Ió, ció, konfekció! – Az alacsony lányok esete a ruhavásárlással...

–

Rékával ellentétben én nem vallom azt, hogy kerüljük a konfekciómárkákat, és ennek egyáltalán nem filozófiai, hanem praktikus oka van. Az, hogy a konfekciómárkák gyakorlatilag kikerülhetetlenek. Ha turiba mész, akkor is jószerivel konfekcióruhákra áll rá a szemed, mert a márkahűség nem szűnik meg egy csettintésre. A lojalitás örök. Vérszerződés köttetik az első tökéletes slim fit farmer fölötti összekacsintásban, és akkor, amikor elárulják a valódi melltartó méreted. Zara, Mango, húzd és maci, háundem, imá-há-há-dlak! 

Miután elolvastam Réka magas lányoknak szóló kisokosát a 180 fölöttiek speckó ruhavásárlásáról, bedobtam a témát alacsonyabb lánybarátaimnak. Arra voltam kíváncsi, ők mit tapasztalnak? Melyek az előnyei és hátrányai az alacsonyságnak, ha öltözködésről van szó? A mi generációnk, túl Carrie Bradshaw-n és Lena Dunhamon a „klasszikus Chanel-nő” öltözködési szabályairól maximum Náray Tamás cikkeiből okulhatunk. Na meg, mondjuk, (jó esetben) pár éve a szüleinktől, akiknek stílustanácsai olyan szidalmazásokban öltöttek testet, mint például a közismert „szaggatott farmert csak trógerek hordanak” és társai. A dilemmánk sokkal inkább a közép-kelet európai öltözködési konvenciók és a nyugati trendek közötti feszültségzónában keresendő.

Hogy öltözködhetnék én olyan őrült sikkesen, ahogy a fejlett demokráciákban teszik a divatbloggerek, ha a budapesti biodíszlettel a hátam mögött az őrülten sikkesből csak az őrült marad...

Ő itt lent, amúgy, Carrie Bradhsaw (aka: Sarah Jessica Parker), aki valamikor a kétezres évek tájékán ültette el azt a gondolatmagvat a fejünkben, hogy hétköznap is királyság tütüben, csillogó ruhában, estélyiben járni.

Ő pedig Lena Dunham, az HBO Csajok című sorozatának író-főszereplője, akinek médiajelenléte azt az üzenetet hordozza, hogy az önazonosságnál nincs kúlabb dolog, ne foglalkozz a formákkal, viseld azt, ami tetszik. 

Ő pedig Leandra Medine, aki most diktálja a divatot. 21 évesen alapította blogját, amiben azt a jelenséget definiálja, „amiket a nők imádnak, de a pasik valamiért nem értik”. Annyira jól sikerült neki, hogy mára már egy meghatározó online magazinná nőtte ki magát az önazonos befektetés. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

RESEE.com (@resee) által megosztott bejegyzés

A nagy divatházakon kívül, az elmúlt évtizedben ezektől a nagy hatású karakterektől csöpögtek le az önelfogadás és az önkifejezés valamely formái (többek közt). Hogy mi a közös bennük? Alacsonyak, szépek... és szarnak a konvenciókra. 

Hát, jó. De mi történik, ha „akkora vagy, mint a kutya ülve”, hogy DTK-t idézzem?

Szóval körbeküldtem a kérdéseimet a „kis” barátnőimnek. Íme, az óhajok, sóhajok, bánatok és panaszok arról, hogy 160 centi alatt, a mi természetes, önazonos, önfelvállalós istenadta szépségünk ellenére mi minden nem használható. A teljesség igénye nélkül:

1.
„Nem hordhatok menő, hipszter hosszú kabátot, ami le van árazva, és szerelmes vagyok belé… és olcsó, de nem vehetem meg, mert úgy nézek ki benne, mint valami elbaszott, gonosz törpe."

2. „Alacsony lány vagyok nagy mellekkel, úgyhogy nem hordhatok oversize bolyhos pulcsit, mert úgy nézek ki benne, mint egy hószörny. Se pihe-puha oversize kardigánt, mert akkor meg öreg néne leszek."

3. „Soha nem húzok térd alá érő midiszoknyát, pedig az amúgy most trendi. De úgy nézek ki benne, mint egy kislány az anyukája szoknyájában: összenyom."

