Miért ragadt 320 csecsemő kórházban? Országos vizsgálat indult
Július közepén már elindult az országos célvizsgálat a kórházakban rekedt csecsemők ügyében. Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár közölte, hogy ennek során minden egyes érintett gyerek ügyét külön elemzik: megvizsgálják, miért maradt a kórházban, hol akadt el a hatósági vagy gyermekvédelmi eljárás, milyen támogatást kapott a családja, illetve milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a gyerek mielőbb biztonságos, lehetőség szerint családi környezetbe kerülhessen. Hírszemle.
–
Szakmai Tanácsadó és Koordináló Testület alakult a kórházakban rekedt csecsemők és kisgyerekek helyzetének rendezésére. A cél az, hogy egyetlen olyan gyerek se töltsön hosszú hónapokat kórházban, akinek már nincs szüksége egészségügyi ellátásra – számol be Facebook-bejegyzésében Kátai-Németh Vilmos szociális- és családügyi miniszter.
Mint írta, jelenleg mintegy 320 csecsemő és kisgyerek tartózkodik kórházban, közülük 256-an kizárólag azért, mert nem sikerült időben megfelelő gondozási helyet találni számukra. Az érintett gyerekek átlagosan 105 napot töltenek egészségügyi intézményben, mielőtt visszakerülhetnének a családjukhoz illetve nevelőszülőhöz, örökbefogadó családhoz vagy más ellátási formába kerülhetnének. „Egy egészséges csecsemőnek nem kórházi ágyra, hanem folyamatos gondoskodásra, biztonságos kötődésre és kiszámítható családi környezetre van szüksége” – hangsúlyozta a miniszter.
A tárca szerint a jelenség nem egyszerű adminisztratív fennakadás, hanem évek alatt kialakult rendszerszintű probléma, amelynek hátterében a gyermekvédelmi ellátórendszer kapacitáshiánya és a családokat támogató szolgáltatások gyengülése áll.
A megalakult szakmai tanácsadó és koordináló testület feladata a különböző állami szereplők munkájának összehangolása és a megoldási javaslatok kidolgozása.
„Július közepén már elindult az országos célvizsgálat, amely gyermekenként tekinti át, miért maradt az érintett csecsemő vagy kisgyermek a kórházban, hol akadt el a hatósági eljárás, milyen támogatást kapott a család, és mi szükséges ahhoz, hogy a gyermek a lehető legrövidebb időn belül biztonságos, lehetőleg családi környezetbe kerülhessen. A mai alakuló ülés azt biztosítja, hogy az egyedi vizsgálatok tapasztalataiból összehangolt országos intézkedések szülessenek” – mondta Gyurkó Szilvia, a testületet összefogó Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára.
Elsődleges cél a vér szerinti család megerősítése
A minisztérium szerint ugyanakkor a probléma nem oldható meg pusztán az ügyintézés felgyorsításával. Azokban az esetekben, amikor ez a gyerek biztonságát nem veszélyezteti, elsődleges cél a vér szerinti család megerősítése és a hazagondozás támogatása. Ha erre nincs lehetőség, megfelelő nevelőszülőt, helyettes szülőt vagy örökbefogadó családot kell találni.
A kedden megalakult koordináló testületnek tagja
- a nemzeti társadalompolitikai stratégiáért és ágazati koordinációért felelős kormánybiztos,
- a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi, valamint szociális, család- és idősügyi államtitkárságának,
- az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárságának
- és az egészségügyi tárca illetékes államtitkárságainak vezetői,
- valamint az Országos Kórházi Főigazgatóság.
A kórházban rekedt csecsemők problémája évek óta visszatérő gond a magyar gyermekvédelmi rendszerben. A Gyermekjogi Civil Koalíció már 2023-ban figyelmeztette a kormányt az érintett csecsemők számának drasztikus – egy év alatt ötvenről százra – növekedésére, és kérte a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátórendszer hiányosságainak kivizsgálását. Érdemi lépés azonban 2024-ig nem történt – addigra már 300 csecsemő ragadt kórházban –, akkor azonban egy nagy médiafigyelmet kapó ügy után bejelentették, új csecsemőotthonokat hoznak létre, ez a megoldás szembement a kormány saját, korábban megfogalmazott előírásával is – írta D. Tóth Kriszta a gyerekvédelem elmúlt 16 évét összefoglaló cikkében.
Kiemelt kép: Unsplash/Solen Feyissa