Kiderült, melyik lombikintézet mennyire eredményes: Jelentős különbségek látszanak

–

A 24.hu szerint az egyforma esélyekre hivatkozva a HRI eddig elhallgatta a páciensek elől, hogy mekkora eltérések mutatkoznak a meddőségi központok sikerrátái között. A centrumokat koordináló testület most először tett közzé adatokat a lombikprogram országos eredményességéről azóta, hogy 2022-ben államosították a területet. Eszerint a 13 intézmény 2024-ben átlagosan 26,4 százalékos becsült kumulatív élveszülési rátát hozott össze. Ez a mutató a petesejt-leszívásokból származó élveszülések arányát jelenti. Ha azonban az elvégzett IVF-kezelésekből született gyermekek számát nézzük, az eredmény jóval alacsonyabb:

2024-ben Magyarországon 18 016 IVF-kezelést végeztek, amelyekből 3089 gyermek született, vagyis az arány körülbelül 17 százalék.

Magyarországon jelenleg öt egyetemi meddőségi központ és a nyolc telephellyel működő Duna-menti Reprodukciós Központ (DREK) végzi a lombikprogramot.

Az intézetekre lebontott részletes adatok azonban eddig nem voltak nyilvánosak. A HRI vezetője, Várnagy Ákos korábban azzal indokolta az adatok visszatartását, hogy a különbségek publikálása „óriási káoszt” okozna, és nem javítana a rendszeren. Szerinte minden központban azonos esélye van a pácienseknek.

Óriási különbségeket mutatnak a statisztikák

A DREK nyolc telephelyére vonatkozó statisztikák azonban jelentős eltéréseket mutatnak. A friss embrióbeültetésekből származó élveszülések arányában

• 2024-ben egyedül a győri intézet érte el a 30 százalék feletti eredményt, 30,2 százalékkal.
• A tapolcai központ 22,7 százalékos arányt produkált,
• míg a fennmaradó hat intézetben 20 százalék alatt maradt a mutató.
• A lista végén az angyalföldi intézet áll, ahol 12,9 százalékos volt az élveszülési arány.

Februárban az Észak-budai Szent János Centrumkórház részeként működő Kútvölgyi úti intézetre irányult a nyilvánosság figyelme, az intézetet ugyanis három hétre leállították, a hivatalos közlés szerint „a páciensek maximális biztonsága érdekében”. A 24.hu azonban úgy tudja, erre azért volt szükség, hogy kivizsgálhassák, miért estek vissza jelentősen a lombikbébi-kezelések sikerességi adatai az intézményben, épp a milliárdokba kerülő korszerűsítés után. 

• Míg 2023-ban 1400 kezelésből 322 gyermek született (23 százalék), 
• addig 2024-ben már csak 721 beavatkozást végeztek, amelyekből 114 élveszülés történt, vagyis az arány 15,8 százalékra csökkent.

Torzít a statisztika?

A HRI vezetője a 24.hu kérdésére nem cáfolta a konkrét adatokat, ugyanakkor hangsúlyozta: az élveszülési arány önmagában nem alkalmas az intézmények objektív összehasonlítására. Mint írta, az eredményességet számos tényező befolyásolja, például a betegek életkora, előzményei, a sikertelen kezelések aránya, a társbetegségek, valamint az alkalmazott eljárások és protokollok. Ezek egy adott évben jelentősen torzíthatják a statisztikákat.

Várnagy szerint ezért

nem lehet a számok alapján kijelenteni, hogy egyes intézményekben „két-két és félszer akkora az esély” a sikerre, mint máshol.

Hozzátette: a Humánreprodukciós Igazgatóság éppen azon dolgozik, hogy a központok közötti különbségek csökkenjenek.

A jelenlegi eredményeket az is árnyalja, hogy a korábbi magánintézeti rendszerben magasabb sikerrátákat mértek. A Kaáli Intézet például 1998-ban publikált adatai szerint az első öt évben, 1992 és 1997 között a budapesti és szegedi központokban végzett friss embriótranszferek 27,1 százaléka végződött élveszüléssel. 

„Sok beteg ebben az időben ábrándult ki az állami ellátásból. A túlzsúfoltság hosszú várólistákhoz vezetett – annak minden hátrányával. A magánintézetek betegei nem ehhez voltak szokva, és ez volt a fő oka annak, hogy soha nem látott külföldi lombikturizmus alakult ki” – fogalmazott. Meggyőződése, hogy ha a magánintézeteket nem államosítják, hanem szektorsemleges finanszírozás valósul meg, akkor a lombikprogram eredményei is jobbak lehetnének: becslése szerint 2024-ben nem 3089, hanem akár 5000 gyermek is születhetett volna a kezelések nyomán.

Nagy Andi