Az USA „addig üti Iránt, amíg az a földön van”, mondta az amerikai védelmi miniszter az akció 5. napján

–

Az izraeli-amerikai légicsapások ötödik napja tart Iránban – a konfliktus legfontosabb történéseit itt és itt foglaltuk össze, ebben a cikkben pedig az ezt megelőző iráni tüntetésekről írtunk.

Szombat óta legkevesebb 1097 civil életét követelte az akció Iránban – közölte a Human Rights Activists News Agency (HRANA). A halottak között 181 tízévesnél fiatalabb gyermek van, a sebesültek száma eléri az 5402 főt, ebből 100 gyermek. Az elmúlt 24 órában legalább 104 légicsapás érte az országot, többek között katonai bázisokat, egészségügyi intézményeket és lakónegyedeket – írja a Wall Street Journal.

Iráni tisztviselők 1045 halálos áldozatot azonosítottak – számolt be az iráni Tasnim hírügynökség nyomán a Guardian.

Izrael március 4-én hajnalban újabb széles körű csapásokat hajtott végre Teheránban, célpontjai között szerepeltek a katonai épületek, rakétakilövő állások és a szárazföldi erők logisztikai központjai. A konfliktus a tengerre is kiterjedt: Sri Lanka partjainál elsüllyedt az IRIS Dena iráni hadihajó 180 fővel a fedélzeten, 32 embert sikerült kimenteni, körülbelül 140 fő eltűnt. Pete Hegseth, az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztere később arról számolt be, hogy az Indiai-óceánon az USA elsüllyesztett egy iráni hadihajót – írja a BBC. 

„Ez soha nem is akart egy fair küzdelem lenni és valóban nem is az” – mondta Hegseth, hozzátéve, hogy az USA „addig üti Iránt, amíg az a földön van”.

 „További, még nagyobb hullámok jönnek, épphogy elkezdtük” 

– teszi hozzá. Hangsúlyozta az amerikai és izraeli erők „teljes légi fölényét”, valamint hogy az iráni rezsim „elpusztítás alatt áll”, továbbá megerősítette, hogy vizsgálják a Minab városában található lányiskola elleni támadást. 

A Reuters forrásai szerint az Egyesült Államok és a kurd milíciák tárgyalásokat folytatnak egy potenciális iráni műveletről. Az iraki Kurdisztánból indítandó akció célja az lenne, hogy gyengítse Irán katonai kapacitását.

Izraeli csapások Baalbek városában legalább négy halálos áldozatot követeltek, több sérült van, míg Bejrút keleti részén egy hotel is célpont lett. Dél-Libanonban több ezer civil hagyta el otthonát, mivel Izrael evakuációs figyelmeztetést adott ki a Hezbollah-ellenőrzésű területekre.

Ő lehet Ali Hamenei ajatollah utódja

A szombati izraeli-amerikai légicsapásban meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetőjének temetési ceremóniáját szerda délután tartották volna, a folyamatos támadások miatt azonban elhalasztották.

A New York Times szerint

második fia, Modzstaba Hamenei veszi át az irányítást. A férfi politikai és vallási háttérrel is rendelkezik, szerepe volt a 2009-es választásokkor a reformisták megmozdulásainak vérbe fojtásában, valamint az Iráni Forradalmi Gárda támogatását is élvezi 

– írja róla a Guardian. A döntés még szerdán megszülethet. Izrael védelmi minisztere, Israel Katz bejelentette, hogy bárki is legyen az utód, ha folytatja „Izrael megsemmisítésére, az Egyesült Államok fenyegetésére” és „az iráni nép elnyomására” irányuló tervet, célkeresztbe kerül.

