Suttog, kopogtat, kaparászik, te pedig ellazulsz – az ASMR-videók pszichológiája

–

Idegesítő vs. megnyugtató zajok

Az autonóm szenzoros meridián válasz egy olyan szubjektív érzékszervi élmény, amelyet nagyjából az emberek 28-38 százaléka tapasztal meg különböző hang- és vizuális ingerek hatására. Főként a fejbőrről induló, a nyakon és a gerincen át a végtagokig futó bizsergésként szokták leírni, mintha az illetőt enyhe áramütés érné, vagy pezsegni kezdene benne valami. Korábban főleg anekdotikus adataink voltak arra vonatkozóan, mi minden válthatja ki ezt a reakciót. A halk beszéd. A mikrofonba való ütemes fújtatás. A szörcsögés, a nyelvvel való csettintés. A hosszú körmökkel való kopogtatás kemény felületeken. Gombok, billentyűzetek nyomkodása. Összegyűrése papírnak, ruhának, hungarocellnek. 

Csupa olyan dolog, amitől én speciel ki tudnék szaladni a világból, és ami kapcsán biztos megkérném némi türelmi idő után itthon a páromat, hogy ha lehet, ne csinálja. Mások – és nem is kevesen – viszont megnyugszanak, ellazulnak ezektől a zajoktól, ami az idegrendszeri sokféleségünk egy újabb és szép megnyilvánulási formája.

Ha hozzám hasonlóan egyébként kevésbé vagy jártas az ASMR-videókban, érdemes megnézned a Hatalmas kis hazugságokból is ismert Zoë Kravitz felvételét: egy rövid reklámot, amelyet a 2019-es Super Bowl (amerikaifoci-döntő) szünetében vetítettek le először, és amelyben a színész ASMR-technikákat alkalmaz. A műfaj értő közönsége számára ez persze egy túlságosan mainstream előadás, de arra talán alkalmas, hogy némi képet kapjunk belőle az ASMR-ról. 

A személyes figyelem és a törődés gesztusai

Az ASMR-videók másik gyakori motívuma, amikor a művészek úgy tesznek, mintha ápolnának, mosdatnának, szépítenének minket. Ilyenkor közvetlenül a kamerába gesztikulálnak, mintha a néző arcához, fejéhez érnének hozzá: vágnák, fésülnék a haját, kisminkelnék, betakarnák a szemét vagy füldugót helyeznének a fülébe, mindezt nagyon élethű, tiszta hangeffektusokkal, valamint megnyugtató, duruzsoló, halk beszéddel kísérve. Más előadók általános orvosi vizsgálatokat is szimulálnak, amely persze nem hoz valós eredményeket, inkább a törődést fejezi ki. 

Azt a törődést, amelyre különösen nagy szükségünk van egy olyan világban, amelyben népbetegség az elmagányosodás. Holott elemi igényünk, hogy akár lelki, akár fizikai értelemben megérintsen minket valaki. A test gondozására irányuló gyakorlatok egyébként régóta, akár evolúciós értelemben véve is fontos kapcsolódási módok, gondoljunk csak a majmok kurkászó viselkedésére.

De az is eszünkbe juthat, gyakran milyen jóleső érzéssel tölt el minket, ha fodrászhoz, kozmetikushoz, masszőrhöz megyünk. 

Az ASMR nem szexuális jellegű

Azt is érdemes sorra venni, hogy az ASMR miben tér el a hozzá hasonló fogalmaktól. A legtöbben például egyértelmű különbséget tesznek az ASMR-t jelentő enyhén euforikus érzés és a szexuális izgalom között (ugyanakkor van, aki az erotikus vágy fokozására is alkalmaz ASMR-technikákat). Az autonóm szenzoros meridián válasz, bár átfedést mutat az esztétikai élmények hatására bekövetkező lúdbőrözéssel (amelyre a francia „frisson” kifejezéssel szoktak utalni), el is tér attól az érintettek beszámolói szerint. Az is felmerült, hogy az ASMR talán a mizofónia, a hangokra való fokozott érzékenység ellentéte. De talán inkább arról van szó, hogy az illetőre egyes zajok rendkívül pozitívan, mások viszont rendkívül negatívan hatnak. 

Az ASMR rokon továbbá a szinesztéziával is, amikor valakiben az egyik érzékszervi modalitás ingerlése olyan élményt kelt, amelyet hagyományosan egy másik érzékszervhez kötünk: például „látja a zenét”, vagy „hallja a színeket”. Valójában az ASMR-nál is az történik, hogy valakit megérintenek a hangok, a bőrén, a testén érzi azokat. 

Mit lehet tudományosan igazolni ebből?

