–

ASMR (Autonomous sensory meridian response), amit kreatívan „agyi orgazmusnak”, „agyi kielégülésnek”, esetleg „izgalmas fejfájásnak” neveznek a jelenség rajongói, de ha mindenképp ragaszkodunk a magyarításhoz „önálló érzéki-idegi reakció”-nak is nevezhetünk. Ez is egy olyan fiatal területe az orvostudománynak, ami tulajdonképpen a közösségi médiának köszönhetően került reflektorfénybe – írja a Vice. A fülnek kedves, halk repetitív hangokat imitáló vloggerek tábora évről-évre nőtt, jelenleg ott tart, hogy, több mint százmilliós össznézettséget produkál az ASMR-közösség. ASMR Darling néven futó vlogger, közel egymillió feliratkozóval, az egyik legnépszerűbb a nézők között.

Ebben a videóban fej- és arcmasszázst utánzó szerepjátékot láthatunk, hallhatunk. Az ASMR-élmény elérésének kulcseleme, hogy folyamatosan ismétlődő, halk, kellemes, monoton hangokat szólaltatnak meg; az emberi hangtól egészen az élettelen tárgyakig.

A repertoárban olyan felvételek vannak, mint halk női suttogás – ezen belül is kiváltképp népszerű a portugál nyelven való suttogás, szerepjátékok, különböző tárgyak összekoccanása, vagy éppen a fül cuppogtatásának imitálása. Ez talán mindegyik közül a legnehezebben befogadható, mivel túl intim. A külön erre fejlesztett mikrofonra húzott műanyag fül növeli a minél életszerűbb hatás elérését.

Népszerű műfaj még az ASMR-szerepjátékoké, ahol kozmetikustól kezdve a stewardessen át különböző szerepekbe helyezkednek a vloggerek. Például a stewardessébe, melynek során a a repülőgép felszállása közben a légi kísérő az utashoz suttogva beszél. Vagy, mondjuk, a kozmetikuséba, aki az arcodon egy púderecsetet végigsimít, és halk, megnyugtató hangon beszél hozzád. Igazából mind-mind olyasfajta szerepekbe bújnak bele, ahol törődést, gondoskodást nyújtanak a nézőnek, hallgatónak.

Hogyan vélekedik a pszichológus az ASMR-jelenségről? 

Akik fogékonyak az ASMR-élményre, arról számoltak be, hogy tarkótájékon induló kellemes bizsergető érzést élnek át, ami szétárad a gerinc mentén a testükben. De miért jó ez nekünk, és valóban teljesen ismeretlen terepre tévedt az orvostudomány?

Sebők Franciska, a WMN pszichológus szakértője a következőképp vélekedik a jelenségről: „Számomra úgy tűnik, hogy egy olyan létező jelenséget neveztünk el, ami egyidős lehet az emberiséggel. Hasonló élménybeszámolókat lehet olvasni jógiktól, mikor Kundalini felébredését írják le, vagy mikor a koronacsakra kinyílásáról esik szó, de akár egy meditáció vagy egy mély ima során is átélhetnek hasonlót az emberek. A jelenkori tudomány talaján maradva is pár száz éve léteznek hasonló fogalmak. Ilyen például a szinesztézia vagy a mizofónia. Ez utóbbi gyakorlatilag az ASMR negatívja. Mikor egy-egy inger kapcsán valakinek elviselhetetlen negatív testi, lelki érzetei lesznek. Például a krétacsikorgatás a táblán vagy a csámcsogás.

Azok, akik a videók kapcsán élnek át egy számukra új, érdekes, esetleg meghökkentő élményt, hamar csoporttá tudnak formálódni. A sokat szidott digitális világ egy fontos pozitív hozománya ugyanis, hogy hamar részesei lehetünk egy közösségnek. Ezeknek az alapja valamilyen hasonlóság. Jelen esetben az ASMR-élmény. Ezekben a közösségekben találhat mindenki hozzá hasonló furcsa embereket, a hasonlóság okán pedig a tagok empatikusabbak, nyitottabbak egymás felé. A jelenség csoportképző hatása miatt lehetnek ennyire népszerűek ezek az oldalak.”

Hol van az intimitás határa?

A választékból toronymagasan kiugrik a fülnyalogatás szimuláció, mint műfaj. Néha már egészen olyan érzése támad a nézőnek, mintha szoftos felnőttfilmet nézne, és nem csupán azért, mert hatszor nézel sunyin körül, nehogy valaki rád nyisson, hanem azért is, mert totál átlépik az intimitás határait, mint ahogy azt a következő videó is kiválóan példázza. 

