Viszlát, zokniagy! – 3+1 tipp, amivel javíthatod a memóriád

Hogyan működik?

Folyamatos információs zajban éljük az életünket, soha annyi ingert és információt nem kellett egyszerre feldolgoznunk azelőtt, mint manapság. Az, hogy ettől nem kattanunk meg pillanatok alatt, az emlékezetünknek köszönhető, ami a mennyiség helyett a minőséget preferálja, így a felesleges dolgokat egyszerűen elfelejtjük. Persze megtörténik, hogy valami olyan nem jut eszünkbe, amire nagyon is kellene emlékeznünk, de mielőtt rátérünk arra, hogyan javíthatunk a memóriánkon, vegyük át gyorsan és leegyszerűsítve, hogyan is működik az emlékezetünk.

A külső ingerek és információk elraktározásának három fázisa van.

Az első a szenzoros emlékezet, aminek ugyan nagy a kapacitása, de nagyon rövid ideig, maximum egy másodpercig tart, ekkor történik az, hogy érzékeljük, mi minden van körülöttünk, regisztráljuk ezeket, úgymond, felmérjük a helyzetet.

Amire további figyelmet szentelünk, az kerül a rövid távú memóriába, ami körülbelül 20 másodpercig képes raktározni az információkat, egyszerre nagyjából hetet. A rövid távú memóriából kerülnek át aztán a lényeges információk a hosszú távú memóriába, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy azt a fontos információt ismételjük. A hosszú távú memóriából pedig azok az emlékek kopnak el, amiket nem idézünk fel elég gyakran. 

Mindemellett megkülönböztetjük a szemantikus és az epizodikus memóriát. Előbbi a tényszerű információkat tárolja, utóbbi pedig narratív módon tárol minden fontos és hétköznapi eseményt – például milyen volt a tavalyi nyaralás, az esküvőd, vagy hogy mit csináltál tegnap.

Az emlékezet hét bűne

Daniel Schacter pszichológus, a Harvard Egyetem professzora, aki a hosszú távú memóriát kutatja, Az emlékezet hét bűne című könyvében mutatja be azt a hét tényezőt, ami miatt a memóriánk cserben hagyhat minket.

1. Múlékonyság

Talán ez a leghétköznapibb tényező, mindenki megtapasztalta már, hogy az idő múlásával halványodnak az emlékei. Ugyanazt a sztorit kevésbé részletesen meséled el évek múlva, mintha tegnap történt volna.

2. Szórakozottság

Ez akkor esik meg, amikor nem figyelünk oda eléggé egy olyan apró dologra, amire később szükségünk lesz. Például nem tudjuk felidézni, hova tettük a pénztárcánkat, vagy mit akartunk kivenni a hűtőből.

3. Blokkolás

Csak annyit mondok: „itt van a nyelvem hegyén”. Ismerős, ugye? Ilyenkor képtelenek vagyunk egyszerű szavakat, neveket felidézni, amiről tudjuk, hogy tudjuk, mégsem jut eszünkbe.

4. Befolyásolhatóság

Ez arra vonatkozik, amikor egy téves információt tárol el az agyunk, megtévesztés vagy félretájékoztatás miatt. Ugyanis egy gondosan beépült információt aztán elég nehéz felülírni – gondoljunk csak a társasjátékokra, milyen nehéz új szabály szerint játszani, ha egyszer már megszoktuk másképpen.

5. Elfogultság

Az idő megszépíti az emlékeket – de nem csak mi gondoljuk így, a tudomány is alátámasztja ezt a mondásunkat. Ugyanis előfordul, hogy a jelen érzelmi állapotunk vagy a körülmények hatására egy-egy emlékünk eltorzul, és nem úgy emlékszünk rá, ahogyan az megtörtént.

6. Kitartás

Bár rengeteg dolgot elfelejtünk, az igazán fontos vagy mélyre menő történések biztosan belénk égnek – akkor is, ha ezek az emlékek rosszak. Ez egyrészt lehet előnyös is – tanulhatunk egy hibából –, de az olyan szörnyűségeket sem felejtjük el soha, amit pedig lehet, hogy szeretnénk. Ebből számos pszichés nehézség származhat, gondoljunk csak a poszttraumás stressz-szindrómára.

