Te jó ég, hogy fogod azt a ceruzát?! – A mondat, amit balkezesként egész gyerekkoromban hallgattam

–

A balkezesség mondhatni, ritkaság… de nem a mi családunkban

Valahogy úgy hozta az élet, hogy a tágabb családunkban több a balkezes, mint a jobbkezes, így a karácsonyi asztalnál több terítéknél kerül baloldalra a kanál, mint fordítva (a kést-villát együtt úgy használjuk, mint a jobbkezesek, nem tudni, miért). Ezért a balkezes gyerekem az óvodában szembesült vele először, hogy az emberek nagyobbik része jobbkezes, és ott találkozott először a balkezes olló fogalmával is, amiről rövid úton megállapította: nem tud vele vágni.

Ezzel nincs egyedül. Én tizenévesen jutottam először balkezes ollóhoz, majd egy perc alatt az övéhez hasonló következtetésre – ekkor jöttem rá, hogy az olló egy olyan dolog, amiből egyfélét lehet csak megszokni. A balkezes olló ugyanis nem azon az oldalon vág, ahol jobbkezes ollókon szocializálódva számítasz rá, így technikailag el tudsz vele vágni mindent, csak éppen rossz helyen. Tehát ha egy balkezes gyereket balkezes ollóval tanítasz meg vágni, akkor ő vagy örök életében hord magánál egy balkezes ollót, vagy minden más eszközzel el fogja rontani a vágást innentől kezdve. Na, ez az oka annak, hogy soha nem lett balkezes ollónk. A balkezes konzervnyitó meg a balkezes (vagy kétoldalas) hámozó viszont nagyon is hasznosnak bizonyult, és akkor is érdemes otthon használni őket, ha nincs rá mindenhol lehetőség. De ide tartozik 

a megfelelő ceruza is, ami elsős korban nemcsak a bal- vagy jobbkezesség szempontjából érdekes, de az is fontos, hogy háromszögletű legyen, és legyenek rajta a kezességnek megfelelő fogózónák, ezzel elősegítve a megfelelő ceruzafogást.

Amit te már egyszer megszívtál, attól igyekszel megóvni a gyerekedet

Nekem tényleg rettenetes a ceruzafogásom. Emlékszem, számtalan helyzetben csodálkoztak rá, hogyan tudok egyáltalán írni ilyen görcsös eszközfogással – úgy, hogy azóta bütyök is nőtt a középső ujjamra. Talán sokan nem tudják, de külön nevük is van a különböző rossz ceruzafogásoknak, az enyémet így hívják: spasztikus (görcsös) szorítófogás hajlított mutatóujjal – csuklófájdalmat okoz, és a kéz is nehezen mozog írás közben. De vannak más fajtái is ennek, ITT tudjátok megnézni őket, ha szeretnétek ellenőrizni a sajátotokat vagy a gyerekeitekét.

Ezt egyébként érdemes megtenni, ugyanis 

már az évekkel ezelőtti tanulmányok is azt igazolták, hogy a helytelen ceruzafogás (ami a fiúk 51 és a lányok 31 százalékát érinti), hatással lehet az iskolai teljesítményre.

(Forrás: a Német Pedagógusszövetség és a Schreibmotorik Institut tanulmánya, 2014. szeptember – 2015. március.)

A balkezesség egy 2020-as tanulmány szerint az emberek 10,6 százalékát érinti (szerintem azért ilyen alacsony a szám, mert sokakat átszoktattak), és –  noha erről nem találtam adatot, tapasztalataim szerint balkezesként jóval nagyobb az esély a helytelen ceruzafogásra. Azt is elmondom, hogy miért: mivel bal kézzel is balról jobbra írunk – bár sok balkezes társamhoz hasonlóan én is a másik iránnyal kezdtem a pályafutásomat, és máig bármit le tudok írni tükörírással –, eltakarjuk a készülő szöveget magunk elől, ráadásul még el is maszatoljuk azt, amikor végighúzzuk a kezünkkel. Ez pedig nehezített pálya.

És ezért álltam 40 percet az írószerszámok előtt, amikor a balkezes gyerekem kezdő pakkját vásároltuk meg az iskolához. Mert nagyon nem mindegy, mennyire segítjük ezt az eleve nehéz helyzetet.

