–

Mindig is érdekelt, mi zajlott a színfalak mögött, miközben javában íródott a történelem. A Business Insidernek hála kíváncsiságom kielégülhetett, a minap ugyanis beleolvashattam az Egyesült Államok egyik alapító atyjának életvezetési naplójába, és megtudhattam, hogyan szervezte napjait, hogy a lehető legproduktívabban teljen.

Korábban már leteszteltem sikeres üzletemberek – például Steve Jobs – napi rutinját, hogy megfelelően kreatív flow-ba kerülhessek, most pedig egy igazán oldschool, de annál hatékonyabb életmódvezetési módszerbe ástam bele magam.

Semmi citromos langyos víz vagy aszkéta életvitel, csak színtiszta egyszerűség.

„Te késlekedhetsz, de az idő nem fog”

„[…] megbizonyosodtam afelől, hogy magammal kötött elvi megállapodásom, mely szerint az erkölcsösség egybevág legszemélyesebb érdekeimmel, nem elegendő ballépéseim megakadályozására; megcsontosodott rossz szokásokat kell letörnöm, majd jókat megszereznem és elplántálnom, mielőtt viselkedésem egyenletes helyességében megbízhatnék. E célból a következő módszert dolgoztam ki” – írja a XVIII. században a naplójában.

Franklin sajátos időmenedzselési módszert talált ki. Tizenhárom fő erényt jegyzett fel, és azok szerint alakította ki a napirendjét. Ilyen erények például az önmegtartóztatás (evésben, ivásban), a csend és nyugalom – avagy a felületes beszélgetések elkerülése –, a rend, tisztaság és szervezettség mint mindennek az alapja, plusz az őszinteség, alázatosság és szorgalom.

Miután készített egy szűkített listát az általa fontosnak tartott fő erényekről, azokat fontossági sorrendbe is helyezte, és addig nem lépett tovább a következőre, míg nem teljesítette az adott erényhez kapcsolódó, kitűzött napi célt. A nap végén pedig fogta a naplóját, és gondosan összegezte, hogyan haladt a céljaival. Ez eddig egészen jól hangzik, nem? De! Nézzük is lépésről lépésre, hogy néz ki az időmenedzselés Benjamin Franklin módra!  

Vegyél egy naplót – készíts egy listát

Első és legfontosabb: ahhoz, hogy kétszer olyan hatékonyan teljenek a napjaid, mint amúgy szoktak, készíts egy listát a számodra fontos erényekről. Ha ez megvan, akkor húzd ki az őrültségeket, és válassz ki párat, majd azokat tartsd szem előtt. Mint például: az önmegtartóztatás jegyében leszokni a dohányzásról. Ha megvan a szűkített lista, kezdődhet is a próbatétel!

Nyolc óra munka, hét óra pihenés, négy óra szórakozás

Franklin időmenedzselési módszere szerint hat részre kell osztani a napot. Az első szakaszban van az alvás (hét órát aludt), a második szakasz a reggeli teendőkből állt (fürdés, reggelizés, imádkozás, a nap megtervezése csendben, és az úgynevezett „énidő”), a harmadik szakasz pedig a munkáé. Ezt követően déltől kettőig az ebédnek, a pénzügyeknek vagy a művelődésnek szentelte magát. Majd újra vissza a munkába egészen este hatig, hattól tízig pedig elköltött egy kellemes vacsorát a barátaival, társadalmi életet élt, zenét hallgatott, végül lefekvés előtt a naplójában levonta a tanulságokat.

Kiadós alvás

Rossz hír a későn kelőknek: Franklin este tízkor feküdt és másnap reggel ötkor kelt. Abban hitt, hogy az embernek kellenek a keretek, amikhez ragaszkodnia kell, és ez érvényes a kiadós alvásra is, amihez nélkülözhetetlen a pontosság. Hosszú távon sokkal, de sokkal hatékonyabb lesz így – állítja. Én ezt szabadon úgy értelmezném, hogy lehet később is, mondjuk, tizenegykor vagy éjfélkor feküdni és hatkor vagy hétkor kelni. Így már teljesen rendben van.

Tedd fel magadnak a kérdést: mennyi jót cselekedhetek ma?

A nap második szakaszában nemcsak megreggelizett és imádkozott, hanem nyugodtan megtervezte az egész napot.

Ahogy az alcímben már elspoilereztem, minden reggel feltette magának a kérdést, milyen jó dolgokat vihet aznap véghez. És megtette, amit tudott.

Legyen csend, béke, nyugalom

Nélkülözhetetlennek tartotta a nyugalmat. Úgy érzem, a flow, a citromos víz és a mindfullnes után 2019 a csend éve lesz. Készülnek már bizonyára a „csendcoachok”. Most, hogy ezt leírtam, szinte biztos vagyok benne, hogy már van is ilyen szakma, csak nem tudtam róla. Szóval mélységesen tudok azonosulni azzal, hogy Franklin jótékony hatásúnak tartotta a csendet. Szinte biztos, hogy megőrült volna itt, nálunk az irodában tizenkét hangos asszony között. 

Mindig szakíts időt a művelődésre

Franklin a mértékletesség és önmegtartóztatás mellett ugyanolyan fontosnak tartotta azt is, hogy éljünk aktív társasági életet, amikor is az élet fontos kérdéseinek megvitatása mellett a zenehallgatás is szerepet kap. Ebédidőben vagy esténként, amikor a nap szabadidős szakaszába ért, ugyanúgy beosztotta az idejét, hogy tájékozódjon, művelődjön, begyűjtve a friss híreket, vagy éppen kikapcsolódjon egy jó könyvvel, mint a tevékenység óráit. Minden egyes perce maximálisan ki volt használva, nem ült tétlenül.

Mértékletesség: ne dolgozd magad halálra

Franklin a munkában is mértékletes volt. Talán te is észrevetted, hogy a napját egy kétórás szünet választotta ketté, amiben nemcsak az ebédnek vagy az ügyintézésnek tartott fenn helyet, hanem a kikapcsolódásnak is.

Azt vallotta, hogy ne told fullba a kretént nem szabad túlzásba vinni a munkát, mert az a hatékonyság rovására megy. Ámen!

Rend a lelke mindennek                                                                                               

Talán felmerül benned is, hogy oké, így könnyű, mert egy ilyen fontos embernek nem kell például háztartást vezetnie. (Ez így nem teljesen igaz.) Noha Franklinnek minden bizonnyal volt házvezetőnője, ő korának az a fajta úttörő férfija volt, aki maga is részt vett a rendrakásban, mert fontos erénynek tartotta a tisztaságot, szervezettséget, rendezettséget. Ha őt tekinted példaképnek, akkor mindig tegyél rendet magad után, ne halaszd későbbre. Máskülönben a munka- vagy szabadidőd rovására megy, miközben egyre csak nő és növekszik a rendetlenség körülötted. 

Ne hajszold az elérhetetlent

Benjamin Franklin igazi polihisztor és diplomata volt. Akár a postázás megreformálását, akár Amerika függetlenségét tűzte ki célul, mindent megvalósított. És ami még fontosabb, mindezt úgy vitte véghez, hogy nem betegedett bele a sok munkába, jutott ideje mindenre. Rájött, hogy a tökéletesség hajszolása addiktív lehet, mint az ópium. Így nemcsak az evésben és ivásban tartott mértékletességet, hanem a tökéletességre törekvésben is.

Szőcs Lilla