Használt ajándék karácsonyra: igen vagy nem?

–

Használtan vásárolni ruhákat, könyveket, tárgyakat, játékokat szerencsére egyre népszerűbb dolog, ennek egyik oka pedig, hogy évről évre több azoknak a platformoknak, üzleteknek a száma, ahol ezt az ember biztonságban és körültekintően teheti meg.

Amikor a másodkézből való vásárlásról gondolkodunk, első körben érdemes onnan indulnunk, melyek az adományozás, továbbadás alapvető előírásai: hiszen minden ott kezdődik, ki milyen állapotban adja be a nagy közösbe a már nem használt dolgait.

Két évvel ezelőtt éppen a karácsony kapcsán írtam arról, melyek az adományozás aranyszabályai. Sok más kritériummal együtt Kovács-Pálffy Anna szociális szakember a legfőbb tézisnek azt fogalmazta meg: „Amennyiben picit is a lomtalanítás az adományozásunk célja, egy pillanatra álljunk meg, és nagyon alaposan nézzük át, mit és hova adunk ki a kezünkből” – mondta akkor a 16 éve szociális szférában dolgozó szakember.

Ez természetesen nemcsak az adományokra, de az eladott, vagy adományboltba vitt ruhákra, játékokra is vonatkozik. Itt persze komoly utánkövetés, ellenőrzés kíséri a folyamatot, akár az online platformok tekintetében is, ezért nehezebb nem tisztességesen eljárni. Azonban bárhová szánjuk is a saját dolgainkat, mindig gondoljunk arra: csak olyan kerüljön ki a kezünk közül, amit mi magunk is szívesen fogadnánk. Legyen az adomány, vagy Marketplace-en, Vinteden, Facebook-csoportokban árult darab.

Fontos a pénztárca, a fenntarthatóság és az értelmetlen vásárlás visszaszorítása

Nem csak online, személyesen is egyre több a lehetőség adni és venni: számos kisvárosban, kerületben rendeznek például havonta, kéthavonta vásárokat, ahol ruhákat, cipőket, játékokat, használati tárgyakat árulhatnak a lakók. Emellett a használt árukra szakosodott boltok száma is bővül: az úgynevezett Cseriti boltokban például szigorú szabályok szerint ellenőrzik, hogy sérülésmentes, funkciójuknak megfelelő dolgok kerüljenek a polcra. Ahogy Sáhy Gábor, a ReBolt Közhasznú Nonprofit Kft. stratégiai vezetője mondja, három-négy évvel ezelőtt már határozottan körvonalazódott számukra, hogy karácsonyi kampányt is építhetnek a másodkézből való vásárlás tematikája köré – az emberek ugyanis érezhetően egyre nyitottabbá váltak iránta.

„Többféle motivációval érkeznek hozzánk, de mondhatom, három alaptípusa van a vásárlóinknak: akik anyagi megfontolásból jönnek, akik számára a fenntarthatóság a cél, illetve vannak a kincskeresők. Őket elsősorban az élmény hívja be a boltba – kezdi Sáhy Gábor.

– Egy háromszor használt társasjáték semmivel sem rosszabb, mint egy új, ha megvan minden tartozéka – utóbbi viszont ezekben az üzletekben alapszabály. Egy dísztárgy, egy könyv, egy megkímélt játék vagy egy jól működő műszaki eszköz mind lehet megfelelő ajándék”

– mondja a stratégiai vezető.

Ő úgy véli, az alacsonyabb ár mellett a fenntarthatóságra való törekvés is egyre fontosabbá válik az ajándékvásárlás terén.

„A kedvező ár és az ökológiai lábnyomunk csökkentése mellett ma már még egy érvvel meg lehet szólítani a lakosságot: ez pedig az értelmetlen, megfelelési kényszerből zajló vásárlás visszaszorítása.

A drága vagy az új ajándék nem feltétlenül a legjobb” – hangsúlyozza Sáhy Gábor.

Egyébként pedig, ha az ajándék lényegének a személyességet tartjuk, talán mondható: jóval részletesebben végiggondolunk, szemrevételezünk, mérlegelünk, megismerünk egy használt tárgyat, mint valami olyat, amit újonnan csak leemelünk a polcról. Több időt szánunk rá, és ezzel egy kicsit több figyelmet is ajándékozunk.

A használt ma már nem pejoratív jelző – másodkézből vásárolni életszemlélet

Sokakat megkérdeztem a használt karácsonyi ajándékok témájáról, és nagyon vegyes véleményekkel találkoztam, azzal együtt, hogy láthatóan egyre több az erre nyitott ember.

Akad, aki számára a hétköznapokban teljesen természetes a használt áruk: ruhák, játékok, műszaki cikkek vásárlása, de az ünnep kapcsán csakis az újat tartja elfogadhatónak. Más anyagi okokból kénytelen mindig ezt a verziót előnyben részesíteni, és számára egy olyan lehetőség a használt árukat felsorakoztató platformok terjedése, amely teret ad a felszabadult, szorongás nélküli karácsonynak.

Emellett olyan is akadt, aki alapvetően megtehetné, hogy mindenből újat vegyen, mégis máshol keresgél: „Nálunk a használt nem pejoratív jelző, hanem egy életszemlélet, amiben a gyerekeimet is nevelem. Tavaly a hároméves fiam például használt játék munkapadot kapott karácsonyra” – mondja Anna.