Jól láthatóan egy fiatal lány – ismertebb nevén FrivoulosFox – a fülnyalogatás érzését szimulálja. Legnépszerűbb videóiban 1,7- 2,4 milliós nézettséget produkálva. Egészen fura érzés feltenni a fülhallgatót, becsukni a szemem, és átadni magam az érzésnek, mert valóban olyan, mintha a lány belecsókolna a fülembe. Nagyjából öt perc elteltével úgy érzem, mintha felmelegedett volna a fülem. Akár nézem a videót, akár nem, ez nem az én műfajom lesz. Bármilyen kellemetlen érzés is, de elképesztő, hogy mennyire intim közelségbe kerülhet az ember egy videón keresztül valakivel, aki a törődés, a szeretet, a gondoskodás élményét igyekszik nyújtani.

Modern törődés a digitalizált világban

Nem csak ezek a bizonyos ASMR-videók vannak, amelyek látszólag törődnek veled. Nem is olyan rég írtunk arról, hogy a XXI. században a digitalizáció korában gombamód szaporodnak azok az új típusú szolgáltatások, amelyek törődést, figyelmet, gondoskodást nyújtanak, esetleg az érzelmi intelligencia fejlesztésére irányulnak. Amerikában az úgynevezett „ölelő ember” segít egyfajta terápiás jelleggel pozitív irányba terelni az életed, csupán egy öleléssel és értő figyelemmel.

Míg Japánban sírás-tanfolyamon vehet részt az, akit a multik világa túlzottan megkeményített. Ott ugyanis annyira erős a hajtás a karrierista szakmákban, hogy magukra nem jut idő, csak akkor, amikor elérik a vágyott pozíciót. Éppen ezért sokan az érzelmi életük fejlesztését ugyanolyan feladatnak veszik, mint a munkát. Ez ugyanúgy egy feladat, egy készség, amit el kell sajátítani, ha kapcsolatot szeretnénk – hangzott el egy résztvevőtől.

Segíthetnek-e a videók a depresszióval, szorongással küzdő embereken? 

A megkérdezett pszichológus szakértő szerint jelenleg nincs egységes álláspont a jelenségről, ugyanakkor mindenképp felkeltette a szakma érdeklődését. Barratt és Davis 2015-ös vizsgálatában 467 ember vett részt, ahol azt kutatták, milyen hatással vannak a depresszióval, szorongással küzdő emberek számára az ASMR-felvételek.

Vizsgálatuk szerint ezeknek az embereknek jelentősen javult a hangulata, amikor a videókat nézték. Ez a hatás később enyhült, ugyanakkor három órával a videók megnézése után is jobban érezték magukat, mint előtte. Jelenleg talán csak annyit lehet biztosan állítani, hogy ezek a videók valóban hatnak ránk valamilyen módon.

Egyre több vizsgálat folyik, amelyek a jelenség neurokémiai hatásait próbálják feltérképezni. Ezek a videók hatnak az agy örömközpontjára, endorfint, oxitocint, dopamint szabadítanak fel, melyek mindegyike hatással van hangulatunk alakulásáért.

A kísérletek hosszú távon biztosan segítenek a jelenség leírásában, de számos új kérdést vetnek fel a kutatók számára. Például, hogy mennyire játszanak szerepet a gyermekkorunkban megtanult, vagy épp hiányzó ingerek, melyekkel édesanyánk nyugtatott minket kisgyerekként. Suttogás, figyelem, lassú/puha/repetitív hangok, mozdulatok – ezeket imitálják a videók.

Ha valaki ezektől érzi jobban magát, az használja nyugodtan – vélekedik róla Sebők Franciska pszichológus, ugyanis, ha egy depressziósnak sikerül a fókuszát saját állapotáról csak egy fél órára is másra helyezni, az jó hatással lesz rá. Ha valaki beemeli magát a célt az életébe, hogy jobban legyen, és ezért esténként tesz is valamit, attól jobban fogja magát érezni. Mindezt viszont szerinte akár meditációval, futással, levendulateával is megteheti. A lényeg, hogy ki-ki keresse meg azt a módot, ahogyan segíteni tud magán.

Szőcs Lilla

Kiemelt kép: ITT.