–

Tavasszal váratlanul kapott egy idézést az óbudai rendőrségtől egy nő, akit csak T.-ként említ a 444 cikke. Hétfő reggeli időpontra rendelték be „bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként”, de az, hogy milyen ügyről van szó, nem derült ki.

T. telefonon próbált információt kérni, kevés sikerrel. Elmondása szerint a nyomozó „kifejezetten lerázó stílusban” közölte vele, hogy ha nem jelenik meg a kihallgatáson, előállítják. Annyit tudott meg, hogy egy 2025 eleji, budapesti ügyről van szó, és hogy az arcfelismerő rendszerük azonosította elkövetőként. Hiába jelezte, hogy szegedi, és hónapok óta nem járt Budapest környékén, ez nem hatotta meg a rendőrt.

„Mondanom sem kell, hogy az eset abszurditása mellett a kihallgatáson való megjelenéshez nemcsak szabadságot kellett kivennem, hanem a munkáltatóm felé is jeleznem kellett, hogy pontosan milyen ügyben lennék távol, ami borzasztóan kínos és megalázó volt egyszerre”

– árulta el a nő, aki nem tudva, mikori bűncselekményről van szó, három havi, aláírt munkavállalói jelenléti ívvel érkezett a rendőrségre.

A kapitányságon kiderült, hogy egy 2025. február 20-ai bűncselekményről volt szó, amikor elloptak egy embernagyságú plüssmackót egy óbudai virágbolt elől, az elkövetőről pedig felvétel készült, amely alapján az arcfelismerő rendszer azonosította.

T. szerint azonban a mackót elvivő nő „sem korban, sem testfelépítésben” nem hasonlított rá. A rendőr szerint egyedül az orruk mutatott némi hasonlóságot. Ennek ellenére a nyomozó megmutatta az arcfelismerő rendszer eredményét, amely állítása szerint 100 százalékos egyezést jelzett. „Azt mondták, ha a rendszer ezt dobja ki, és egyedüli találatként, akkor kötelességük behívni kihallgatásra” – idézte fel. T.-t végül gyanúsított helyett tanúként hallgatták ki, mert az aláírt munkahelyi jelenléti íve igazolta, hogy a lopás idején Szegeden dolgozott, 170 kilométerrel arrébb.

A 444.hu megkereste a rendőrséget, amely válaszában azt írta: T.-t valójában nem gyanúsították meg, és nem került bűnügyi nyilvántartásba sem. Azt ugyanakkor elismerték, hogy az idézés időpontjában „a rendelkezésre álló adatok szerint a gyanú megalapozott volt”. Arra, hogy mi hibázott az arcfelismerés során, nem adtak választ, csupán egy korábbi közleményüket küldték el, amely szerint a rendszer ma már 90 százalék feletti pontossággal működik, és „emberi kontroll alatt áll”.

Ezt használják tömegrendezvényeken is

Remport Ádám, a TASZ jogásza elmondta, hogy az arcfelismerés menete elvileg úgy néz ki, hogy a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ egy kamerafelvételből arcképprofilt készít, ezt a mesterséges intelligencia veti össze különböző állami nyilvántartások – például személyi igazolvány, útlevél vagy jogosítvány – fotóival. Az így kapott egyezéseket ezután emberi szakértők ellenőrzik, bár míg korábban két jóváhagyás kellett, ma már elég egy. Remport szerint nem tudni, miért csökkentették a kontrollt.

A jogász hangsúlyozta: önmagában egy arcfelismerő találat alapján nem lehetne senkit meggyanúsítani, ezt uniós adatvédelmi szabályok is tiltják, az azonosításhoz további nyomozati lépésekre lenne szükség. Ilyen lehetett volna például az eladó meghallgatása vagy a kameraképek részletesebb összevetése.

Ha T. nem tudta volna igazolni, hogy a lopás idején Szegeden dolgozott, ellene akár folytatódhatott volna az eljárás, még ha az ügyészség előtt várhatóan el is bukott volna.

Remport szerint tömegrendezvényeknél – például egy Pride-on – ennél is kevesebb a kontroll: ilyenkor a rendőrök közvetlenül használják a rendszert, amely néhány lehetséges egyezést dob fel, és nem szakértő, hanem maga az intézkedő rendőr dönt arról, kit azonosítanak.

Nagy Andi

A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Unsplash/ Nikita Korotkyi