–

Szexbaba feleségnek

Boldog pár pózol az esküvői fotón: a kazah testépítő, Jurij Tolocsko nyolc hónap után tette fel párjának, Margónak a nagy kérdést, aki természetesen igent mondott. Vagy legalábbis hallgatólagos beleegyezését adta a lánykérésre, tekintve, hogy Margo nem képes emberi reakciókra, hiszen valójában egy életnagyságú női szexrobot. Ez lényegében a fetisizmus csúcsa, hiszen a fogalom azt a jelenséget takarja, amikor ahhoz, hogy valaki szexuális izgalmat, élményt éljen át – férfiak esetében merevedése legyen –, egy meghatározott személytelen tárgy használata, viselése, jelenléte, vagy maga a tárgyiasítás aktusa szükséges.

A fetisizmust mint pszichológiai koncepciót először az 1800-as évek végén említette Alfred Binet. A pszichológiában sokáig rendellenes viselkedésnek tartották, és a gyógyítandó pszichés betegségek közé sorolták. Ennek a parafíliának a megítélése mára sokat változott, mégis rengeteg tabu övezi a mai napig.

Tisztázzunk valamit a legelején! Az, hogy fantáziálunk a szexben, esetleg szerepjátékokat játszunk, még nem jelenti azt, hogy fetisiszták vagyunk. „A legtöbb fétis ártalmatlan, és nehéz megmondani, mikortól válik a késztetés kórossá. Mégis van egy nagyon fontos kritérium: a kizárólagosság. Ha valaki a szexualitást csak a fétise által tudja megélni, ha az kihat a mindennapi működésére, a párkapcsolataira, ha szenvedést okoz neki, akkor egyértelműen zavarról beszélhetünk.

Lehet valaki számára kívánatos egy-egy testrész, vagy fontos szexuális segédeszköz egy-egy tárgy, azonban fétisről akkor van szó, ha csak az képes benne szexuális vágyat ébreszteni, és attól képes szexuálisan működni”

– mondja Bede Zsuzsanna klinikai szexuálpszichológus, hozzátéve, hogy a fetisizmus inkább a férfiakra jellemző. Ez szerinte vélhetően azért van, mert náluk erősebb inger a vizualitás, a fetisizmusban pedig a képi hatásnak nagyon fontos szerep jut.

Mire gerjedsz?

A fétis lényegében bármi lehet, ami képes szexuális izgalmat ébreszteni az emberben. Sokakban kelt gerjedelmet maga a latex anyaga, különböző ruhák és lábbelik látványa, viselése. Van, aki felnőttként pelenkába bújva él át örömöt, másban pedig a partnere ruháinak magára öltése kelt szexuális izgalmat. De állatos szerepjátékokra is irányulhat a fétis, ilyenkor akár a partnert öltöztetik be, akár saját maguk vehetnek nyakörvet vagy kantárt, az állatias viselkedést imitálva. Ahány ház, annyi szokás, mondhatnánk.

A fétiseken hétköznapi értelemben azonban nemcsak tárgyakat, hanem bizonyos szituációkat is érthetünk: sokan élnek meg szexuális izgalmat például alá- vagy fölérendelt helyzetekben. „A fétisek és prafíliák sokszor keveredhetnek. A BDSM például alapvetően nem fétis, ugyanakkor fontos benne, milyen ruha van a szerepjáték során az alanyokon. Szintén nem fétis, amikor valaki úgy tud elélvezni, ha úgy érzi, figyelik aktus közben. Egy korábbi kliensemnél derült ki, hogy kamaszkorában, amikor elkezdte felfedezni az önkielégítést, egyszer az erkélyen maszturbált, és amikor elélvezett volna, észrevette, hogy a szemközti ablakból egy lány figyeli. Ez nem ijedséget okozott nála, hanem izgalommal társult, ezt követően pedig tudatosan kezdte keresni ezeket a helyzeteket” – mondja a szakember. És ezek mellett természetesen egy-egy testrészre is irányulhat a fetisizmus.

Nagyon egyedi, hogy mitől alakul ki

De vajon mitől függ, hogy valakiben kizárólag a női lábfej látványa képes szexuális izgalmat ébreszteni?

A szakember szerint sok esetben generációkon átívelő társadalmi beidegződések, kulturális hagyományok is állhatnak a szexuális fetisizmus kialakulásának hátterében.

„A lábfétis ősi jelenség, amelynek Ázsiában nagy hagyománya van. Szinte mindenki hallott már arról a kétes – és nem mellesleg életveszélyes – tradícióról, amelynek során elkötötték a lányok lábát, hogy szexuálisan még vonzóbbak legyenek. De ha nem az extremitások felől közelítünk: a szoknya alól kilibbenő boka, lábfej évszázadokkal ezelőtt provokációnak számított, szexuális gerjedelmet tudott kelteni” – mondja Bede Zsuzsanna. Hozzáteszi, hogy a fetisizmus kialakulásában az egyediség és a véletlenszerűség is fontos szerepet játszhat. Összességében egy rendkívül összetett folyamatról van szó; az emberi szexuális működésnek ezt a területét még mindig kutatják. 

Vannak arra vonatkozó elméletek, hogy genetikai, veleszületett hajlam van erre egyes emberekben, mások szerint van, hogy kora gyerekkori élmények hatására alakul ki, az átmeneti tárgyképződés időszakában. Ez az az időszak, amikor az anya már magára tudja hagyni a gyerekét egy takaróval, cumival vagy bármilyen tárggyal, amit szorongathat a baba, a fetisisztáknál azonban valamiért itt elakadás keletkezik, és tárgyak szintjén megmarad a kötődés.

Megint más elméletek szerint traumák hatására alakulhat ki a fetisizmus, de a kamaszkorban meghatározó szexuális élmények is szerepet játszhatnak a folyamatban. „Az egyik korábbi páciensem rendszeresen bújt női szoknyába önkielégítés során, így tudta fokozni a szexuális élményt, izgalmat. Nála például vissza tudtuk vezetni, hogy nagyon magára volt hagyva kamaszként, nem foglalkozott vele az anyja. Lényegében a nagyanyja nevelte, a biztonságot számára ő nyújtotta – ő volt az anyapótléka. Véletlenszerűen derült ki, hogy ez valamilyen módon megragadt benne, és az anyai jelenlét pótlására való törekvés meghatározta a szexualitását is.”

Az okok azonban a szakember szerint nagyon ritkán kerülnek a felszínre, mégpedig azért, mert az alanynak nem érdeke, hogy „meggyógyuljon”, hiszen a fétis megélése számára élményt jelent.

Ezért sem jelentkezik a fetisiszták többsége terápiára.

A szelídebb fétiseket be lehet vinni a párkapcsolatba

Persze, ha a partner is benne van. Ha a fétiseink, szexuális fantáziáink rímelnek egymásra a párunkkal, vagy ha sikerül olyan módon szelídíteni rajtuk, hogy azok a partnerünk számára is izgalmassá válhatnak szexuálisan, szerencsénk van. „Ha valakinek a szociális, társas igénye erősebb, mint a fétise, akkor le tud mondani róla valamilyen szintig, és pótolni tudja fantáziával, mert van miért. De ez a ritkább eset” – mondja a szakember. Sok esetben azonban a fétisek és a parafíliák rejtve maradnak, ami örök szorongást okozhat annak, aki e titoknak a hordozója. De általában akkor sem a fétistől, a szégyentől szorong, hanem magától a titoktól.

Filákovity Radojka

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Howard Kingsnorth