Bombázás és felszökő olajárak – Mi történik a Közel-Keleten? (hírösszefoglaló)

–

Az iráni Forradalmi Gárda hétfőn bejelentette, hogy rakétákkal támadta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatalának épületét, valamint az izraeli légierő parancsnokának székhelyét. A közlemény szerint a célzott támadásokat iráni fejlesztésű, 2000 kilométeres hatótávolságú és 1500 kilós robbanófejjel felszerelhető Haibar rakétákkal hajtották végre. Netanjahu sorsa egyelőre ismeretlen, a Forradalmi Gárda további részleteket ígért később – számol be az MTI. Frissítés: Izrael azóta cáfolta a miniszterelnöki hivatal ellen intézett támadást, Benjamin Netanyahu később személyesen látogatott el egy vasárnapi rakétatámadás helyszínére, írja a Times of Israel.

Elszabadult a pokol a Közel-Keleten

A támadások első napján életét vesztette Irán 1989 óta hatalmon lévő legfőbb vezetője, Áli Hamenei ajatollah. Az amerikai elnök szerint az iráni katonai vezetés legalább 48 tagjával végeztek az első hullámban. A szakértők szerint bár halála súlyos csapás a rendszerre, a Forradalmi Gárda beágyazottsága miatt nem biztos, hogy a teokratikus berendezkedés összeomlik. Az iráni rezsim stabilitása most attól függ, sikerül-e gyorsan új vezetőt kijelölni és fenntartani a belső rendet.

A támadások az első percekben az iráni döntéshozatali központokat vették célba: a Forradalmi Gárda vezetését, katonai parancsnoki pontokat, hírszerzési objektumokat, valamint rakétakilövő-állásokat. Robbanásokat jelentettek Teheránból, Iszfahánból, Sirázból és több más nagyvárosból is. Az amerikai hadsereg közlése szerint több mint ezer célpontot értek találatok az első napokban, és kilenc iráni hadihajót is elsüllyesztettek. Irán több mint 200 halottról és további több száz sebesültről számolt be – írja a Reuters.

Irán bejelentette, hogy a volt elnök, Mahmúd Ahmadinezsád, testőreivel együtt életét vesztette egy Izrael és az Egyesült Államok által állítólagosan végrehajtott rakétatámadásban, bár független megerősítés egyelőre nincs. Az információt elsőként közlő ILNA hírügynökség vissza is vonta a hírt, miután egy forrása cáfolta az értesülsét. Ahmadinezsád 2005 és 2013 között vezette Iránt, és hivatalban töltött ideje nagy figyelmet fordított az ország nukleáris programjára. Tagadta a holokausztot és Izrael eltörléséről beszélt – emlékeztet a 24.hu.

Egyebek mellett támadás érte a dél-iráni Minab város lányiskoláját is, amelynek épülete közvetlenül az Iráni Forradalmi Gárda egyik támaszpontja mellett állt.

A diákok éppen órán ültek, amikor érkezett a 153 ember életét követelő csapás. A diáklányok mellett szülők és tanárok is meghaltak, a sebesültek száma 96.

Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjáhu az akciót „egzisztenciális fenyegetés” elhárításaként írta le. A Fehér Ház szerint a művelet célja megakadályozni, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson; Irán offenzív – különösen ballisztikus rakéta- és drón – képességeinek megsemmisítése volt. Ugyanakkor Donald Trump nyíltan felszólította az irániakat az autokrata rezsim megdöntésére.

Nukleáris kérdés

A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatója, Rafael Grossi közölte: nincs arra utaló jel, hogy Irán fő nukleáris létesítményei – köztük a busheri atomerőmű vagy a teheráni kutatóreaktor – sérültek volna, ugyanakkor a natanzi dúsítókomplexum térségét találat érte, de részleteket nem közöltek. Független megerősítés egyelőre nincs. Az Iránban kialakult helyzetet aggasztónak nevezte. Ha a polgári atomerőműveket érő támadás sugárzás-kibocsátáshoz vezet, tömeges evakuációra kerülhet sor – számol be a Guardian.

Az Egyesült Államok és szövetségesei egy ideje arról beszélnek, hogy Irán atomfegyver kifejlesztésére törekszik. Ezt Teherán tagadta.

Irán válasza

Teherán gyorsabban reagált, mint a tavalyi, 12 napos háború idején: alig két órával az első csapások után rakéták indultak Izrael felé. Az eddigi legsúlyosabb csapás a Jeruzsálem melletti Bét Semes városát érte: egy rakétatalálat kilenc ember halálát okozta, több tucatnyian megsebesültek. A támadások más településeket is értek, de a légvédelem a legtöbb lövedéket elfogta.

Azóta több hullámban lőttek ki ballisztikus rakétákat és drónokat több amerikai támaszpontnak otthont adó Perzsa-öböl menti állam felé, amelyek találatairól hétfő hajnalban és reggel érkeztek jelentések.

