Retekből faragott Mária, ünnepi tejberizs és 28 °C meleg – Karácsony a világ körül
A karácsonyi időszak a bejgli, egy pohár gőzölgő forralt bor a hömpölygő karácsonyi vásárban, és a reményeink szerint hófedte utcák? Nekünk igen, de a világ más pontjain a karácsony egyet jelent a napsütötte tengerparton felbukkanó Mikulással, piros retekből faragott Mária és Jézus-figurákkal, szentestén elfogyasztott tejberizzsel, és az elhunyt rokonok lelkét szimbolizáló búzacsokorral. Milyen a karácsonyi készülődés Mexikóban, Dél-Afrikában vagy Ukrajnában, és hol táncolják körbe a karácsonyfát? Milyen megélni az ünnepeket olyan országokban, ahol se tél, se hó, se karácsony? Trembácz Éva Zsuzsanna mesél minderről, a mexikói karácsonyi maratonról és a retkek éjszakájáról, valamint Kínában, Törökországban és Szenegálban megélt karácsonyairól.
–
Karácsonyi maraton Mexikóban
Ünneplésért a mexikóiak nem mennek a szomszédba, és minden eszközt megragadnak, hogy azt kellőképpen meg is nyújtsák. A világ második legnagyobb katolikus országában december 12-én indítanak a Guadalupei Boldogságos Miasszonyunk napjával, majd január 6-án ér véget a sorozat a Háromkirályok ünnepével. A Guadalupei-háromkirályok maratonnak is nevezett karácsonyi készülődésre és ünneplésre még azért ráhúznak egy február eleji ráadást a süteményekbe rejtett Jézuskákkal, amelyekkel meghosszabbítják az ünnepet.
Természetesen a maraton teljes időtartamát is jócskán telepakolják fiesztával, vásárokkal és ünnepi díszekkel. Mexikóvárost elönti a mikulásvirágok piros tengere, a karácsonyfánál is fontosabb szimbólumot, betlehemi jászolt árulnak úton-útfélen, és az árusok pultjairól nem maradhat el az igazi helyi különlegesség, a hétágú színes csillag alakú forma, a piňata sem.
Otthon is elkészíthető, ha valaki profin vagdos és ragaszt, meg türelemnek sincs híján, de tanuljatok az én hibámból: piňatával soha ne szálljatok fel buszra, hacsak nem akartok általános derültséget kiváltani.
A roppant színes piňata hét csúcsa a hét bűnt szimbolizálja, majd a csillag sorsa a születésnapi partikon és ünnepségeken pecsételtetik meg: bekötött szemmel addig ütik, amíg darabjaira hullik, és a résztvevők fel nem kapkodják a belsejébe rejtett édességet, csokoládét vagy karácsonykor gyümölcsöt.
Szállást kereső, Mária és József-jelmezbe bújt szereplőkkel indul a betlehemezésre emlékeztető posada december 16-án, majd kilenc napon át minden este megismétlődik a jelenet, amit végül a mexikói néplélek zenélésbe és táncba vezet át. Bár régiónként vannak eltérések, a fővárosban a Mikulás kis ajándékot hoz, Jézuska is besegít, de az igazi nagy ajándékokat a háromkirályok hozzák január 6-án. A nap másik fontos pillanata a rosca del rey, a gyűrű alakú sütemény fogyasztása, amely az édes ízeken túl meglepetéseket is rejt: apró Jézusokat, amelyek fontos szerepet kapnak. Akik ráharapnak, azok fognak február 2-án kukoricahéjban főtt hússal, zöldséggel vagy édes töltelékkel készült tamalest hozni a családnak.
A retkek éjszakája az egyik dél-keleti régió, Oaxaca tartományában népszerű több mint 120 éve.
Kifejezetten erre az alkalomra termelt hatalmas és több kilós piros retekből egészen elképesztő jászolos jelenetek, precízen kifaragott Máriák készülnek, de az ország történelmében fontos szerepet játszó politikusok vagy helyi celebek is bekerülhetnek a karácsonyi témájú faragott figurák közé, amelyeket a zsűri kreativitás, technikai megoldás és esztétika alapján díjaz.
Karácsony az anyósoméknál Nebraska közepén
Mindent beborító hó, „az ablak közelébe sem megyünk” fokú hideg, azaz mínusz 25–30 fok, a kertben vad pulykacsalád rohangál és időnként szarvasok bukkannak fel – legalábbis tavaly decemberben így nézett ki a karácsony anyósoméknál, akik Nebraska egy 240 fős településén élnek. A falu határa félórányira, a legközelebbi mozi 100 kilométerre, orvos félórányira van (a pörgős nyugdíjaklubjukról ITT írtam). A szentestét mindenki a templomban tölti a pulyka- és sonkavacsora előtt, majd a Mikulás a 25-re virradó hajnalban tömi tele a kandallóra kipakolt harisnyákat, így az emelkedett, meghitt hangulat helyett itt egy halom pizsamás gyerek és felnőtt rohamozza meg reggel hétkor a karácsonyfát.
