Banyapúp: kortól és nemtől függetlenül csap le, de kezelhető
Nem nehéz kitalálni, miről kapta nevét a közbeszédben csak banyapúpként emlegetett jelenség: bár sokáig a negyven felettiek lehetséges problémájaként beszéltek róla, mára sokkal inkább független az életkortól. A megjelenését a modern életmód számos vonatkozása fokozza, ám nemcsak esztétikai szempontból jár hátrányokkal: súlyos következményei lehetnek a kezeletlen banyapúpnak. Mivel gondoskodhatunk a megelőzéséről? Hogyan tehetünk ellene, ha már megjelent? És milyen lelki tényezők járulnak hozzá a kialakulásához? Gáspár Anna gyógytornász-fizioterapeuta segít eligazodni a témában és választ találni a kérdésekre. Széles-Horváth Anna írása.
–
Bár a nevéből (ami valljuk be nem túl kedves) arra következtetnénk, hogy inkább idős nőket érint, a banyapúp valójában nemtől függetlenül mindenkire lecsaphat, és egyre jellemzőbben életkorhoz sem kötődik. Az elterjedt ülőmunka, valamint telefonhasználat ugyanis nagyban fokozza a kialakulását, így fiatal felnőtteknél is egyre gyakoribb jelenség.
„A banyapúp megjelenésének alapja, hogy nem elég erősek a hátizmok, emiatt – például, amikor hosszan tartjuk kézben a telefont magunk előtt – a vállak előreesnek, a gerincoszlopra nagyobb terhelés jut, így a nem megfelelő pózt a test előre helyezett fejtartással kompenzálja” – kezdi Gáspár Anna gyógytornász, fizioterapeuta.
Ahogy a szakember mondja: a folyamat részeként a nyaki gerincszakasz legalsó csigolyája erősen kiemelkedik, így sérülékenyebbé és kevésbé ellenállóvá válik, a szervezet pedig védelem céljából egy puha kötőszövetes réteget halmoz köré.
„A terület nagyon érzékennyé válik, ha nincs teljesen a helyén az említett nyakcsigolya, ilyenkor a porckorong is védtelenebb, ez teszi szükségessé a test számára, hogy kompenzáljon” – magyarázza a gyógytornász. Gáspár Anna sok banyapúpot tapintott már ki a hozzá járó klienseknél, és elmondása szerint
a kitüremkedést egyre látványosabbá teszi, hogy kezeletlenül fokozatosan kötöttebbé is válik: hosszú idő után már olyan, mintha egy zsírcsomóba ágyazott csont alakult volna ki az adott területen.
Komoly következményekkel járhat a kezeletlen banyapúp
A banyapúp kapcsán a genetikai hajlam is befolyásoló tényező: így az egyéb mozgásszervi vagy gerincproblémák fokozhatják a kialakulás esélyét, azonban teljesen egészséges embereknél is megjelenhet a felsorolt életmódbeli okok miatt.
„A testünk működése fantasztikus abból a szempontból, hogy bármilyen funkció kiesik, azonnal kompenzálni kezd. Viszont éppen ez vezet ahhoz, hogy sokan későn lépnek, és egy-egy elváltozás már súlyosabb következményeket okoz, mire szakemberhez jutnak. Amikor megváltoznak a gerinc fiziológiás görbületei, akkor a különböző szakaszok reagálnak az eltérésre. Miközben az előre helyezett fejtartást kompenzálja a test, megbomlik az izomegyensúly, így jutunk el oda, hogy a banyapúp nemcsak esztétikai kérdés, hanem egyéb problémákhoz is vezet” – magyarázza Gáspár Anna.
Ahogy a szakember kifejti, a tarkó izmai a túlfeszülés miatt például megrövidülnek, illetve hasonló folyamaton mennek át a fejbiccentő izom rostjai is, a mély nyakizmok pedig gyengülni kezdenek. Mivel a feszesség rontja a vérellátást, ezek összessége könnyen vezethet tenziós fejfájáshoz (nyomó, szorító jellegű fájdalom), migrénhez.
Továbbá okozhat fülzúgást, szédülést vagy akár a vállmerevség, de befagyott váll okozója is lehet a banyapúp.
