–

Akkor este megnézzük a Ready Player One-t? Aha, hol? Hát, otthon, fent van online. Manapság szinte mindenki számára teljesen természetes, hogy otthon nézze az illegálisan feltöltött filmeket, amelyek a premier után pár nappal már elérhetők. Így nem kell elmenni a moziba, sem kifizetni a drága mozijegyet, hanem otthon lehet tolni a kanapén a filmet. Ugyanez a helyzet a vasárnapi sorozatmaratonnal is, a legtöbben pedig bele sem gondolnak, hogy amit csinálnak, az a szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése. 

Tavaly 75 esetben indult eljárás a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése miatt – derül ki a rendőrség statisztikájából. Viszonyításképp: személyi szabadság megsértése miatt, 85 esetben indult eljárás Magyarországon. A szám rendkívül alacsony, pedig 2011-ben a NAV felállított egy  internetes bűncselekmények nyomozására szakosodott Információ-technológiai Osztályt, amely viszont főleg a nagyhalakra hajt, azaz a fizetős oldalak felszámolását tűzte ki maga elé, olyanokat akarnak levadászni, mint például azt a férfit, aki több mint 40 millió forintot keresett több ezer jogvédett tartalom megosztásával. 

„A tisztulást nehezíti, hogy a fiatalok nem igazán vannak tisztában azzal, mit lehet legálisan használni és mit nem” – derül ki a  Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) fiatalokat érintő legfrissebb országos felméréséből.

A fiatalok 85 százaléka hallgat zenét a neten, 75 százalékuk pedig filmet néz, ugyanakkor csak 45 százalékuk fizetett már élete során legalább egy alkalommal az online elérhető tartalomért. Ami viszont érdekes, hogy a férfiak 59 százaléka, a nőknek pedig mindössze 31 százaléka tette ezt meg. A fiatalok negyede nem igazán tudja megkülönböztetni, mi legális és mi nem. 64 százalék tölt le zenét a netről, és egyharmaduk regisztrált online zeneszolgáltatónál, igaz, leginkább ingyenes verziót használnak. Akik nem, azok a YouTube downloadert használják (70 százalék) illetve torrenteznek (55 százalék). A filmek esetében a letöltés vezet, ezt követi az online filmnézés. A szolgáltatók számára jó hír, hogy minden ötödik válaszadó, azaz 20 százalék legális felületen néz filmet.  

A felmérés szerint ráadásul azért töltik le az emberek a filmeket, mert így egyszerűbb, és gyorsabban hozzájuk lehet férni, tehát nem az ingyenesség a legfontosabb szempont, ámbátor az is igaz, hogy a válaszadók fele szerint nem férnek hozzá legálisan a tartalomhoz, ergo: marad a másik út. 

A helyzet azért nem olyan egyszerű, mert nem csak a kisfelhasználók lépik át a törvényesség határát, a nagyokkal is baj van. A Spotifyt idén januárban perelte be, a Wixen Music Publishing, azt állítva, hogy az esetek 21 százaléka után nem fizettek jogdíjakat. A Wixen 1,6 milliárd dollárt követel a Spotifytól. 

Na, de mi is az a szerzői jog?

A szerzői jogi védelem az irodalmi-, tudományos- és művészeti alkotásokat, úgynevezett műveket illeti elsősorban (például szépirodalmi művek, zeneművek, filmalkotások, festés, szobrászat útján létrejött alkotások), de védelmet biztosít olyan műtípusok esetében is, mint a szoftverek, illetve az adatbázisok. Jogi védelem alá esik más művek átdolgozása, ha annak egyéni és eredeti jellege van – persze csak abban az esetben, ha az eredeti mű szerzője ehhez hozzájárult. 

Fontos továbbá, hogy a szerzői joghoz kapcsolódó úgynevezett „szomszédos jogi teljesítmények” is védelmet élveznek, ilyenek a zenészek, színészek előadásai, a hangfelvételek, a rádió- és televízió-szervezetek műsorai is.

Megkerestem dr. Horváth Pétert, a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért egyesülettől, akit gyakran kérnek fel szerzők, hogy járjon közre az érdekükben. Ez általában zenei tartalmak engedély nélküli hozzáférhetővé tétele miatt történik, évente közel 700 értesítési és eltávolítási eljárást kezdeményeznek. 

Kérdés, kit és hogyan kell büntetni? Az illegális letöltőt? Vagy azt, aki felületet biztosít? Dr. Horváth szerint: „az iparszerűen működő, komoly profitot termelő kalózvállalkozások ellen mindenképp fel kell lépni, ezek az ügyek csak a büntetőjog eszközeivel kezelhetők. Azzal mindenki egyetért, hogy a szellemi teljesítmény ellopása és pénzért értékesítése bűncselekmény. Az új Btk. önálló fejezetet szentel a szellemi tulajdon elleni bűncselekményeknek, sajnos a felkent jogalkalmazók (nyomozóhatóság, ügyészség) még nem minden esetben követik a jogalkalmazó deklarált szándékát, ezeket az ügyeket még nem minden esetben kezelik súlyuknak megfelelően. Amíg kis kockázattal lehet kalózszolgáltatásokat üzemeltetni, addig kevesebb legális szolgáltatás tud itthon szárba szökkenni, ez pedig a közönségnek sem jó." 