4. „Nem veszek föl pliszírozott szoknyát – pedig úgy, de úgy szeretnék! Mert olyan vagyok benne, mintha a Veresegyházi asszonykórus tagja lennék."

5. „Nem mindig szerencsés a maxi szoknya sem. Ott kezdődik, hogy általában túl hosszúak. Jó, hát föl lehet varrni, de kérdés, hogy ki akar állandóan minden alkalommal a felvarrással bajlódni. Kifizetsz egy kész szoknyáért több ezer forintot, és nem veheted föl azonnal? Vagy még a felvarratásért is tejelned kell? Esetleg magas sarkúval kell felvenned, ami meg elrontja az egész libbenős, komfortos maxiszoknya élményt? Ne már!" 

6. „Frusztráló hogy a business look szekcióknál minden ruha, nadrág meg szoknya annyira hosszú, bakker, hogy hülyén nézek ki benne, mintha csak magas nőkre szabták volna az üzleti stílust." 

7. Az ejtett ülepű nadrágokról pedig hadd idézzek egy igazi klasszikust: „Csoda jó lehet mindenkinek, aki rövid lábú, pelenkázott hatást akar kelteni (Náray)." (Sz. L.)

De, hogy lássátok, kivel van dolgotok, és mennyire próbálok pozitív lenni, íme, néhány tipp és némi öröm, amire igazán van oka 160 centi alatti sorstársaimnak. 

A magas sarkú

Persze, a „libbenős hosszú szoknya komfortélményt” hazavágja, viszont ha valaki bátran fölvehet bármilyen típusú, bármilyen magas sarkú cipőt, akkor azok mi vagyunk. Olyan picik vagyunk, hogy egy jól választott magas sarkúval jobb esetben már a „tökéletes” 165-170 centis repülési magasságot is elérjük.

Varroda

A fodrász és az orvos mellé bekerül a bizalmi körödbe a varrónő is, aki mindig készségesen áll rendelkezésedre, hogy felhajtsa az újonnan vásárolt ruháidat SOS. Akár másnapra. Igen, a költségét bele kell kalkulálnod, de ebbe azért még senki nem rokkant bele anyagilag...  

Gyerekosztály

Ne felejtsd el a jolly jokert! Igen, bizony, mi vásárolhatunk a GYEREKOSZTÁLYRÓL is! Hiszen hol talál az ember manapság 35-ös vagy az alatti cipőt? Például a kölyökcipők között. Egy remekbe szabott vásárlási körút után pedig bezsebelheted a bókokat kedves lábfetisiszta barátaidtól „Ó milyen kis cuki lábad van, 35-ös? Hallottátok, 35-ös lába van? De édes…”

Optikai illúzió a jó barátod

A szabály, hogy vagy alul, vagy felül mutatunk valamit, ránk nem érvényes, hiszen kicsi a távolság a felül és az alul között, úgyhogy igazából felesleges is ezen témázgatni. (Szerintem.)

Továbbá teljesen mindegy, milyen rövid a szoknya, olyan alacsony vagy, hogy soha nem fenyeget a veszély: belátnának alá. Bátran válogathatsz a trendi csodaszoknyák közül. 

Oversize helyett férfi ruha

Bár a szuper kényelmes boyfriend jeans-t nem ránk tervezték (de ettől még igenis jólesik viselni néha, mert miért ne?), de férfiinget hordhatunk ruhaként akár egy övvel megkötve (hoppácska!), farmernadrágba betűrve sikkes smart casual szettként, és/vagy kényelmes nyári ruha gyanánt a kánikulában.

Mini 

A maxiruha esetünkben tényleg pepecselős lehet (lásd a fönti 5. pont), de a miniruhák esetében bizony felénk hajlik a mérleg nyelve!

Hetvenes évek, így szeretlek!

Mi vagyunk azok az emberek, akiknek esélyük van rá, hogy a szuper trendi, magas derekú farmerek is előnyösen álljanak, az A vonalú mini szoknyákról és a magas szárú combcsizmákról nem is beszélve. Az már persze ízlés és önbizalom kérdése, hogy ki mit vállal be...

Szóval: alacsony lányok, tényleg ne sírjatok, mert jó dolgunk van! 

És akkor ezzel az alacsony vs. magas polémiát lezártnak is tekinthetjük. 

Szőcs Lilla

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Unsplash/ João Guimarães