–

Mivel délelőtt járok a GYM-be, és muszáj előtte enni, a heti három alkalom teljesen megváltoztatta a napi rutinunkat. Nem véletlenül használok többes számot, hiszen Erzsike is hozzászokott a korai keléshez, azaz ahhoz, hogy nem délelőtt tizenegykor kap brunchot, hanem reggel hétkor már ott illatozik a számomra irgalmatlan büdös, alutasakos macskakaja a tisztára mosott tányérjában (ha nem mosom el, nem eszi meg a kaját…). Talán ennek tudható be, hogy amióta én szorgalmasan emelgetem a súlyokat, azóta ő lemondott a hajnali ritmikus sportgimnasztika edzéseiről. Ezzel korábban néha az őrületbe kergetett, és nem egyszer átfutott az agyamon, hogy a kis bundás előbb-utóbb a preparátornál végzi, majd szobadíszként a könyvespolcra kerül, és néha megszórom molyirtóval. Az elmúlt hat évben ugyanis Erzsikém az „ép testben ép lélek” elvének megfelelően hajnali négy és öt között mindig beiktatott egy kis testmozgást, melyhez igénybe vett egy eszközt: a műanyag egeret, vagy a borosüveg parafadugóját, illetve bármit, amit pofozni és kergetni lehetett. Ha nyitott ablaknál aludtam, és bejött egy levadászandó vadállat – ez általában légy, ritkább esetben éjjeli lepke volt – a vérszomjas fenevadat nem érdekelte, hogy alszom, simán átszaladt a fejemen. Aki ezt nem élte át, nem tudja, milyen. Ilyenkor az ember azt kezdi el álmodni, hogy épp a fejét akarják megszabadítani a nyakától. Pár hete tehát vége ennek. Ha tudtam volna, hogy a délelőtti edzésem ilyen hatással van a kis bundásra, évekkel korábban elkezdtem volna járni kondizni, és már nem edzésnaplót írnék, hanem fitneszmodell lennék atomerős hasizommal.

Ettől azonban még távol vagyok.

Egyébként nem annyira, mert már látom az eredményt, sőt a nőismerőseim kezdik észrevenni a bicepszemet (ez szerintem nem igaz, csak jó fejek, mert persze ők is hallották, hogy gyúrok). Az viszont tény, hogy a hasam laposodik, a felső két kocka már látszik. Igaz, kerülöm a cukrászdákat, mint ördög a tömjént, ha pedig véletlenül el kell mennem egy süteményespult előtt, bevallom, nagyon szomorú vagyok, és elfordítom a fejem.

A hetedik alkalomra az edzőm kitalálta, hogy kardiózzak. Nekem a kardióról eddig a kardiológia jutott az eszembe. Az egyetemen egy kardiológus ismerősöm adott igazolást a tesi felmentésemhez. „Reumás láz” volt a diagnózis… Értetlenül néztem az edzőmet, hogy mit akar. Nyilván kódolta a tudatlanságomat, mert szájbarágósan elmondta, hogyan- és mennyit fussak, illetve ússzak. 

Ha már aranyáron megvettem a futócipőt, úgy döntöttem, az előbbit fogom választani. Tíz perc futópad, mert kint épp Ítélet Napját játszik az időjárás. A teremben azonban minden futópad foglalt. Kettőn épp fullsminkben sétál két csaj, csacsognak, és nagyon vigyáznak arra, nehogy egy csepp izzadság is elérje az alapozót az arcukon. Az egyik néha megrázza a fejét, hogy mindenki lássa, épp most jött a fodrásztól.

Nézem meredten a két nőt, ők néha rám mosolyognak, majd folytatják a csacsogást a nagy büdös semmiről, de látom, élvezik, hogy valaki észrevette őket.

Forr bennem a méreg.

Ezek komolyan pasizni jöttek ide, és lefoglalják a futópadot, amin én már suhannék, égne a zsírom, kockásodna a hasam? Legszívesebben az arcukba mondanám, hogy egy konditeremben a pasik nem elenyésző hányada meleg, és aki nem, az is a saját teste miatt jött ide. Az első izzadságcsepp azonban a hosszú hajú homlokán rögtön véget vet a sétájuknak. Úgy ugrik le a futópadról, mint Erzsikém az ebédlőasztalról, ha lelocsolom vízi pisztollyal. Még szerencse, hogy egy órával korábban érkeztem, mert ugyan heti három alkalommal járok, de mind a három nap más időpontban. Kicsit fellélegzem, amikor erre rádöbbenek, de nem annyira, hogy ne fussam le, ezért dühből lefutom 24 perc alatt az öt kilométert. Tíz percet kellett volna csak futnom, Mint később az edző felvilágosít, ezzel rengeteg izmot veszítettem, mert túl gyors voltam, de nem érdekel.

Mire megérkezik az edző, én már átöltöztem, kipihentem magam, és elkezdjük az edzést. Kettlebell, TRX és plank. Mindig más a műsor, de a vége ugyanaz: kapaszkodnom kell a korlátba, hogy le tudjak menni a lépcsőn.

De legalább látom az eredményt!

Homonnay Gergely

 Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: iStock by Getty Images/emiliozv