbontották. Ide tervezett az ausztrál Anthony Gall egy hotelt, aminek szépségén lehet vitatkozni. A homlokzat az eredeti tervek szerint bézs lett volna, később kapta meg a sötétbarna színét, ami sokakat meglepett. Az épületben hotel és egy rooftop étterem is található. 

Liszt Ferenc repülőtér 

Séróból azt írnám: Ferihegy, de szegény Ferinek mennie kellett, és jött helyette Ferenc, meg egy hatalmas átalakítás. Régóta szó volt róla, hogy reptér nem működhet hotel nélkül, így hosszas várakozás után megépült az Ibis Styles Budapest Airport Hotel pontosan 200 méterre a termináltól, ahova zárt folyosó vezet. Az öt emeletes hotelt Szerdahelyi László tervezte, és 145 szoba kapott benne helyet. Jól illeszkedik a reptéri hotelek sorába, az meg külön jó pont nekik, hogy 0–24-ben lehet náluk enni, még akkor is, ha valaki nem szállóvendég, csak nem akar kókadt szendvicset falatozni a terminálban. 

Párisi udvar – V. kerület, Petőfi Sándor utca 2. 

Anno sokat jártam oda a közeli iskolámból, és mindig dobogó szívvel lestem a régi, megkopott patinájú épületet. Aztán nyaltunk egy fagyit a Jégbüfében – noha a másik sarkon az olasz sokkal jobb volt – és mindenki ment haza. A fantasztikus udvar egy lakóház aljában található, mely Pollack Mihály tervei alapján épült. Ez volt az első üzletház, melyet a történet szerint párizsi mintára terveztek. A passzázs hamar elnyerte a Párisi-ház nevet, azonban 1883-ban lebontották, és 1906-ban a Belvárosi Takarékpénztár tulajdonába került. Az új tervező, Schmahl Henrik figyelembe vette a régi passzázst, és az új épületbe is beleálmodta. Az első és második emeletre kerültek a bank irodái, följebb pedig bérlakások kaptak helyet. Az épület túlélte a világháborúkat, úgyhogy gyorsan államosították is. AZ IBUSZ költözött ide, na meg a Jégbüfé, amely 1952-ben nyitott meg. Az épület lassan elvesztette minden bérlőjét, és üresen állt. Az V. kerületi önkormányzat sokáig keresett rá vevőt, 2010-ben meg is hiúsult egy adásvétel, végül 2014-ben sikerült új tulajdonost találni neki. A felújítás során szállodát, kávézókat és éttermeket alakítanak ki benne.

Groupama Aréna – IX. kerület, Üllői út

Ferencvárosi gyerekként apám vasárnaponként a Fradi étterembe vitt, emlékszem a hatalmas rántott sajtra, ami evés közben visszahűlt, és rágós, gumiszerű valamivé vált. A Népliget kopottságához jól illett a Ferencváros akkori pályája, amely Üllői úti stadion néven futott, majd 2007-től Albert Flórián lett a neve, de ettől nem lett szebb. Aztán elindult a stadionépítési hullám, és  nagy tervet álmodtak a Ferencvárosnál. A Groupama Aréna 28 746,5 négyzetméter, 23 ezer néző befogadására alkalmas, és az előtte futó széles úton könnyedén tudják ütni egymást az ultrák. Az építésére 14,735 milliárd forint ment el a költségvetésből, de ezért a pénzért számítógépek elemzik a speciálisan fejlesztett fű állapotát, és a pálya természetesen fűthetővé vált. Az aréna előtt Szőke Gábor Miklós Fradi-sas-szobra látható. 

Gül baba türbéje – II. kerület, Mecset utca 14.

Nem tudom, mindenki tudja-e, mi az a türbe, de én gyerekként azt hittem, csak elírták a tübét, bár annak sincs sok értelme. Egyszer régen, nagyon régen élt Gül baba, aki dervis volt, és 1541-ben a török sereggel érkezett Budára, hogy kolostort alapítson. Sajnos Gül baba még abban az évben meghalt, ám olyan nagyra tartották, hogy egyrészt a temetésén Szulejmán szultán is vitte a koporsóját, másrészt kapott egy türbét, azaz sírboltot. A kolostor is megépült, amit később a jezsuiták einstandoltak, és keresztény kápolna lett belőle. Később pedig magánház, majd 1885-ben a török kormány felújíttatta, és 1966-ban megint átalakították. A 2,5 milliárdos beruházást a török és a magyar kormány közösen finanszírozta, és 2018-ban fejezték be az építkezést. Az épületegyüttes a Külgazdasági és Külügyminisztérium vagyonkezelésébe került, múzeumot és egy rózsakertet rejt magában, és bár vitathatatlanul szépre sikerült, sokan a régi, kissé lepukkant, de romantikus báját siratják.

+1: a tervek ellenére ilyen volt, és ilyen is maradt:

Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak – XII. kerület, Budapest, Diós árok 1–3.

Mivel jómagam oda tartozom, több alkalommal is volt lehetőségem tanulmányozni a pavilonos kialakítású épületegyüttest, melynek lepusztultsága mindenki számára szembetűnő. 1887-ben döntöttek úgy, hogy épüljön meg a 300 ágyas kórház a  járvány sújtotta szőlőtőkék helyén, és 1898-ban készült el végül, 420 ággyal. A három emeletes, alagsorral ellátott épületek mellé 1903-ban új pavilon épült a lábadozó betegeknek, hála Wodiáner Albert vállalkozó adományának. A háború nem tett kárt az épületekben, 1952-ben szovjet mintára poliklinikává alakították át őket. Az Orr- Fül- Gégészeti osztály új épületét pedig már az 1980-as években toldották hozzá. Bár az elmúlt tíz évben kilencmilliárd forintot ígértek a felújítására, ez még nem kezdődött el, így az épületek továbbra sem tükrözik gazdaságunk fejlődését. 

Zimre Zsuzsa