Nálunk elmaradhatatlan reggelire a közepén szétomló, házi fahéjas csiga, amit anyósom anyukámnak is megtanított. Karácsonyi előkészületekből pedig átvettük a férjem nagymamájának mazsolával töltött süteményét. Bár az Egyesült Államokban halloween után tíz órával már a legtöbb bevásárlóközpont karácsonyi dekorációtól csillog, és a Jingle Bells dallama duruzsol minden boltban, a karácsony mindössze egynapos. December 26-án már mindenki munkába áll.
Milyen megfeledkezni a karácsonyról?
Nem is olyan nehéz, mint gondolná az ember. A 98 százalékban muzulmán lakosú Szenegálban, ahol decemberben minimum 28 fok van és hétágra süt a nap, a tengerpart tele szörfösökkel, egy kósza karácsonyfa vagy egy fenyőfatű sincs sehol, a folytonos meleg még csak a közelébe sem hoz a decemberi befelé figyelésnek. Legalábbis én teljesen elfeledkeztem arról, hogy közeleg az ünnep, és csak a naptár emlékeztetett rá pár nappal szenteste előtt.
A szintén muzulmán Törökországban, amelynek területén, Patara városának közelében született Szent Miklós, három évet éltünk. A karácsony közeledtével Isztambul bevásárlóközpontjait elborította a karácsonyi dekoráció, és több kollégámtól hallottam, hogy a hangulata miatt otthon is karácsonyfát állítanak a gyerekek nagy örömére.
Pekingben és Kantonban a helyi kereskedők jó üzleti érzékkel csaptak le a lehetőségre. Az országban nem ünneplik a karácsonyt, de ami eladható ennek apropóján, azt az ideiglenesen felállított sátrakban nagy mennyiségben árulták.
Egy kis kitekintő – Fülöp-szigetek, Dánia, Peru, Ukrajna, Dél-Afrika
A Fülöp-szigeteken is kimaxolják a karácsonyt; már szeptemberben megjelennek a karácsonyi dekorációk, és egészen vízkeresztig maradnak. December 16-tól kilenc napon át kora reggel misére indulnak, hiszen aki mind a kilenc misén részt vesz, annak teljesül a karácsonyi kívánsága. A templomból kilépve pedig jöhet a kétféle rizsből készült édesség: a bambuszcsőben főtt lila puto bubong és a kókusztejes, banánlevélben párolt bibingka.
Dániába 24-én érkezik Julemand, azaz a Mikulás, és az ünnepi asztalra ropogósra sütött oldalas vagy kacsasült kerül, majd a cseresznyeöntettel és tejszínhabbal megpakolt tejberizs zárja az ünnepi menüt. Ebbe egy szem mandulát is rejtenek, és aki megkapja, ajándékot nyer.
A dánok nemcsak énekelnek, de körbe is táncolják a karácsonyfát.
Mexikóhoz hasonlóan, Peruban is elmaradhatatlan eleme a karácsonynak a betlehemi jászol – azzal a különbséggel, hogy a peruiak bátran belepakolják a helyi állatokat, lámát vagy alpakát is Jézus mellé.
Ukrajnában a Julianus és a Gergely-naptár szerint is ünneplik a karácsonyt december 25-én és január 6-án. Szenteste tizenkétféle ételt szolgálnak fel, amelyek a tizenkét apostolt szimbolizálják. Főszerepet kap a kutia nevű, főtt gabonamagvakból mákkal és mézzel kevert étel.
Fontos dekoráció a csokorba szedett gabonaszálakból álló didukh, amely az ősök lelkét szimbolizálja, akik karácsonykor visszatérnek földi rokonaikhoz, hogy együtt töltsék az ünnepeket. Számukra mindig hagynak ételt az asztalon.
Dél-Afrikában decemberben van a nyár közepe, így sokan a karácsonyi időszakban – a meleget kihasználva – kempingeznek. Az ünnepi asztalról nem maradhat el a pulyka, a kacsa vagy a marhahús – természetesen grillezve, és mellé a mazsolás rizs. Japánban, ahol nem ünneplik a karácsonyt, mégis kialakult egy karácsonyi szokás; 1974-ben olyan átütő volt a KFC karácsonyi reklámja, hogy azóta is vagy órákat állnak sorba a rántott csirkéért a helyiek, vagy hónapokkal korábban előre megrendelik a karácsonyi gyorséttermi adagot.
Bárhol is ünnepled a karácsonyt, nagyon boldog ünnepeket kívánok!
Trembácz Éva Zsuzsanna írásait az Insta-oldalán és honlapján is olvashatod.
Kiemelt képünk és a belső fotók a szerző tulajdonában vannak.
