A szülőkkel való szakítás akár azt is jelentheti, hogy önmagadat helyezed előtérbe

–

„A családi elhidegülés még mindig tabunak számít” – írja a The New Yorker témával foglalkozó cikke. Az utóbbi években azonban egyre többen kezdtek nyíltan beszélni a döntésük okairól, hogy normalizálják a helyzetet. Úgy vélik, a megbélyegzés megszüntetése lehetővé tenné, hogy minél több ember szégyenérzet nélkül ki tudjon lépni az egészségtelen családi kapcsolatokból. Bár a cikk szerint viszonylag kevés adat áll rendelkezésre a témában, néhány pszichológus rámutat: egyre több fiatal szakítja meg a kapcsolatot a szüleivel, míg más szakértők ezzel szemben úgy vélik, hogy egyszerűen csak láthatóbbá válnak ezek az esetek a közösségi médiának köszönhetően.

Az azonban biztos, hogy a jelenség egyáltalán nem ritka: a dr. Karl Pillemer professzor által végzett országos felmérésből kiderült, hogy 68 millió amerikai 27 százaléka hidegült el valamelyik rokonától, és 10 százalékuk valamelyik szülőtől vagy a gyerekétől.

Mérgező vagy bántalmazó szülői magatartás

Mark Travers pszichológus szerint az elhidegülés egyik gyakori oka a szülő és a gyerek közti szeretet és gondoskodás érzékelt hiánya. „Sok, már felnőttként elidegenedett ember számára a szülőkkel való kapcsolat mérgező, ami gyakran a gyerekkor és a fiatal felnőttkor során elszenvedett többéves elhanyagolásból vagy bántalmazásból ered. És bár a kapcsolat megszakítása kihívást jelent, de sokszor szükséges lépéssé válik az érintettek számára” – véli a pszichológus.

Amikor azonban a szülők megkérdezik, hogy miért szakad meg a kapcsolat, sokszor épp azt a mérgező működést viszik tovább, ami elől a gyerekek menekülnének.

Az ő tapasztalataik szerint ugyanis hiába próbálják elmagyarázni a problémát a szüleiknek, gyakran hitetlenkedéssel és az érzelmeik érvénytelenítésével találják szemben magukat. „Sok szülő nehezen fogadja el, ha a gyereke úgy dönt, inkább megszakítja a kapcsolatot. Időbe telhet, amíg ezek a szülők teljesen megértik és elfogadják az elhidegülés valóságát. A határok kijelölése után gyakran előfordul, hogy egy ideig még próbálnak a gyerekük után nyúlni, vagy pedig tagadásban élnek” – mondja Travers.

Családi konfliktusok

A másik gyakori ok, amiért a felnőtt gyerekek megszakítják a kapcsolatot szüleikkel, az az árulás mély érzése. Ez olyan helyzetekből adódhat, mint a válás, az újraházasodás, vagy ha a szülő új családot alapít, és elhanyagolja a korábbi házasságából származó gyerekeket.

A Journal of Social and Personal Relationships című folyóiratban megjelent 2021-es tanulmány szerint

azok a szülők, akik együtt maradtak, biztonságosabb családi kapcsolatokkal rendelkeznek, és később nagyobb valószínűséggel békülnek ki elhidegült felnőtt gyerekeikkel, mint az újraházasodott vagy elvált szülők.

A biztonságos kötődés döntő fontosságúnak bizonyult a megbékélés szempontjából.

Más kutatások pedig tovább konkretizálják a helyzetet: az eredmények alapján az apáktól való elhidegülés gyakoribb, mint az anyákkal való kapcsolat megszakítása, azok közül pedig, akik elidegenedést éltek át, 81 százalék számolt be arról, hogy kibékültek az anyjukkal, míg az apjukkal csak 69 százalékuk rendezte a viszonyát.

Értékbeli és ideológiai különbségek

Az elhidegülés ideológiák ütközéséből is fakadhat, akár politikai, házassági vagy vallási meggyőződésből kifolyólag, akár a gyerek szülő számára elfogadhatatlan nemi identitása vagy szexuális orientációja miatt. „Ha a szülők és a gyerekek alapvetően eltérő értékeket vagy világnézetet vallanak, a feszültségek fokozódnak – különösen akkor, ha az egyik fél elveti, lekicsinyli vagy nem tiszteli a másik hitét.

A kölcsönös tisztelet hiánya törést okozhat a kapcsolatban, ami mindkét oldalon az elidegenedés és a megbántottság érzéséhez vezet”

– véli Mark Travers.

A pszichológus szerint az olyan személyes döntésekkel kapcsolatos nézeteltérések, mint a házasság vagy az életmóddal kapcsolatos elhatározások ugyancsak elhidegüléshez vezethetnek, ha a szülők nem hajlandók elfogadni vagy tiszteletben tartani gyerekük autonómiáját – az elfogadás hiánya pedig idővel fokozatosan növeli a szakadékot a kapcsolatban.

Van, hogy az elhidegülés átmeneti, ehhez azonban szükség van belátásra

„Ha a gyerekek úgy nőnek fel, hogy nem látják a szeretetet és a hűséget a családjukban, gyakran nehezen tudják ezeket az értékeket a saját kapcsolataikban is előtérbe helyezni. Az elhidegülés ritka azokban a családokban, ahol a szeretet és a tisztelet következetesen jelen van” – mondja Travers.

Az elhidegülés részben azért vált gyakoribbá, mert

„megváltozott az a felfogás, hogy mi számít káros, bántalmazó, traumatizáló vagy elhanyagoló viselkedésnek”

– véli Joshua Coleman klinikai pszichológus. A szakember felhívja rá a figyelmet, hogy az elmúlt három évtizedben a trauma definíciója kibővült, és ma már magában foglalja az egykor ártalmatlannak tartott élményeket is. „A traumának minősítés mércéje ma már sokkal alacsonyabb” – mondja. 

És részben épp azért, mert nem érzik problémásnak az adott viselkedést vagy helyzetet, sok szülőnek nehéz szembesülni a gyerektől érkező kritikákkal – de ha vállalják a felelősséget a szakításban játszott szerepükért, közös munkával visszaépíthető a kapcsolat. A szakemberek szerint azonban a megbékélés nem mindig lehetséges, és néha szükség van a határok fenntartására a mentális egészség megőrzése érdekében. Nem minden kapcsolatot lehet vagy kell helyrehozni, ez viszont önmagában még nem teszi könnyűvé a szakítást.

Mózes Zsófi