Felmerül, hogy miért nem tesz semmit az állam azok ellen az online oldalak ellen, amelyek felületet biztosítanak ezeknek? Ki lehetne lőni őket?

„Természetesen, ha lenne rá szándék az állami intézmények részéről, akkor ezeket az oldalakat is meg lehetne zabolázni. A hazai jogtulajdonosok és a legnagyobb hazai online szolgáltatók biztosan kapcsolatban állnak egymással, az, hogy milyen tartalmakat jogosítanak, vagy mely védett művek kapcsán hunynak szemet, az egyes tartalomtulajdonosok döntése lehet.” 

Dr. Horváth szerint a legfontosabb cél az, hogy a kulturális javak online fogyasztói is tudatosan válasszák a legális szolgáltatásokat. Ma már egy átlag magyar háztartás is elérhető áron legális tartalomszolgáltatásokhoz juthat, és idén elindul az agorateka.eu oldal is, ami a hazai legális online tartalomszolgáltatásokat gyűjti össze.

Vannak, akik nem rosszhiszeműen, hanem az információhiány miatt követnek el jogsértést. Ők a www.szerzoijogikezikonyv.hu-n olvashatnak információkat, de jó tudni, ha valaki védett művet, teljesítményt szeretne felhasználni, ahhoz a jogtulajdonosok engedélye kell. Pont. És teljesen mindegy, hogy egy komolyzenei műről, vagy Pamkutyáék új videójáról van szó. 

Nem könnyű azoknak az élete, akik perelnének, jogos jussukat követelve – derül ki az Artisjus válaszából, akik a műbejelentéseket (dalok nyilvántartásba vétele – a szerk.) kezelik. „A műbejelentés lehet bizonyíték egy bírósági tárgyaláson, ahol a felek a saját szerzőségüket szeretnék bizonyítani. Vita esetén a felek tehát bírósághoz fordulhatnak, amely szakértői vélemény (általában a Szerzői Jogi Szakértő Testület véleménye) alapján hoz döntést. A jogaiban magát sértve érző fél ezzel egyidejűleg az Artisjust is értesíti a jogvitáról.

Addig ugyanis egyik fél sem kapja meg a jogdíjakat, amíg az eljárás zajlik, és csak annak lezárulta után történik meg a kifizetés – természetesen annak a személynek, akinek szerzőségét a bíróság megerősítette.

 Mit csináljanak a dal/zeneszerzők? – kérdeztem az Artisjustól. 

„A dalok, zenék szerzőinek mindig azt javasoljuk, hogy a mű megírása után mihamarabb regisztrálják művüket az Artisjusnál. Ezzel még azt sem kell megvárni, hogy az ügyfélszolgálatunk kinyisson, hiszen online is intézhető a dalok nyilvántartásba vétele – akár az éjszaka vagy a hétvége közepén is.  Bár a szerzői jogi védettség nem a bejelentéssel, hanem a mű létrejöttével keletkezik, bármilyen szerzőségi vita esetén fontos bizonyíték a műbejelentés. Az Artisjushoz leadott műbejelentések és műpéldányok archiválásra kerülnek, így egy jogvita esetén a bejelentő szerző rendelkezésére állnak, és bizonyítékként hozzájárulhatnak a szerzőség tisztázásához” – írták válaszukban, ahol az érdekesebb esetekről is lehet bővebben olvasni. 

A helyzet azért nem reménytelen, még az olyan óriások, mint az online zenehallgatásra szakosodott Deezer ellen is lehet nyerni – derül ki az Index cikkéből, ahol arról számolnak be, hogy Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület pert nyert a cég ellen, azok ugyanis nemcsak hogy nem kértek engedélyt az előadókat képviselő EJI egyesülettől, de még ki sem fizették a jogdíjakat az előadóknak. 

Csináld legálisan!

Ha be akarod tartani a játékszabályokat – és miért ne akarnád –, akkor számos lehetőség közül választhatsz. Ott a Netflix, amellyel az angoltudásod is fejlődik, havi 2450 forintnyi euróért. A HBO GO havi 1990 forint, az Itt/Ott tévén tévékészülék nélkül is élvezheted a tévéműsort 1400 forintért havonta, a hetifilm.hu-n pedig heti öt jó filmet garantálnak havi 990 forintért. Szóval nem olyan nagy ügy megmaradni a törvényes úton.

Zimre Zsuzsa

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ Colin Anderson Productions pty ltd