–

Miért bántalmazás az AI-generált tartalom is?

Szlankó Viola szerint az egyik legnagyobb tévhit, hogy ha a felvétel „nem valódi”, akkor a következmények sem azok. „Az, hogy egy gyerekről mesterséges intelligenciával generált tartalom készül, attól még bántalmazásnak és jogsértésnek minősülhet, hogy maga a kép vagy videó nem »valódi«. A jogsértés ugyanis nem az előállítás technikai módjától függ, hanem attól, hogy a tartalom sérti-e a gyermek emberi méltóságát, személyiségi jogait, jó hírnevét vagy biztonságát” – hangsúlyozza a szakember, majd hozzáteszi, ha egy gyereket a hozzájárulása nélkül megalázó, szexuális, erőszakos vagy bármilyen szempontból kompromittáló helyzetben ábrázolnak – akár generált formában –, az ugyanúgy sértő és káros.

A deepfake visszaélések egyik formája az úgynevezett „meztelenítés”, amikor AI-eszközökkel eltávolítják vagy átalakítják a ruházatot egy már meglévő fotón, hogy hamis, meztelen vagy szexuális jellegű képet hozzanak létre. „Ez azért is tekinthető bántalmazásnak, mert a gyerek testét, identitását használják fel, gyakran »láthatatlanul«, távolról és tartósan, akár úgy, hogy maga a gyerek nem is tud róla” – mondja Szlankó Viola.

Ahogy az UNICEF is hangsúlyozza: a kár valós, még ha a kép nem is az.

Az ilyen tartalmak ugyanis normalizálhatják a gyerekek szexualizálását, erősíthetik a keresletet az ilyen jellegű anyagokra, és áldozattá tehetik azt a gyereket, akinek a képmását felhasználják.

„Az érintett gyerekek gyakran élnek meg kontrollvesztettséget, szégyent és önhibáztatást. Visszahúzódhatnak az online térből, romolhat az iskolai teljesítményük, és súlyos esetben akár öngyilkossági gondolatok is megjelenhetnek. Emellett stigmatizációval, kortárs vagy felnőtt ítélkezéssel, társas izolációval és hosszú távú érzelmi sérülésekkel kell szembenézniük” – emeli ki a szakember. 

Ráadásul az ilyen felvételek gyakran valódinak tűnnek és tartósan fennmaradnak az online térben, így éveken át kísérhetik az érintett gyereket. Ezért fontos egyértelműen kimondani: az AI-jal generált visszaélések nem »ártalmatlanok«, hanem a gyermekjogok megsértésének egy új formáját jelentik.

Gyerekjogi szempontból a sérelem több szinten jelentkezik

„Egyrészt sérül a gyermek méltósághoz való joga – amelyet az Alaptörvény is rögzít –, hiszen a manipulált tartalom megalázó vagy félrevezető módon ábrázolhatja őt” – mondja Szlankó Viola. „De sérülhetnek a személyiségi jogok is, például a magánélethez, a képmáshoz és hangfelvételhez való jog, a jó hírnévhez vagy a személyes adatok védelméhez való jog. Ez akkor is fennállhat, ha a tartalom »csak« manipulált, és nem feltétlenül extrém vagy szexuális jellegű” – figyelmeztet a szakember.

Gyermekjogi megközelítésben pedig mindez messze túlmutat a jogszabályokon: sérülhet a gyerek védelme a szexuális kizsákmányolással és bántalmazással szemben, a magánélethez és méltósághoz való joga, valamint az identitáshoz kapcsolódó védelem is, hiszen a gyerek teste és identitása az ő aktív közreműködése nélkül került felhasználásra.

„Emellett fontos kiemelni, hogy az ilyen tartalmak hatása nem egyszeri: elhúzódhat, ismétlődhet és a társas kapcsolatokra, mentális egészségre is kihat” – teszi hozzá Szlankó Viola.

Ezért különösen fontos a pontos megnevezés: lényeges kimondani, hogy a deepfake bántalmazás is valódi bántalmazás, hiszen a következmények sem „virtuálisak”. A társadalmi stigma, a reputációs kár vagy a pszichés sérülés nagyon is valós, és ha ezt nem nevezzük nevén, fennáll a veszélye annak, hogy az áldozatok védelme gyengül és az új típusú visszaélések bagatellizálódnak.

A nemzetközi kutatások szerint az érintettek száma egyre növekszik

A UNICEF, az ECPAT és az INTERPOL 2025-ös, 11 országot érintő vizsgálata szerint az érintettség aránya 0,4–4,3 százalék között mozgott több mint 11 000 megkérdezett gyerek körében. Egyes országokban ez azt jelenti, hogy minden 25. gyerek érintett – vagyis már minden átlagos iskolai osztályban van egy gyerek, aki személyesen élte át a bántalmazás új formáját.

„Különösen aggasztó, hogy az ilyen visszaélések gyakran kortársak között történnek – például »nudify« eszközök használatával” – mondja Szlankó Viola. „Sok fiatal nincs tisztában annak súlyos jogi és érzelmi következményeivel, amit tesz.”

A szakember úgy látja, hogy a gyerekeket sokszor a szégyenérzet, a megbélyegzéstől való félelem, az áldozathibáztatás veszélye, sőt még az is visszatartja attól, hogy segítséget kérjenek, hogy tartanak tőle: büntetésből elveszik a telefonjukat vagy más eszközeiket.

Emiatt könnyen előfordul, hogy teljesen magukra maradnak ezzel a bántalmazási formával, és csendben próbálnak megbirkózni egy olyan helyzettel, amelynek kezeléséhez valójában felnőtt támogatásra lenne szükségük.

Ezzel párhuzamosan sokszor a felnőttek – szülők, pedagógusok, szakemberek – sincsenek tisztában azzal, hogy az AI-jal generált tartalom is lehet jogsértő, ami lassíthatja a megfelelő reagálást. Ilyen helyzetben az érintett gyerekek könnyen magukra maradhatnak, különösen, ha az iskola vagy az online platform késlekedik a lépésekkel.

„Ezért is kulcsfontosságú, hogy a felnőtt környezet képzést és eszközöket kapjon a felismeréshez és a támogatáshoz” – hangsúlyozza Szlankó Viola. „Magyarországon például a Kék Vonal gyermekkrízis-vonal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Internet Hotline szolgáltatása, az UNICEF Magyarország gyermekjogi infopontja vagy az Áldozatsegítő Központok is segíthetnek ilyen esetekben, de tehetünk bejelentést a biztonsagosinternet.hu felületén is. Szükség esetén pedig a rendőrséghez is lehet fordulni. A lényeg, hogy az érintett gyerekek nincsenek egyedül, vannak szakemberek, akik akkor is tudnak segíteni, ha esetleg a szülők vagy a pedagógusok bizonytalanok lennének.”

Mit tehetnek a platformok és a szülők?