Rita pedig a már egyszer megvásárolt játékokat ajándékozta oda újra a kisebb gyerekének, és miért ne tehette volna meg, amikor már évek óta elpakolva várták a jobb sorsukat a padláson.

„Idén a nyolc hónapos megkapja ajándéknak a nyolcéves nagyfiam babajátékait: el is felejtettem, hogy eltettem őket, pár hete találtam meg egy dobozban. A nagyfiamnak is vettem már használtan ajándékot, de bevallom, ez inkább olyankor volt eddig jellemző, ha valami boltban már nem kaphatóra vágyott” – teszi hozzá az édesanya.

Természetes, hogy a dolgok forognak az emberek között

A second hand platformokon egyébként sok bontatlan játékot is lehet találni: érdemes ezekkel kezdeni, ha bizalmatlanok vagyunk, vagy ódzkodunk attól, ami nem új.

Tavaly mi például két hasonló építőkocka-csomagot is vettünk, és így bőven bolti ár alatt szereztük be az árut, amit aztán a Jézuska leszállított. Azóta vettem már olyat is ajándékba, amit valaki felépített egyszer: itt mindig van kockázat, amivel számolni kell. Szerencsére azonban a legtöbb online platform is ad már biztosítékot arra, ha nem azt kapod, amit vársz. Hozzám teljes készlet érkezett – sőt még plusz ajándékot is küldött az eladó.

Erről beszélgetve akadt, aki azt mondta nekem: amíg a gyerek hisz, kizárólag az új dolog segít megőrizni a mesét.

Őszintén azt gondolom, hogy egy gyereknek – ha hasonló szellemben nevelik – lehet azt mondani: az angyalok vagy a Jézuska ezt megtalálta egy másik gyerek szobájában, aki már nem játszik vele. Tőle kérte el számodra, és ő majd mást kap helyette karácsonyeste. A használt dolgok továbbadása és a varázslat egyáltalán nem zárja ki egymást. Miközben nem vagyok biztos benne, hogy egy izgatott gyereknek feltűnik egyáltalán az újra csomagolás. 

A témához hozzátartozik az is, hogy a mai gyerekek már sok lebonyolított adásvételt látnak, ha szüleik élnek az eladás, illetve a használtan vásárlás lehetőségével. Zsófiéknál ezért például egyidőben minden meglepetést egy gyanakvó kérdés követett: „A gyerekeimnek teljesen normális, ha használtat kapnak. Mégis mivel akkoriban rengeteg mosható pelenka fordult meg nálunk, amelyek egy részét azonnal tovább is adtam (olcsóbb volt ugyanis csomagokat venni és kiválogatni 1-2 darabot saját készletbe) az első kérdésük sokáig így hangzott: »ezt megtarthatom vagy holnap eladod?«” – meséli nevetve.

Krisztina tavaly óta ajándékoz használt dolgokat karácsonyra is. „Figyelek, hogy jó állapotú legyen, de a gyerekeim még kicsik, észre sem veszik, és mostanában egyre inkább az a természetes nekik: a dolgok forognak az emberek között. Veszünk-eladunk, és mindent addig használunk, ameddig lehet” – mondja.

Eszter hasonlóan érez, szinte minden ajándékot használtan vesz a gyerekeinek, amivel egy szemléletet ad át. „Sokkal lazább is vagyok, amikor játszanak vele, mert nem adtam ki érte egy vagyont” – fogalmaz meg egy másik előnyt. 

A varázslat nem vész el, csak átalakul

Persze karácsonyi hangulat ide vagy oda, többen úgy tapasztalják, a hasonló tudatosság is sokkal inkább a jómódúak sajátja, akik tudnak előre tervezni, nincs rajtuk szorongás, hogy nem vehetnék meg teljes áron az adott dolgot, vagy épp nem kellett éveken át nélkülözniük.

Akad, aki legalább karácsonykor szeretne valami új és nagy dolgot kapni vagy adni, ezért hitellel megy neki az ünnepnek, más pedig, ha sokáig nem engedhette meg a felszabadult vásárlást, nehezen lép túl ennek örömén, amikor az végre teljesül.

Ha pedig már a jó adományozással kezdtük: utóbbit nem véletlenül magyarázzák, felügyelik sokszor szakemberek. Hiszen a segítés nagyon fontos része megtanítani azt is, hogyan bánj azzal, amit kapsz. Vagy épp, miként gazdálkodj a pénzzel. Sokfélék vagyunk és sokféle dolog szerez örömet nekünk. Mégis talán éppen abból indul ki a legfőbb átalakulás, ha az változtat először, akinek nem feltétlenül muszáj.

A legtöbben egyébként egyetértenek abban: a használtan vett ajándék kizárólag a szűkebb családon belül működik, ahol tudják, nincsen senkinek ellenvetése.

De talán ideje lenne erről őszintén beszélgetni tágabb körben is: barátok, távolabbi rokonok között, ahol szokás meglepni egymást. Mondjuk, a finom karácsonyi ebéd után, miközben a kicsik már önfeledten játszanak: ki tudja, talán jövő karácsonykor már sokkal nyitottabban keresget mindenki, aki ott ült, nemcsak a gazdaságosság, de a fenntarthatóság jegyében is. Miért ne tarthatnák természetesnek majd a mi gyerekeink gyerekei, hogy a Jézuska nem mindent olyan dobozban vagy csomagolásban hoz el, mint ahogyan azt a boltokban látni?

Széles-Horváth Anna