A bochumi Ruhr Egyetem kutatói, Tobias Lohaus és munkatársai, 2023 végén publikáltak egy olyan átfogó tanulmányt a Psychology of Consciousness: Theory, Research, and Practice című szaklapban, amelyben újraelemezték az ASMR-ral kapcsolatban eddig megjelent, empirikusnak tekinthető angol nyelvű kutatásokat. Összesen 54 olyan vizsgálatot találtak, amely megfelelt ezeknek a kritériumoknak. Az áttekintett publikációkból kiderült, hogy az ASMR – fentiekben is ismertetett – definícióját illetően meglehetős konszenzus alakult ki a kutatók között, hiszen sok ember éli át, ráadásul nagyon hasonló módon írja le ezt az élményt. 

Az eddigi kutatások alapján úgy tűnik továbbá, hogy az esztétikai élmény miatti lúdbőrözés és az ASMR között nincs kapcsolat, a mizofóniával való összefüggés egyelőre ellentmondásos, a szinesztéziával való átfedést pedig még nem vizsgálták (bőven van tehát még tennivaló a területen).

Ami a kiváltó okokat illeti, bár nagy az egyéni variancia abban, hogy ki milyen ingerekre fogékony, a leghatékonyabbnak eddig a suttogás, a szerepjáték, a kopogtatás és a természeti hangok lejátszása, imitálása bizonyult. 

Ezekkel a tulajdonságokkal függ össze

A kutatások azt is felmérték, hogyan jár együtt az ASMR a főbb személyiségvonásokkal (a Big5-val). Ez alapján eddig az látszik, hogy negatívan függ össze a lelkiismeretességgel, a barátságossággal és az extraverzióval, viszont pozitívan a neuroticizmussal (érzelmi distresszel, pszichés instabilitással, alacsony önértékeléssel), valamint az élményekre való nyitottsággal. Szintén pozitív korrelációt kaptak a szorongás és az önjellemzéses empátia, valamint az ASMR között: tehát minél jobban szorongott valaki, és minél együttérzőbbnek értékelte magát, annál fogékonyabb volt az autonóm szenzoros meridián válaszra.

Mások az érzések, gondolatok iránti kíváncsisággal, illetve az éber jelenlét, a mindfulness, a jelenben levés képességével társították az ASMR-t, de ez utóbbi hipotézis eddig nem nyert egyértelmű megerősítést. Előfordulhat, hogy egyfajta szenzoros érzékenységgel is kapcsolatba hozható az ASMR, de e téren is további kutatásokra van még szükség.

Hangokkal ellazulni

Úgy tűnik, az ASMR befolyásolja a kognitív teljesítőképességet is, potenciálisan javítja a rövid távú memóriát, de valószínűleg rontja a végrehajtó funkciókat – a gátlás, az önfegyelem, a célirányos viselkedés fenntartására irányuló erőfeszítéseket – relaxáló hatása miatt. Érdekes, hogy több EEG-vizsgálatban is az ASMR alatt a delta-hullámok csökkenését mutatták ki, amelyeket meditáció során szoktak. 

Az agyi képalkotó eljárásokból, fMRI-mérésekből pedig az rajzolódik ki, hogy elsősorban a figyelmi folyamatokban szerepet játszó anterior cinguláris gyrus, valamint az agykéreg motoros régiói mutatnak megemelkedett aktivitást ASMR alatt, de itt is további kutatásokat kell még végezni a pontos idegi mechanizmusok feltérképezéséhez. 

Az ASMR nyugtató hatása különféle testi mutatókban is megjelenik, például a pulzusszám, a vérnyomás csökkenésében, vagy a pupilla átmérőjének növekedésében. 

Pszichológus körökben is elismert módszer (lesz)? 

Az eddigi kutatások alapján lehetséges, hogy az ASMR új relaxációs technikaként fel fog zárkózni a mindfulness, az autogén tréning vagy a progresszív izomrelaxáció mellé.

A tanulmány vezető szerzője, Tobias Lohaus szerint ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy nem készült még olyan kutatás, amely az ASMR mentális egészségre gyakorolt hosszú távú hatásait vizsgálta volna, így e tekintetben még keveset tudunk. Azzal is fontos tisztában lenni, hogy az eddig megjelent tanulmányok jelentős része is erős módszertani korlátokkal bír, emberek kis létszámú és meglehetősen homogén csoportjaival készültek ezek a vizsgálatok.

Mindenesetre egy rendkívül ígéretes kutatási irányról van szó, és arra a kérdésre is érdemes lesz megkeresni a válaszokat, hogy az ASMR-művészek neme, csoporthovatartozási stílusa, az irántuk érzett szimpátia, az észlelt szakmaiságuk, az általuk nyújtott ingerek változatossága – hogy csak egy pár tényezőt említsünk – hogyan alakítja az ASMR-élményt. 

Addig pedig, akinek van kedve, maga is kísérletezhet azzal, hogy az elérhető videók alapján mely hangok borítják ki, vagy nyugtatják meg

– a lehetséges veszélyek nem tűnnek nagynak, viszont ha rátalálunk azokra a zajokra, amelyek oldják a szorongásunkat, akkor kaphatunk egy újabb eszközt, amely segíthet, hogy nyugodtabbak, kipihentebbek legyünk.

Kiemelt képek: TikTok

Milanovich Domi