A világ első mesterséges megtermékenyítés során fogant babája

Lesley Brown már tíz éve várta, hogy teherbe essen, petevezeték-elzáródása miatt azonban természetes úton nem lehetett gyereke. Háziorvosától hallott Robert G. Edwards és Patrick Steptoe kísérletéről, aminek keretein belül a megtermékenyítés a méhen kívül, mesterséges környezetben történik. Lesley úgy döntött, hogy jelentkezik a „kémcsőprogramba”. Először a peteérését gyorsító hormonokat kellett szednie, majd néhány héttel később az orvosok leszívták a tüszőfolyadékot, és elkülönítették a petesejteket. A mesterségesen megtermékenyített petesejteket visszaültették a nő méhébe, és mivel az egyik sikeresen megtapadt, 1978. július 25-én késő este megszületett Louise Joy Brown, a világ első lombikbabája.

Louise születése világszerte a címlapokra került, és miközben számos jogi és etikai kérdést vetett fel, a sikeres eljárás emberek milliói számára adott reményt.

Lesley és John Brown az első néhány évben szívesen tettek eleget a nyilvános felkéréseknek, rengeteget utaztak és szerepeltek a médiában. Amellett, hogy történetükkel szerettek volna reményt adni a hozzájuk hasonló, meddő pároknak, fontosnak tartották megmutatni, hogy a kis Louise ugyanolyan gyerek, mint a természetes körülmények között fogant társai. 

Edwards és Steptoe a sikeres terhesség után is kapcsolatban maradt a családdal, nekik köszönhetően 1982-ben megszületett a pár második, szintén mesterséges megtermékenyítés során fogant gyereke, Natalie. Steptoe ezt már sajnos nem érte meg, így 2010-ben Edwards a partnere nélkül vette át a munkájukért járó Nobel-díjat.

Magyarországon 1986-ban kezdődött a mesterséges megtermékenyítés kísérleti programja

A Pécsi Orvostudományi Egyetem laboratóriumában másfél éven át folytak állatkísérletek, több mint ezer egéren végzett mesterséges megtermékenyítést a dr. Csaba Imre professzor vezette munkacsoport, mire

1987 decemberében, az országban elsőként hajtottak végre sikeres beavatkozást emberen.

„A petefészek tüszőjéből emeltünk ki petesejtet, amit egyesítettünk a férfispermiummal, majd rögvest visszahelyeztünk a méhbe. Ez utóbbi, a laparoszkópos visszahelyezés művelete volt az én feladatom. Nagyon nagy volt az öröm a szüléskor, a családét nem kell magyaráznom, de a miénk is, hiszen ezzel bebizonyítottuk, hogy nem csak a fővárosban vannak remek szülészközpontok, illetve nem csak ott folynak világraszóló kutatások” – nyilatkozta néhány évvel ezelőtt dr. Bódis József, aki az első magyar lombikbébi fogantatása során a szülészcsapat tagja volt.

Annak ellenére, hogy a tíz évvel korábbi, angliai esetről kétkedve számolt be, az 1988. augusztus 24-én, reggel 7 óra után néhány perccel született, 3850 grammos Zsuzsannát kitörő lelkesedéssel fogadta a magyar sajtó. Ő viszont – Louise Brownnal ellentétben – sosem szeretett volna a fogantatása kapcsán a nyilvánosság elé állni.

Az első eset után itthon is egyre több pár problémájára jelentett megoldást a mesterséges megtermékenyítés – egy ideig

Egyre több egészségügyi intézmény nyitott a meddőségkezelés irányába, állandó lombikprogramot kínáló intézmény azonban csak 1992-ben, dr. Kaáli Nagy Géza jóvoltából alakult. A kezdeti magánkezelések után az állam fokozatos támogatásban részesítette a beavatkozást, de még ennek ellenére is rengeteg pénzbe került a meddőséggel küszködő családoknak, hogy gyerekük születhessen.

A volumenkorlát miatt sokáig évente összesen hatezer próbálkozást finanszírozhattak állami pénzből.

Ennek eltörlésére tett javaslatot 2017-ben Kaáli professzor, aki szerint a döntés eredményeként a lombikbébimódszerrel született gyerekek száma az évenkénti 2000-ről 3500-ra emelkedhetett volna.

Egy nem sokkal későbbi kormányhatározat elrendelte ugyan a professzor által javasolt intézkedéseket, de nem a magán-, hanem kizárólag az állami szektorban.

A kormány 2019 karácsonya előtt váratlanul bejelentette, hogy állami kézbe kerül hat meddőségi magánklinika

Ennek következtében ingyenessé tették a szűrővizsgálatokat, a kezeléseket, illetve az ezekhez szükséges gyógyszereket is. Az intézkedés során négy budapesti, egy szegedi és egy tapolcai intézményt államosítottak a népességfogyás megállítására és a meddőségi kezelések széles körben való elérhetővé tételére hivatkozva, miközben a magánkézben maradó, mindössze három klinika működését az új törvény gyakorlatilag ellehetetlenítette.

Mindezt annak ellenére lépte meg a kormány, hogy az egészségügyi szolgáltatások közül a szülészet-nőgyógyászat a második legnépszerűbb szakterület a magánellátásban.

Bár az állami ellátás anyagilag kevésbé megterhelő a családok számára, a magánklinikák államosítása óta évente több száz magyar pár a külföldi kezelésben látja a megoldást. Ennek oka részben, hogy hiába ígértek nagyobb mértékű elérhetőséget, az állami intézetek várólistája hosszú, az ellátás pedig gyakran futószalagszerű, személytelen. Nehézséget jelenthet, hogy az állami szektorral szemben a magánklinikákon többféle kezelés is elérhető, de a magánellátást választják azok a párok is, amelyek már kimerítették a magyar társadalombiztosítás által finanszírozott öt lehetőséget.

Nem sok idő telt el a klinikák államosítása óta, egyelőre viszont úgy tűnik, hogy nem ez a lépés fogja megállítani a népességfogyást.

Mózes Zsófi

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / © fitopardo