Hogy miért vájkálok én hódok seggében (NEM! SZÓ! SZERINT!) ezen a szép délutánon? Nos, tulajdonképpen a barátaimnak köszönhető. Történt ugyanis, hogy két és fél hónap karantén után összeültünk egy légtérbe – természetesen a szabályok betartásával –, hogy végre ne csak a monitorral koccinthassunk péntek este. Itt volt a vegán barátnőm is, akivel arról beszélgettünk, hogy nagyon résen kell lennie, amikor vásárol, mert bizonyos ételekben olyan állati összetevők vannak, amikre soha az életben nem gondoltam volna. Ekkor rukkolt elő az ominózus hód hátsó fertályának sztorijával, amire én csak pislogtam, mint hal a szatyorban.

Aztán rágugliztam. És találtam dolgokat. Furcsa dolgokat. Ezeket az infókat pedig nem tarthattam magamban, még jó, hogy itt elmesélhetem nektek. Íme.

Egy gombóc csoki, és egy gombóc hód feneke fagyit kérnék?!

Na, jó, nem húzom tovább: a hódok fenekéből, pontosabban a végbelüknél található mirigyből kinyerhető hódzsír vanília ízű és illatú. Tudom, hogy nem akarom tudni, de azért mégis kíváncsi lennék rá, hogy ki és mit csinált akkor, amikor erre rájött.

Azonban ne légy rögtön rosszul: a hódokat nem tenyésztik, vadon élő állatok, márpedig az élelmiszeriparban az előállításhoz tetemes mennyiségre lenne szükség. Szóval nem valószínű, hogy a kedvenc vaníliás karikádat hódok valagával ízesítik.

Az már egy fokkal esélyesebb, hogy a vanília illatú parfümöd a cuki állatka hátsójával azonos illatú, de nem általános. Egy szó, mint száz: figyeld a címkét!

via GIPHY

Nyami, piros tetves cukorka, a kedvencem!

Erről talán már többen hallhattatok: a pompásan pirosló cukorkák és gyümölcslevek a színezéktől pompáznak erőteljes vörös színben, azonban ezt nem a bogyós gyümölcsök kölcsönözik nekik, hanem a bíbortetvek szárított, majd ledarált teste. Istenien hangzik, ugye?

via GIPHY

Gyapjas rágógumi

A birkák gyapját vízállóvá tévő anyag érdekes módon nem a cipők impregnálásánál kerül elő, hanem, amikor gyorsan frissíteni szeretnéd a leheleted: a lanolin (azaz gyapjúzsír) gyakori összetevője a rágógumiknak, az ajakbalzsamoknak és különböző arckrémeknek, de előfordul, hogy cukrászsüteményekbe is belecsempészik.

via GIPHY

Abból a madártollas batyuból kérnék szépen kettőt!

E920. Európában így ismerheted azt a vegyületet, amit L-ciszteinnek hívnak, és lisztjavító hatása miatt keverik péksütemények tésztájába.

Igen ám, de ezt a kedves nevű hozzávalót általában madártollból és disznószőrből állítják elő. És ugyan a tudomány mai állása szerint mesterségesen is létrehozható, azonban túlságosan költséges. Így marad nekünk az állati kültakaróból készített változat. Nyami.

via GIPHY

2003-as, halhólyag szűrte, kitűnő évjárat

Bizony, az alkoholos italok kapcsán is előkerülnek furcsa állati eredetű összetevők. A sör és a bor készítésénél gyakran használnak még a mai napig is halnyelvet, azaz a halak úszóhólyagját, mert a sör szűrésére például kiválóan alkalmas, valamint az élesztő megtelepedését is felgyorsítja. Ám manapság már találhatunk alternatív szűrésű söröket is, ugyanis a vegánokra való tekintettel több neves sörgyár is új szűrő után nézett.

via GIPHY

Csilli-villi tetűmáz

Szegény tetűfajtákra nagyon rájár a rúd, amikor furcsa hozzávalókról van szó, ugyanis nemcsak a bíbortetveket, hanem a pajzstetveket is használják az élelmiszeriparban. A pajzstetvek esetében a sellakkról van szó, ami a nőstény tetű váladéka, és szép fénye miatt kenik rá bizonyos ételekre. És hogy hol találkozhatsz vele? Például, amikor beleharapsz abba szépen csillogó, fényes piros almába.

via GIPHY

És akkor a zselatint, amit állatok csontjából nyernek ki, és szép, színes gumicukorkák képében kerülnek a szervezetünkbe, még nem is említettem. Azt azonban fontos kiemelni, hogy a fenti összetevők felhasználása engedélyezett, nem káros az egészségre. De azért kérdés, hogy van-e kedvünk megenni ezeket…

Dián Dóri

Forrás: ITT, ITT és ITT

Kiemelt kép: Getty Images