A legsúlyosabb következmény mégis a nyaki gerincsérv kialakulása, amely nemcsak erős fájdalommal jár, de ha a porckorong nagymértékben sérvesedik, elérheti a gerincvelő ideget is: utóbbi karba sugárzó fájdalmat, valamint izomgyengülést okozhat.
Megelőzés és kezelés
A prevenció alapja az lenne, ha egészen fiatal kortól (akár az iskolai oktatás keretein belül is!) tanítanák a helyes testtartást, valamint rögzítenék a gyerekekben ennek alapjait. Persze ez nem működhet anélkül, hogy a megfelelő izmokat erősítenék – illetve, hogy egyáltalán tisztában lennének a létezésükkel, és a szükséges gyakorlatokkal. Ezekről azonban a felnőttek nagy része is keveset tud.
„Nem lehet elégszer hangsúlyozni a core (azaz tartó) izmok fontosságát: ez valójában egy gyűjtőfogalom és a medencefenék, a haránt hasizom, a külső-belső ferdehasizom, a széles hátizom, a rekeszizom, a gerincfeszítő izom, valamint a csuklyás izom csoportját foglalja magában.
Már egy rövid, otthon vagy munka közben kivitelezhető nyaktorna is nagyon sokat segítene mindenkinek, illetve ülőmunka mellett legalább óránként álljunk fel, mozgassuk meg magunkat. Ha pedig fájdalmaink vannak, mindenképp érdemes felkeresni egy gyógytornászt, aki a felső háti szakasz, és a vállöv izmait is kezelésbe veszi a megfelelő gyakorlatokkal”
– hívja fel a figyelmet.
Hozzáteszi: hosszú távon nem elég egyetlen területet erősíteni, rendszerben kell gondolkodni, ebben pedig a szakember nyújthat segítséget.
Gáspár Anna továbbá azt is kiemeli: minden hasonló, izomerősítést megcélzó vállalás eredményességéhez – legyen az a megelőzés vagy már a korrigálás – minimum 3-6 hónap időtartam szükséges.
A munkát és az odafigyelést pedig ezután sem szabad abbahagyni, maximum a gyógytornát lehet visszafogni.
„A mozgásra szükség van, hiszen, ha az izmokat semennyire sem dolgoztatjuk, akkor újra és újra elgyengülnek. A mozgásszegény életmód mindig elő fogja hozni a problémákat” – figyelmeztet a gyógytornász.
Ha a banyapúp kapcsán már kialakult az említett kötőszövetes réteg, akkor elengedhetetlen a szakember által végzett manuál- vagy lágyrészterápia, továbbá segíthet a gyógymasszázs, a kineziológiai tapasz vagy az SMR-henger is. Az érintett területet ugyanis muszáj fellazítani, a probléma tornával kísérve sem múlik el magától.
A lelki tényezők a testi gondokat is fokozzák
A modern életmód hatása nemcsak a telefonnyomkodás gyakoriságával sürgeti a banyapúp megjelenését, de a nagyfokú stressz és szorongás mindennapivá válásával is.
„A tartós stressz egyértelműen fokozza a görnyedt testtartást. Nem kell gyógytornásznak lenni, hogy valaki kiszúrja a szorongást a másik testbeszéde alapján, aki így nemcsak az ülőmunka kapcsán veszi fel az egészségtelen pózt, de tulajdonképpen egész nap abban létezik.
Összegubózik, védi magát, miközben az előreesett vállai miatt a mellizmok megrövidülnek, míg a hátsó, lapockát záró izmok gyengülnek” – részletezi a szakember.
Ahogy Gáspár Anna mondja, a stresszel kapcsolatos hatások eleve mindig a vállövi területre pakolódnak. Ezt magyarázza többek között az evolúciós okokból bennünk élő „üss vagy fuss” védekező mechanizmus, azaz hogy készenlétben állunk a menekülésre. Utóbbi azonban egészséges keretek között a veszélyhelyzetben kapcsol be, míg állandó szorongás esetén krónikussá és kórossá válik.
Ha pedig az izmoknak nincs lehetőségük pihenni, ellazulni, regenerálódni, akkor az izomegyensúly előbb-utóbb felborul. Így nemcsak a tükörbe nézéssel lesz problémánk, ha megjelenik a banyapúp rajtunk, hanem a mindennapos fájdalommal is szembesülünk.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Leland Bobbe