Hízás, meddőség, daganatos betegségek: mérgező biszfenolok még a bugyinkban is vannak

–

A bugyiteszt 

A Tudatos Vásárlók Egyesülete által kezdeményezett laborvizsgálaton 166 bugyit néztek meg, amelyeket különböző forrásokból, kérdőívek alapján vásároltak aszerint, hogy az emberek honnan szoktak fehérneműt beszerezni.

Az akkreditált laborokban végzett vizsgálatok során az úgynevezett SVHC-ket (Substances of Very High Concern), azaz a különös aggodalomra okot adó anyagokat vizsgálták. Ezek azok a vegyi anyagok, amikről már kiderült, hogy károsak az egészségre, és ezért szerepelnek is egy EU-s listán. A megvizsgált termékminták 67 százalékával nem volt gond, 23 százaléka határértéken belül volt, 10 százalék pedig többet tartalmazott a megengedettnél.

Különösen dermesztő egyébként, hogy átlagosan hat hónapnyi időbe telik, amíg engedélyeznek egy-egy vegyi anyagot az EU-ban, ám ha ezek után kiderül, hogy az valójában káros, akkor húsz évbe telik betiltani. 

Mik azok a biszfenolok?

A biszfenol egy szintetikus vegyi anyag, amit műanyagok adalékaként használnak a gyártás során abból a célból, hogy hajlékonyabbá, törés- és hőállóvá, más színűvé, illetve tartósabbá tegyék őket. A biszfenolok közül a legismertebb a biszfenol A (BPA) nevezetű, a tudatosabb vásárlók ma már elkerülik azokat a termékeket, amik ezt tartalmazzák. Igen ám, de a biszfenol egy igen népes vegyületcsalád, a többiekről legfeljebb még azért nem hallhattál, mert azok szabályozása nem teljes. Azaz

miután egészségre károsnak nyilvánították a biszfenol A-t, elkezdték olyan egyéb biszfenolokkal helyettesíteni, amikre nincsen szabályozás (még).

Szóval hiába veszel meg valamit, amire az van ráírva, hogy BPA-mentes, még távolról sem vagy kinn a vízből, ugyanis a többi biszfenol sem sokkal jobb. 

Miben található biszfenol?

A biszfenolok – sajnos úgy tűnik – az életünk kikerülhetetlen részei lettek. Megtalálhatók többek között az élelmiszerek csomagolásában, a vízautomaták ballonjaiban, ételtárolókban, blokkokban, bizonylatokban, orvosi eszközökben, fogászati anyagokban, konzervekben, gyerekjátékokban, kulacsokban, ablakkeretekben, de színfixáló hatásuk miatt még a textilek gyártása során is használnak biszfenolt. Mielőtt kidobálnád az összes gyerekjátékot a lakásból, és a csemetét arra ítélnéd, hogy mostantól csak fadarabokkal és kövekkel játszhasson, azért sietve megnyugtatlak: a gyerekjátékok esetében maximálva van a nyál hatására kioldódó biszfenol A mennyisége. A cumisüvegekben is betiltották a BPA-t (igaz, csak 2011-ben, és hogy ennek milyen következményei vannak, arra mindjárt visszatérünk), ám hogy a többi biszfenol milyen mennyiségben található meg az említett tárgyakban, arról jelenleg szabályozás híján nincs információ. Ahogy

valószínűleg azt sem tudod kiszámolni, az általad egy nap bevitt biszfenol mennyisége még határértéken innen vagy túl van-e, hiszen a szervezetedben összeadódik az ételből, a bugyidból vagy a főzés közben használt műanyag spatulából érkező adag.

Azt, hogy mennyire ingoványos terület a vegyi anyagok szabályozása, jól illusztrálja, hogy míg 2024 végétől tilos biszfenol A-t használni élelmiszerrel érintkező anyagokban az EU-ban, a textilekre jelenleg nincs ilyen jellegű szabályozás, holott ezek a holmik mindennap érintkeznek a bőrünkkel, a biszfenol pedig nemcsak belélegzés, vagy fogyasztás útján kerülhet a szervezetbe, de a bőrön keresztül is fel tud szívódni.

Mit tehetsz az egészségedért?

