Európa is gyorsan melegszik, de Magyarország középső része még durvább – figyelmeztet a klímakutató

–

„Ebben a hőségben csak szeretném még egyszer felhívni arra az apró tényre a figyelmet, hogy Magyarország középső része az elmúlt 3 évtizedben Európa leggyorsabban melegedő részei közé tartozik. Pedig már Európa maga is kétszer gyorsabban melegszik, mint a globális átlag” 

– figyelmeztet Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora hangsúlyozta, ha az országot például Írországgal vagy Anglia északi részeivel hasonlítjuk össze, akkor ötször-hétszer gyorsabb hőmérséklet-emelkedés figyelhető meg, ami évtizedenként 0,75–1 Celsius-fokos növekedést jelent.

„Ez hatalmas rohanás az őrületbe” – fogalmazott a szakember, aki szerint a folyamat elsősorban a mezőgazdaságot, a vízkészleteket és a gazdaságot érintheti súlyosan. Kiemelte, hogy éppen azokban a térségekben jelentkezik a legintenzívebb felmelegedés, ahol a vízhiány már most is egyre komolyabb problémát okoz.

Ürge-Vorsatz szerint a klímaváltozás már nem egy távoli, elméleti kérdés, mert már közvetlenül érinti az emberek egészségét és pénztárcáját is.

„Itt már nem babra megy a játék”

– írta, hozzátéve, hogy Magyarország számára az egyik legfontosabb feladat az éghajlatváltozás megfékezése és az alkalmazkodás felgyorsítása.

A kutató ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a folyamat még nem visszafordíthatatlan. Véleménye szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével és a megfelelő intézkedésekkel mérsékelhetők a legsúlyosabb következmények. „Tudjuk, hogy meg lehet állítani, és ha időben lépünk, akkor még lehet úgy, hogy több legyen belőle a jólét-emelkedés, mint az áldozat” – fogalmazott.

Hőhullámra hőkupola

A figyelmeztetés különösen aktuális, mivel Európa jelentős részét napok óta rendkívüli hőség sújtja. A hazánkban is tapasztalható hőhullámon kívül pedig a Nyugat-Európa fölötti hőkupola is egyre keletebbre terjed, a hét végére Magyarországot is eléri. 

A hőhullám Nyugat-Európában már most rekordokat dönt: Franciaországban az elmúlt napokban az ország történetének egyik legsúlyosabb hőhullámát élik, a nemzeti átlaghőmérséklet pedig a mérések kezdete óta nem volt ilyen magas júniusban. 

Párizsban 41 fokhoz közeli értékeket mértek, az ország több mint felében a legmagasabb szintű hőségriasztás van érvényben, és több tízezer háztartás maradt átmenetileg áram nélkül. A rendkívüli meleg miatt a Louvre és az Eiffel-torony is korábban bezárt, miközben a hatóságok az erdőtüzek fokozott veszélyére figyelmeztetnek. Franciaországban a hőséghez köthető balesetekben legalább 40 ember fulladt vízbe az elmúlt napokban, miután sokan a forróság elől próbáltak folyókban, tavakban vagy más fürdőhelyeken lehűlni. A kánikula Spanyolországot és Nagy-Britanniát is sújtja: Spanyolországban júniusban rekordmagas napi átlaghőmérsékletet mértek, az Egyesült Királyságban pedig megdőlt a hónapra vonatkozó melegrekord – foglalta össze a BBC.

A HungaroMet előrejelzései szerint a hétvégén több helyen a 40 Celsius-fokot közelítő hőmérséklet várható – Tóth Flóra kánikulatúlélési tippjei itt – , ezért az országos tisztifőorvos szombattól harmadfokú hőségriasztást rendelt el az egész ország területére. A hőség miatt csütörtöktől országos tűzgyújtási tilalom is életbe lépett. A hatóságok arra figyelmeztetnek, hogy a száraz növényzet miatt már egyetlen eldobott csikk vagy kisebb szikra is gyorsan terjedő tüzet okozhat.

Az utóbbi években egyre inkább megszokhattuk, hogy a nyári hőség már nem extremitás, hanem az új norma – hogy ezzel hogyan küzdhetünk meg, arról itt írt Milanovich Domi –, ezzel együtt az aszály és a vízhiány is egyre nagyobb probléma Magyarországon. Hogy hová tűnik a Budapest környéki települések ivóvize, annak Iliás-Nagy Katalin ebben a riportban ment utána.

Nagy Andi