–

Távozását kedden az X-en jelentette be Joe Kent, az amerikai Terrorelhárítási Központ lemondott igazgatója. Állítása szerint Irán „nem jelentett közvetlen fenyegetést” az Egyesült Államokra, és a konfliktusba való belépést szerinte félrevezető információk, valamint Izrael és amerikai támogatóinak nyomása idézte elő. A volt tisztviselő szerint „Izrael és befolyásos amerikai lobbicsoportja nyomására kezdte ezt a háborút” Trump, mivel az elnök körül kialakult visszhangkamra hamis képet festett a fenyegetés mértékéről. Egyúttal felszólította Trumpot, hogy „váltson irányt”.

A Fehér Ház azonnal visszautasította a vádakat. Trump elnök nyilatkozatában „jó embernek”, ugyanakkor „biztonsági kérdésekben gyengének” nevezte Kentet, és kijelentette: döntését „erős és meggyőző hírszerzési bizonyítékok” alapozták meg, amelyek szerint Irán támadásra készült az Egyesült Államok ellen. Azt is elmondta, hogy Kent lemondólevele ráébresztette: „jó, hogy már nincs itt”. A fehér házi szóvivő, Karoline Leavitt szerint pedig „nevetséges és sértő” az a felvetés, hogy az elnök külső nyomásra cselekedett volna.

Kent távozása azért is különösen jelentős, mert ő az eddigi legmagasabb rangú tisztviselő, aki nyilvánosan szembefordult a háborúval. Az ügy rávilágít a republikánus táboron belüli törésvonalakra is: a hagyományosan beavatkozás-ellenes, America First-szemléletet valló politikusok egy része egyre kényelmetlenebbül érzi magát egy elhúzódó közel-keleti konfliktus lehetősége miatt – írja a New York Times.

A vitát tovább élezte, hogy több szervezet – köztük az Anti-Defamation League – antiszemita toposzokkal vádolta Kent levelét, míg mások szerint inkább egy stratégiai és hírszerzési értékelésről van szó. A szenátus republikánus veteránja, Mitch McConnell keményen bírálta Kent kijelentéseit, hangsúlyozva, hogy „az antiszemitizmusnak nincs helye a kormányzatban”. Ezzel szemben Marjorie Taylor Greene kiállt mellette, amerikai hősként jellemezve a volt terrorelhárítási vezetőt, és arra figyelmeztetett, hogy politikai okokból próbálják majd hitelteleníteni.

Kent személyes története is súlyt ad szavainak. Többszörösen kitüntetett veteránként szolgált Irakban és más hadszíntereken, feleségét pedig egy 2019-es szíriai merényletben veszítette el, egy „Izrael által előállított háborúban”. Levelében erre hivatkozva írta:

nem tudja támogatni, hogy „egy újabb generációt küldjenek harcolni és meghalni egy olyan háborúban, amely nem szolgálja az amerikai emberek érdekeit”.

A lemondás politikai következményei egyelőre bizonytalanok. Bár az adminisztráció felső köreiben eddig viszonylagos stabilitás volt tapasztalható, Kent esete azt mutatja, hogy az Irán elleni hadművelet komoly belső feszültségeket generálhat. Különösen érzékeny kérdés ez egy olyan politikai koalícióban, amely korábban éppen a külföldi katonai beavatkozások kritikájára építette identitását.

Kiszélesedő konfliktus

Izrael és az Egyesült Államok február 28-án indított támadást Irán ellen, mondván, hogy Teherán nukleáris és katonai képességei közvetlen fenyegetést jelentenek. Azóta felborult az egyébként is feszült közel-keleti helyzet: a konfliktus gyorsan regionális válsággá szélesedett, különösen a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros körül, amelyen a világ olajszállításának mintegy ötöde halad át. Irán válaszul gyakorlatilag blokád alá vonta a tengeri útvonalat, aknákkal, drónokkal és rakétákkal támadva a hajóforgalmat; több kereskedelmi hajó megsérült, a forgalom pedig drámaian visszaesett, ami globális energiapiaci sokkot okozott.

A harcok az elmúlt napokban tovább eszkalálódtak: az amerikai hadsereg nagy erejű, úgynevezett bunkerromboló bombákkal támadta az iráni, föld alatti rakétasilókat a szoros közelében, miközben tengeri és légi összecsapások is zajlanak. A konfliktus már nemcsak regionális, hanem transzatlanti feszültséget is okoz: több NATO-tag elutasította, hogy részt vegyen a szoros biztosításában, ami nyílt politikai konfliktushoz vezetett Washington és szövetségesei között.

Egyszerre mondott fel a Bajcsy-kórház 12 belgyógyászából 7

WMN Szűrő – 2026. március 18. – NA

Kérdés, mennyi ideig húzódik a háború?

Trump korábbi várakozásaival ellentétben Irán egyelőre nem omlott össze és nem is kapitulált, noha a több mint két hete tartó intenzív, precíziós bombázások jelentősen meggyengítették katonai képességeit. Korábbi, Omán közvetítésével zajló tárgyalások még előrehaladást mutattak a nukleáris kérdésben, de Teherán akkor sem volt hajlandó lemondani rakétaprogramjáról és regionális szövetségeseiről, mint a jemeni húszik vagy a libanoni Hezbollah. Az Egyesült Államok és Izrael is azt ígéri, nem húzódik a végtleneségig a művelet, amely addig tart, amíg Irán katonai képességeit – különösen a nukleáris programot és a rakétarendszereket – „visszafordíthatatlanul” meg nem gyengítik.

Eközben Irán gyors befejezést szeretne, de nem minden áron: garanciákat követel a további támadások elkerülésére és jóvátételt a károkért, miközben abban bízik, hogy kitartással akár túl is élheti az amerikai politikai ciklust – írja a BBC.

Nagy Andi

A kiemelt kép forrása: Getty Images/ Tom Williams/ Contributor