–

Minden hatodik ember magányos

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) idén júniusban közzétett jelentésében az áll, hogy a becslések alapján

2014 és 2023 között a világ népességének mintegy 16 százaléka – vagyis minden hatodik ember – magányosnak érezte magát.

Albert Fruzsina azt mondja, a szakirodalom, a különböző felmérések elsősorban az idősebb generáció elmagányosodására fókuszálnak, azonban ahogy az a WHO jelentéséből is kiderül, a jelenség fiatal generációk körében is igen gyakori. Az adatok szerint ugyanis a 13–17 évesek 20,9 százaléka, valamint a 18–29 évesek 17,4 százaléka érezte magát már magányosnak.

Mindez azért is különösen aggasztó, mert a kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a magány súlyosan hat a mentális jóllétre, valamint a fizikai egészségre is.

„A magány olyan terhelést jelent a szervezet számára, mintha naponta 15 szál cigarettát szívnánk el. Megbetegít, mert az ember egyszerűen nem így van összerakva”

– hangsúlyozza Albert Fruzsina. Sőt a WHO beszámolója szerint az egyedüllét, az elszigeteltség egyenesen halálos is lehet. A jelentésben azt írják: 2014 és 2019 között a magány évente több mint 871 ezer halálesettel hozható összefüggésbe.

Több mindennel is magyarázható, miért lehetnek magányosak az emberek. A megkérdezett szociológus szerint az egyik oka az, hogy ma már nem élünk olyan szoros közösségekben, mint korábban, amikor az emberek akarva-akaratlanul találkoztak egymással például a táncházakban, búcsúkon, templomi alkalmakon, családi összejöveteleken vagy helyi ünnepeken.

„Régebben, még a szocializmus éveiben is az emberek évtizedeken át ugyanazon a munkahelyen dolgoztak, a gyerekeik együtt jártak vállalati óvodába, közösen mentek nyaralni. Ma már ez is kevésbé jellemző. A mai világban sokkal nehezebb kapcsolatokat építeni, mert bár online végtelennek tűnnek a lehetőségek, a hús-vér világunkban kevesebb a közös tér, kevesebb az alkalom, ami korábban természetes módon kötötte össze az embereket.”

Változik, mit jelent számunkra a barátság fogalma

Ráadásul nem ez az egyetlen dolog, ami változóban van. Albert Fruzsina szerint az elmúlt évtizedekben minden korosztályban, a fiatalokat is beleértve, egyre kisebbek lettek a baráti körök.

„Ma a legtöbb embernek legfeljebb egy-két, jó esetben három-négy igazán közeli barátja van, kiterjedt baráti körrel a népesség körülbelül tíz százaléka rendelkezik.”

De vajon mi áll ennek a hátterében?

A szakember szerint a válasz részben abban keresendő, hogy átalakul az, mit gondolunk a barátságról.