A közösségi médiában többen is beszámoltak róla, hogy az Ügyfélkapuba belépve azzal szembesülnek, hogy olyan pártok jelöltjeinek ajánlóívein szerepel a nevük, akikről biztosan tudják, hogy nem írtak nekik alá. Bár a jelenség nem újkeletű, annak ellenőrzése, hogy mi is így jártunk-e, könnyen elvégezhető. 

valasztas.hu oldalon az „Ügyintézés indítása” menüpontban a „Kit ajánlottam?” szolgáltatást kell kiválasztani. Ügyfélkapus bejelentkezés után a rendszer néhány másodperc alatt megmutatja, hogy az adott választó szerepel-e valamely jelölt ajánlóívén.

Az ellenőrzés különösen azért fontos, mert az ajánlóíveken nemcsak a név és a lakcím szerepel, hanem a személyi azonosító is. Ez az adat nem szokott hétköznapi ügyintézés során előkerülni, ezért sok érintett számára különösen aggasztó, hogy a hamis ajánlásokon ez is megtalálható. Ez vagy adatszivárgásra, vagy valamilyen hivatalos adatbázishoz való jogosulatlan hozzáférésre utalhat.

Nem új jelenség

Az ajánlásokkal való visszaélések már évek óta jelen vannak a magyar választásokban. A jelenség részben a választási rendszer 2010 utáni átalakításával függ össze: a jelöltállításhoz mindössze 500 ajánlás szükséges, miközben jelentős állami kampánytámogatás jár a jelöltek után. Ha egy párt elegendő körzetben állít jelöltet, akár milliárdos nagyságrendű közpénzhez juthat. 

Ez a rendszer kedvezett a „kamupártok” megjelenésének. A korábbi választások után több büntetőeljárás indult ajánlóív-hamisítás miatt, de ezek közül kevés végződött vádemeléssel. A visszaélések egyik tipikus formája az úgynevezett „újrahasznosított lista”: korábbi aláírásgyűjtések vagy politikai kampányok adatbázisait később más pártok jelöltállítására használhatják fel.

Mit tehet az, aki visszaélést talál?

Ha valaki azt látja az online lekérdezésben, hogy olyan jelöltnek adott ajánlást, akinek valójában nem írt alá, több lépést is tehet.

  • Elsőként érdemes a helyi választási irodához fordulni, és kérni a jogsértés kivizsgálását, illetve a hamis ajánlás érvénytelenítését. Ez különösen akkor fontos, ha a jelölt nyilvántartásba vétele még nem jogerős.
  • Második lépésként feljelentést lehet tenni a rendőrségen. A visszaélés több bűncselekményt is felvethet, például a választás rendje elleni bűncselekményt, hamis magánokirat felhasználását vagy személyes adattal való visszaélést – ebben segít a TASZ tájékoztatója is.
  • Emellett érdemes az adatvédelmi hatóságot is értesíteni, ha felmerül a gyanú, hogy a személyes adatok – például a személyi azonosító – jogosulatlanul kerültek ki valamely adatbázisból.

Fontos az időzítés is: az ajánlóíveket a szavazás után kilencven nappal megsemmisítik, ezért ha valaki visszaélést gyanít, célszerű minél hamarabb lépni.

A cikk szerint a visszaélések feltárásában fontos szerepe van a bejelentéseknek. Minél többen ellenőrzik az adataikat, annál pontosabb kép rajzolódhat ki arról, milyen mértékű a probléma a választási rendszerben.

Nagy Andi

A kiemelt kép forrása: Getty Images/NurPhoto