Irán az Öböl-menti országokat támadja

Március 4-én Irán és az iráni irányítású milíciák újabb rakéta- és dróncsapásokat indítottak a Perzsa-öböl térségében, elsősorban az Egyesült Arab Emírségek és Katar ellen. Az Egyesült Arab Emírségek légvédelmi rendszerei több tucat drónt és rakétát elfogtak, de néhány elérte célterületeit, és kisebb károkat okozott Abu-Dhabi és Dubaj területén. Dubajban egy drón becsapódott az amerikai konzulátus parkolójába, tüzet okozva, de sérülésről nem érkezett jelentés. Katarban és Kuvaitban is érkeztek támadási jelentések, Szaúd-Arábiában a légvédelmi rendszerek két rakétát és több drónt semmisítettek meg, sérülés nem történt. 

Irán újabb támadásokat indított Szaúd-Arábia és Kuvait ellen, Törökország szerint a NATO légvédelme lőtt le egy iráni rakétát a területén. 

Elemzők szerint

Irán célja, hogy a közvetlenül nem hadviselő, de az Egyesült Államokkal szövetséges államokat politikai és gazdasági nyomás alá helyezze. A rakéta- és dróntámadások politikai üzenetet hordoznak: jelezik, hogy minden, akár közvetett támogatás az ellene irányuló akciókhoz sebezhetővé teszi ezeket az országokat.

A stratégia emellett az eszkaláció árát növeli a nyugati fél számára, és bizonytalanságot kelt az Öböl-menti országok biztonságpolitikájában.

Európát is fenyegeti?

Irán már dróntámadást hajtott végre Cipruson, célba véve a brit RAF Akrotiri bázist. Teherán figyelmeztetett, hogy minden ország ellen, amely akár közvetetten is, de részt vesz a műveletben, támadást indíthat. A Politico szerint Irán több középtávú ballisztikus rakétával rendelkezik, amelyek hatótávolsága kétezer kilométer körüli, a Horramsahr rakéta pedig potenciálisan Berlinig is elérhet. Emellett a Sahed típusú drónok rugalmas és olcsó fegyverként alkalmazhatók polgári infrastruktúra ellen. A portál elemzése szerint

Irán fenyegetése nem pusztán retorika, de az európai közvetlen rakétaháború esélye továbbra is alacsony.

A NATO és az EU fokozottan figyeli a helyzetet. Nagy-Britannia, Franciaország és Németország védelmi intézkedéseket tett Cipruson, hadihajókat és repülőket telepítve a további dróntámadások kivédésére. Spanyolország és Nagy-Britannia világossá tette, hogy nem vesz részt támadó műveletekben az Egyesült Államok mellett. Az európai országok emellett a kibervédelmet is erősítik: Irán korábban rendszeresen hajtott végre kibertámadásokat, és bár a mostani konfliktusban aktivitása csökkent, a szakértők szerint a fenyegetés fennáll, különösen kritikus infrastruktúrák ellen. 

Magyarországi hatások

A konfliktus hatására az európai országok evakuálják állampolgáraikat a Közel-Keletről, beleértve Magyarország is. Szijjártó Péter külügyminiszter Facebook-oldalán közölte, hogy szerdán elindult Jordániából az első mentesítő járat, amely 87 embert hoz majd haza, köztük 83 magyart, valamint két román, egy szlovák és egy kolumbiai állampolgárt. Az utasok többsége Izraelből érkezett, ahol teljes légtérzár van érvényben, így az országot csak szárazföldön lehet elhagyni – jelentette be Szijjártó. A külügy segítségével egy 51 fős zarándokcsoport jutott át Jordániába, rajtuk kívül a járat más, Jordániában rekedt magyarokat is felvesz. Csütörtökön újabb járat indul Ammánba, pénteken pedig Sarm es-Sejkből hozzák haza a magyarokat. Hétfő délelőttig több mint ötezer magyar regisztrált konzuli védelemre a konfliktusos térségben. 

Miután szombaton egy fokozattal megemelték Magyarországon a terrorfenyegetettség készültségi szintjét, szerdán ismét összehívta a Védelmi Tanácsot Orbán Viktor miniszterelnök. Az ülésen megállapították, hogy nőtt a terrorfenyegetés Európában, ezért az emberek biztonsága érdekében növelni fogják a katonák és a rendőrök számát a köztereken, különös tekintettel a szélsőséges iszlamista csoportokhoz köthető személyekre.

Nagy Andi