Nők a bántalmazás ellen Digitális Polgári Kör: Látszatintézkedés, ami még veszélyt is okozhat

–

Nincs benne szakember

A Nők a bántalmazás ellen DPK-val kapcsolatban felmerülő egyik legnagyobb probléma, hogy sem az alapító tagok között (zömében fideszes országgyűlési képviselők), sem a tagokat alkotó kb. 350 ember között nem találni egyetlen, a bántalmazott nőkre specializálódott szervezetet vagy szakértőt. A NANE vagy a Patent Egyesület neve fel sem merül a DPK-ban, az Áldozatsegítő Központra (ÁSK) történik rendszeres hivatkozás, ami viszont egy általánosabb áldozatvédelmi intézmény, a munkatársai nem kapnak kifejezetten a területre irányuló képzést a cikkben nyilatkozó Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza szerint. 

Az elmúlt három hónapban a Lakmusz újságírói egy olyan esetet rögzítettek, amikor egy nő azonnali segítséget kért a csoportban – erre elmondásuk szerint Vitályos az ÁSK elérhetőségét és „gyakori kérdések” oldalát linkelte be válaszul, másfél héttel később.

Semmilyen jel nem utalt arra, hogy a nő más formában hamarabb kapott volna reakciót. 

Az, hogy egy áldozat a segítségkérésére mindössze az ÁSK elérhetőségét kapja válaszul, azt is késve, Somogyi Zsófia, a NANE Egyesület kommunikációs munkatársa szerint is csalódást okozhat. Eleve „szürreális egy Facebook-csoportról úgy beszélni, mint a probléma megoldására törekvő állami eszközről. Ebben a formában a platform inkább látszatintézkedés” – foglalja össze Somogyi meglátásait a Lakmusz.

Nagyon kéne szakértő moderátor is

A Nők a bántalmazás ellen DPK egy ventillációs felületnek tűnik, azonban a megosztott történetekre érkező kommentek – a legjobb szándék mellett is – ártalmasak lehetnek. Megjelenhet bennük áldozathibáztatás, illetve az egyes egyéni tapasztalatok túlhangsúlyozása (például rendőrséggel vagy az ellátórendszerrel) félre is viheti az áldozatot. Előfordulhat, hogy maga az áldozat is olyan információkat oszt meg, amelyek alapján a bántalmazója rágalmazással vádolhatja, vagy nagyobb eséllyel találja meg őt. Sőt, a bántalmazók maguk is beszivároghatnak mindenféle álprofil alatt. 

Szakszerű moderálás hiányában ez viszont aligha egy biztonságos tér. „Arra bátorítani a nőket, hogy itt biztonságban vannak, osszák meg történeteiket, finoman szólva nem jó irány” – hívja fel rá a figyelmet Somogyi Zsófia.

Mindez megfűszerezve Fidesz-propagandával

A Lakmusz kiemeli, bár Vitályos Eszter több posztja is a nők elleni erőszak témájához illeszkedik, van, ami kevésbé. Előkerül a migráció- és EU-ellenes retorika, a magyar nők biztonságát a Fidesz szerint veszélyeztető illegális bevándorlók kérdése. A kormányszóvivő közzétett bejegyzést arról is, hogy Németországban, illetve más EU-s országokban „fokozatosan vezetik be” a sorkatonaságot, de „mi nemet mondunk a háborúra”, a kormány nem engedi, hogy a fiainkat, az unokáinkat, vagy a nőket a frontra vigyék. 

Vitályos a Nők a bántalmazás ellen Digitális Polgári Körben azért arra is buzdította a tagokat, hogy posztoljanak Békemenetről, lájkolják az ezzel kapcsolatos bejegyzéseket, mondván: ezzel ők maguk is a „béke nagykövetévé” válhatnak. 

Hogyan segíthetne hatékonyabban az állam? Sokféleképpen!

A cikkből az is kiderül, hogy Vitályos Eszter és Király Nóra országgyűlési képviselő tett azért egy lépést a kormány által jó ideje elutasított civil szervezetek felé. Szeptemberben találkoztak a Patent Egyesület munkatársaival, később pedig Vitályos az Ökumenikus Segélyszervezetnél tett látogatást. Ezeknek az egyeztetéseknek érdemi kimenetele, bárminemű folytatása viszont nem volt.

A NANE vagy a Patent bevonása amúgy sem jelentene megoldást arra, hogy a Nők a bántalmazás ellen DPK-ból valami jó dolog süljön ki.

A jelenlegi koncepció ugyanis alapvetően hibásnak tűnik: egy ilyen platformnak a szakértők szerint az lehetne a reális célja, hogy az emberek elmondhassák, milyen rendszerszintű problémákat tapasztalnak, amin az állam majd javítani tud. Az államnak pedig, ha valóban cselekedni akarna, rengeteg más, hatékonyabb eszköze lenne az olyan kirakatintézkedés helyett, amit egy zárt Facebook-csoport létrehozása jelent (15 év kormányzás után!). 

Somogyi Zsófia szerint az ellátórendszer fejlesztése, a benne dolgozók képzése mellett el lehetne indítani új szolgáltatásokat is, például anyagi támogatást, lakhatási programokat, kifejezetten bántalmazott nőknek.

Milanovich Domi