Keresd a minél több pamutot tartalmazó holmikat! A műszálas termékek ugyanis sokkal nagyobb valószínűséggel tartalmaznak biszfenolt (éppen ezért a nők és fiatal lányok sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve). 

Vásárlás után, illetve első használat előtt feltétlenül mosd ki a fehérneműket. A mosással ugyanis nagy eséllyel ki tudod öblíteni a káros vegyszereket a fehérneműből (vagy legalábbis csökkentheted 75 százalékkal, derül ki a vizsgálatból), azonban hosszú távon sajnos még mindig nincs megoldva a dolog.

Hiszen hová kerül a biszfenol a bugyiból a mosógépen keresztül? Úgy bizony: a vízkörforgásba bekerülve a legvégén az ivóvizedben fog kikötni.

A laborvizsgálatok során olyan fehérneműket is találtak, amiknek épp a mosástól nőtt meg a biszfenoltartalmuk: a gumis részből ugyanis átszivárgott a vegyi anyag a fehérnemű többi részébe.  

Mi történik, ha biszfenol kerül a szervezetedbe?

Krauth Barbara nőgyógyász beavatott, a biszfenolok milyen különböző módon lehetnek hatással az egészségünkre. Bár nem a vegyi anyagok okozzák, de ráerősíthetnek, vagy kiválthatják a PCOS-t (azaz a policisztásovárium-szindrómát). Megzavarhatják a hormonrendszer egészséges működését: a magzat idegfejlődését, rákkeltők lehetnek, meddőséget, terméketlenséget okozhatnak, elhízáshoz, hiperaktivitáshoz vezethetnek, és felelőssé tehetők a cukorbetegség kialakulásáért. A biszfenolok képesek sejtszinten modulálni a DNS-t, tehát a káros hatások nem érnek véget nálunk, azokat továbbörökítjük a gyerekeinknek is. Fokozhatják a gyulladásos folyamatokat, károsíthatják az antioxidáns-rendszert, a sejtek mitokondriumát (ez a sejtek energiafűtő központja), fokozhatják az oxidatív stresszt és a szabadgyök-termelést. Csökkentik az inzulinérzékenységet, ami megnöveli a zsírsejteket, megzavarja a glükóz anyagcseréjét. Krauth Barbara elmondta, az utóbbi időben a rendelésén érezhetően megnőtt a PCOS-es tünetekkel hozzá forduló 16 évesek száma. Bár ez természetesen csupán egy benyomás, nem reprezentatív felmérés, de érdemes belegondolni: a cumisüvegekben lévő BPA-t csak 2011-ben, azaz 13 éve tiltották be.  

Lehet helyettesíteni a biszfenolokat más, egészségesebb vegyi anyaggal?

Bár vannak lehetőségek, de igen hosszú a folyamata annak, hogy le lehessen váltani valami olyat, aminek olyan olcsó és egyszerű az előállítása, mint a biszfenolé. De biztos, hogy feltétlenül helyettesíteni kell? Hiszen az alternatív megoldásokról is kiderülhet idővel, hogy mérgezők – ahogy a BPA is jó darabig elfogadott volt. Talán inkább arra kellene koncentrálni, hogy hogyan lehetne megoldani ezeknek a vegyi anyagoknak a teljes elhagyását. Emellett fontos lenne a szigorúbb szabályozás, itthon is. A laborvizsgálatokban részt vevő országokban (Ausztria, Csehország, Szlovénia, Magyarország, Szlovákia), Ausztriát leszámítva, nem mondható kifejezetten szigorúnak annak ellenőrzése, hogy milyen károsító anyagok vannak a ruhákban, illetve ezek hogyan hatnak a környezetre és az egészségünkre. 

Emellett szükség lenne mindenki, de különösen a fast fashiont használó fiatalok edukációjára: tájékozódjanak alaposabban a megvásárolt termékeket illetően! 

A szigorúbb szabályozásért pedig – állítja Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének alapítója – fogyasztói összefogással és nyomással lehet a legtöbbet tenni. Ők ezért elindítottak egy petíciót, amivel arra szeretnék rávenni a hatóságokat, hogy ne csak az élelmiszerekben található biszfenol A-t vegyék komolyan, de a fehérneműkbe kerülő vegyi anyagok szabályozását is.

Fiala Borcsa