Utánajártam, hogyan segíthetjük a balkezes gyerekeket…

…de szerintem a tanácsok egy része a jobbkezeseknek is hasznára válik majd. Íme, a felfedezéseim:

• a balkezeseknek a ceruza hegyétől minimum három centiméterre érdemes megfogni a ceruzát. Ez talán távolinak tűnik, de így kevésbé takarják ki, amit írnak. A gyerekeknél az első időszakban ezt érdemes matricával vagy festéssel jelölni is, hogy megszokják.
• mind jobb-, mind balkezesek számára nagy segítség a vastagabb ceruza és az ergonomikus, úgynevezett „fogózónás” kialakítás
• engedni kell a balkezeseknek, hogy elfordítsák kicsit a papírt: a 45 fokos szög ideális lehet, mert úgy jobban tudják követni, amit írnak
• minden gyereknek hasznos a nagyobb papíron, nagyobb méretben történő írásgyakorlás, de a balkezeseknek a nagyon hiányzó sikerélményt is elhozhatja, azzal a kiegészítéssel, hogy az írástanulás során nekik az is könnyebbség, ha néha függőlegesen írhatnak, egymás alá rajzolva a betűket.
• azok az általános tanácsok, miszerint lehetőleg legyen döntött az asztallap és megfelelő magasságú a szék, tök szuperek, de több év szülői tapasztalatom, hogy hiába alakítod át a gyerekszobát az iskolakezdés tiszteletére, veszed meg a szuper íróasztalt és a megfelelő alátámasztást nyújtó széket, a gyerekek fixen az étkezőasztalnál írják a házit, vagy gyakorolnak (amíg egyáltalán tesznek ilyesmit). Az íróasztalukat pedig arra használják, hogy a nagy műgonddal kiválasztott írószerszámokat és más egyéb felszereléseket (a hegyezőtől a vonalzón át a félig megevett uzsonnáig) tartsanak rajta tökéletesen átláthatatlan kupiban, amit csak azért nem söpörsz be azonnal egy szemeteszsákba, mert még emlékszel, hogy mennyit fizettél az írószerboltban.
• ennél praktikusabb és lényegesebb dolog, hogy balkezes gyereknek sose vegyél olyan írómappát, aminek csak a bal oldalán lehet írni, és valamilyen akadályozó tényező (karika például) van a közepén. Szintén ide tartozik a spirálfüzet, ami szerintem semmilyen kezesen nem kényelmes.
• ma már létezik balkezes hegyező és bakezes töltőtoll is – előbbit azért tartom kifejezetten csodálatosnak, mert én huszonéve úgy hegyezek, hogy a ceruza helyett a hegyezőt forgatom, utóbbi pedig kissé felháborít, miután a teljes tinikoromat a szebbnél szebb töltőtollak iránti vágyakozással töltöttem, de állandóan kéksávos, olvashatatlan maszlag képződött csak a kezem alatt.

Természetesen az iskola által megadott listát, és az eddig hosszan sorolt szempontokat figyelembe véve

fontos, hogy a gyerek is dönthessen bizonyos dolgokról, mert sokkal jobban fogja szeretni az írószereit, ha úgy éli meg, hogy ő választotta ki, 

még akkor is, ha ezt egy hosszabb szülői előválogatás előzte is meg. (ITT is olvashattok még néhány hasznos tanácsot a balkezes gyerekek írástanulása kapcsán.)

A balkezesség rugalmasságra is tanít

2015-ben készült egy kutatás, amelyben olyan általános iskolások teljesítményét vizsgálták meg, akik noha balkezesek voltak, jobbkezes székben/padban kellett tanulniuk. Az eredmény azt mutatta: a pozíció zavaró volt számukra, de nem befolyásolta a teljesítményüket. Ez szerintem jól mutatja, hogy milyen balkezesnek lenni.

Hiába elérhető már nagyon sok, specifikusan balkezeseknek készített dolog, a világ alapvetően a jobbkezesre van szabva, ezért balkezesként meg kell tanulnunk alkalmazkodni ehhez – még akkor is, ha bizonyos dolgokban, például a ceruzák kapcsán nem kötünk kompromisszumot. Ez kell az alapokhoz, később pedig már úgyis más szempontjaik lesznek a gyerekeknek.

Más dolgokat pedig kénytelenek vagyunk megszokni, de így is elmondható: általánosságban ügyesebb a jobb kezünk, mint a legtöbb jobbkezes balja. És persze vannak olyan dolgok is, amiket mi még jobbkezesen használtunk, de ma már a balkezesek számára megfelelő verzió is elérhető – így történt az, hogy én például sosem tettem át a számítógépes egeret a kényelmesebb oldalra, hiába használom a touchpadot és az érintőképernyőt a balommal.

A képek a szerző tulajdonában vannak

Tóth Flóra