Robbanásokat jelentettek Katar fővárosából, Dohából, valamint Bahreinből és Dubajból is. Szaúd-Arábiában a Ras Tanura-i olajfinomítónál tűz ütött ki, miután két drónt a létesítmény közelében semmisítettek meg; a hatóságok szerint a tüzet gyorsan megfékezték, személyi sérülés nem történt.

Az Európai Unió tengeri missziója figyelmeztetett: az iráni Forradalmi Gárda rádión keresztül közölte, hogy „egyetlen hajó sem haladhat át” a Hormuzi-szoroson.

Ez a világ olaj- és gázszállításának mintegy ötödét érinti, ezért az olajárak már a hétfői ázsiai nyitáskor emelkedtek.

A Brent olaj hordónkénti ára 82 dollárra körül mozog, ami a péntekihez képest 13 százalékos emelkedést és 14 hónapos csúcsot jelent. Ez később 77,09 dollárra mérséklődött, de így is hatással lehet a benzin és a gázolaj árára is.

Amerikai veszteségek

A Pentagon megerősítette: három amerikai katona meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Trump elismerte, hogy „valószínűleg további veszteségek” is lesznek, ami politikailag is érzékeny kérdés az Egyesült Államokban.

Kuvaitban – ahol jelentős amerikai katonai jelenlét van – több amerikai vadászgép lezuhant. A kuvaiti védelmi minisztérium szerint a pilóták katapultáltak, állapotuk stabil. Egy, feltehetően F–15-ös típusú gép becsapódását videón is rögzítették. A hatóságok vizsgálják, mi okozta a balesetet.

Belépett a Hezbollah

Március 2-án a konfliktus új szintre lépett: az Iránhoz kötődő Hezbollah rakéta- és dróntámadásokat indított Izrael ellen, válaszul Hamenei halálára. Izrael erre kiterjesztette légicsapásait Libanonra, főként Bejrút déli, Hezbollah-ellenőrzés alatt álló negyedeire. A libanoni állami hírügynökség szerint legalább 31 ember meghalt és 149 megsebesült az első támadásokban.

Az izraeli vezérkari főnök, Ejal Zamir „elhúzódó harcokra” figyelmeztetett, miközben Izrael további tartalékosokat hív be. A Reuters forrásai szerint a mostani hadjárat intenzívebb, mint a tavalyi konfliktus volt.

Magyarországi hatások

Szombaton Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy

egy fokozattal megemelték Magyarországon a terrorfenyegetettség készültségi szintjét.

Vasárnap Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette, hogy a közel-keleti térségben tartózkodó magyarok tömegesen kérnek konzuli védelmet, miközben a légterek és repterek zárva vannak. Az eszkalálódó konfliktus nyomán több ország – köztük Irán, Izrael, Irak, Kuvait, Bahrein, Katar és az Egyesült Arab Emírségek – teljesen vagy részlegesen lezárta a légterét a biztonságra hivatkozva. Március 1-jére virradóra a világ légiforgalma tovább akadozott: több mint 700 járatot töröltek világszerte.

A konzuli védelemre regisztrált magyarok száma egy nap alatt 1893-ról 4144-re nőtt. A magyar nagykövetségek mindenkivel kapcsolatban állnak, és arra kérik a külföldön tartózkodó honfitársakat, hogy kövessék a helyi hatóságok utasításait.

A légterek zárása és a járattörlések miatt több tízezer utas maradt ott vagy került átirányításra világszerte.

Mi jöhet ezután?

A konfliktus következő szakaszát alapvetően három tényező határozhatja meg: az iráni hatalmi átmenet stabilitása, a regionális eszkaláció mértéke, valamint az, hogy valóban megindulnak-e az amerikai–iráni tárgyalások. 

Áli Hamenei halála után az iráni alkotmány értelmében nem maradhatott hatalmi vákuum. Az ország irányítását ideiglenesen egy háromtagú tanács vette át: Maszúd Pezeskian elnök, az igazságszolgáltatás feje, Golam-Hosszein Mohszeni-Edzsej, valamint a vallási establishmentet képviselő Alireza Arafi ajatollah. A testület feladata az új legfelsőbb vezető kijelölésének előkészítése, amelyről végső soron a Szakértők Gyűlése dönthet.

A kulcskérdés az, hogy a Forradalmi Gárda – amely az elmúlt évtizedekben nemcsak katonai, hanem gazdasági és politikai hatalmi tényezővé is vált – mennyire engedi civil kézbe az átmenetet.

Donald Trump az Atlanticnek adott interjújában azt mondta: az irániak megkeresték, „tárgyalni akarnak”, amibe az amerikai elnök beleegyezett, de azt nem árulta el, hogy ezek mikor lesznek. Másik nyilatkozatában arról beszélt, hogy a támadássorozat nem ér véget az első napokban. Közléseiben egyértelművé tette, hogy a hadműveletek folytatódnak addig, amíg az USA céljait nem érik el, és nem zárta ki, hogy ez még napokig, sőt hetekig tarthat

Nagy Andi