Elfeledett francia klasszikusok – első kötet

Ez a francia klasszikus egy provence-i recept, ami nem is lehetne egyszerűbb. Végy egy csirkét (a tanyasi a cél, nem a felfújt műcsirke), négy fej fokhagymát, és indulhat a sütés. Bár van némi vita a receptről, a „némi” enyhe kifejezés.

a.) Egészben vagy darabolva kell sütni a csirkét?

b.) Hámozott vagy hámozatlan fokhagyma a jobb?

c.) Pirítani kell-e a csirkét és/vagy a fokhagymát sütés előtt? Vagy mégsem?

Vagyis az egész recept minden egyes lépése vita kérdése. Ezekre a tapasztalat szülte válaszaim a következők:

a.) Mindegy.

b.) Nem mindegy, és ha nem tapasztaltam volna, azt mondanám, hámozatlan, mert akkor tud igazán konfitálódni a fokhagyma, ha zárt burokban van. Viszont a praktikusság szempontjából kényelmesebb az előre hámozott gerezd.

c.) Tökmindegy, de a fokhagyma pirításánál fennáll a veszély, hogy a gerezdek túlpirulnak, és keserűek lesznek.

És, hogy kicsit visszatérjek a b.) pontra: a héjas fokhagyma szuper ötlet akkor, ha tényleg gyorsan össze akarod dobni az ételt, és nem akarsz szószt a csirke mellé. Ha megsült a csirke, szépen felszeleteled, egy szelet kenyérre kinyomsz néhány gerezdet, és kész a köret. Én viszont általában szeretem a hús mellé a saját levéből készült szószokat, és egyáltalán nincs kedvem az olajos léből kihalászni a fokhagymagerezdeket, hogy aztán egyesével nyomogassam ki azokat. Inkább mialatt a sütő előmelegszik, és néha a csirke is épp előpirul az olajban, szépen meghámozom a nagyobb gerezdeket, a kicsiket pedig elteszem más ételekhez, hogy ne kelljen vele bajlódni. Ha ezt mostanában készíted, az új fokhagymák még annyira zsengék, hogy nem is kell nagy hámozási mutatvány. Negyedóra alatt megvan az egész előkészítés, azzal együtt a csirke belsejébe is teszek pár fűszernövényt, így még ízesebb lesz.

A gerezdeket aztán szépen tepsibe helyezem, körülbelül egy deci olivaolajat öntök alá, mert kell, hogy legyen elég zsiradék amiben abálódni tudnak a kis munyikáim. A csirkét összekötött combokkal, alátűrt szárnyakkal, mellel felfelé ültetem a fokhagymára, ráöntök egy kis fehérbort vagy akár vermutot, és megsütöm, persze néha meglocsolgatom. A végén pedig a fokhagymákat pépesre főzöm, és már csak egy keverés kell, sokszor a botmixerre sincs szükség. Ha igazán krémes, sima szószra vágysz, akkor elő vele!

Legyen ez a recept a mankód, aztán alkoss szabadon. Jó étvágyat!

csirke

Csirke 40 gerezd fokhagymával

1 egész csirke (akár feldarabolva is)

4 fej fokhagyma (körülbelül 40 gerezd)

1-1 ½ dl olivaolaj

1 dl vermut vagy fehérbor

½ dl víz vagy alaplé

só, bors

friss zöldfűszerek

A sütőt melegítsd elő 175 Cº-ra. A csirkét darabold fel. Vagy ne. Egy mélyebb tepsibe önts kevés olajat, és a kívül-belül besózott, beborsozott csirkét néhány perc alatt minden oldalán pirítsd körbe, majd tedd félre egy tálra. Vagy ne. Közben hámozd meg a fokhagymákat (vagy ne), majd ezeket is pirítsd meg (vagy ne?), de óvatosan, hogy meg ne égjenek. Öntsd fel a maradék olajjal, a vízzel és a vermuttal, tömködj tetszés szerint zöldfűszereket a csirke hasüregébe, és helyezd a fokhagymagerezdekre. Alaposan fedd le, majd nagyjából egy órára tedd a sütőbe, közben néhányszor locsolgasd meg a saját levével. Ha a csirke elkészült, tedd félre, add a vizet a tepsihez, majd még negyedóráig párold teljesen puhára a fokhagymákat (ha a sütési idő nem lett volna elég). Ezt már lábosban is megteheted, lassú  tűzön, lefedve. Nyomogasd szét a gerezdeket. Vagy botmixerrel pépesítsd, és öntsd vele nyakon a csirkét. Petrezselyemmel megszórva azonnal tálald.

Horvát Sára