7. Tévedés

Van olyan, hogy a szemünk vagy az agyunk ver át minket, és ennek kapcsán egy olyan emléket tárolunk el, ami nem, vagy nem úgy történt meg. Jó példa erre, mondjuk, hogy szentül meg vagyunk győződve arról, hogy elküldtünk egy e-mailt, de a címzett sosem kapta meg – és aztán kiderül, hogy tényleg nem küldtük el, csak akartuk. 

Tedd emlékezetessé!

Elég sok lehetősége lehet tehát a memóriánknak arra, hogy megtréfáljon minket, de szerencsére az emlékezet fejleszthető, és kis odafigyeléssel megelőzhetjük, hogy a fent említettek csapdájába essünk.

1.

A PLR-módszer

Michelle Braun klinikai neuropszichológus szerint az egyik legjobb taktika arra, hogy ne felejtsünk el dolgokat, a PLR (pause, link, rehearse), magyarul szünet-kapcsolat-próba módszer.

Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogyha például nem szeretnéd elfelejteni, hova rejtetted a karácsonyi ajándékokat, a pakolás után állj meg öt másodpercre, és csak arra figyelj, hogy hol vannak az adott tárgyak. Ezután nézz körül, és memorizáld a környezetet, hogy melyik szobában, melyik szekrénybe tetted. Majd fordulj el, és idézd fel pontosan, hogy hol vannak az ajándékok.

2.

Túlozd el!

Az amerikai Nelson Dellis ötszörös memóriaverseny-győztes, aki azután kezdett el foglalkozni a memóriája tudatos fejlesztésével, hogy a nagymamája Alzheimer-kórban halt meg, az eltúlzás módszerére esküszik. Ő élénk és szokatlan képeket társít egy-egy hétköznapi dologhoz annak érdekében, hogy emlékezzen rájuk. Például, ha sajtot szeretne venni, akkor elképzel egy óriási, nagyon büdös sajtot – ez a szokatlan dolog pedig jobban megragad benne, mintha csak egy sima sajtra gondol. De ez a módszer remekül alkalmazható arra is, hogy megjegyezd valakinek a nevét: amikor bemutatkozik, egyrészt figyelj a nevére, másrészt keress rajta valami egyedit. Például, ha kutyás pólót visel, képzeld el az illetőt egy kutyajelmezben –

máris könnyebb lesz emlékezni a kutyajelmezes ember nevére, mint egy arcra a sok közül.

3.

Gondold végig!

Nemcsak egyes teendőket vagy információkat segíthetünk az agyunknak megjegyezni, hanem az epizodikus memóriánkat is tudjuk azzal fejleszteni, hogy emlékezzünk bizonyos eseményekre. Az esküvőjét, születésnapját, az új munkahelyén eltöltött első napját az ember könnyen fel tudja idézni, mert jelentőséggel bír az adott történés, ám ha egy kellemes délután, vagy csak egy lustulós vasárnap emlékeit szeretnénk hosszú távon megőrizni, mert jó érzéseket vált ki bennünk, akkor ezt érdemes tudatosítani magunkban. Nelson Dellis azt javasolja, hogy elalvás előtt gondoljuk végig, mire szeretnénk emlékezni az adott nap eseményeiből, és idézzük fel azokat minél részletesebben. Így nagyobb valószínűséggel fogunk rájuk emlékezni hosszabb idő után is.

+1.

A jó öreg emlékeztetők

A fontos eseményeket, találkozókat, feladatokat a többség felírja magának a határidőnaplójába, telefonos naptárába, de nagyon lényeges, hogy felismerjük, mik azok az apróbb dolgok, amikről meg szoktunk feledkezni, és találjunk egy olyan célzott megoldást, amivel ezekre tudjuk emlékeztetni magunkat. A sajtos példánál maradva, a munkahelyi teendők mellé talán nem írnád fel, hogy sajtot kell venni, mert nem oda tartozik, de érdemes találni egy másik platformot, ami emlékeztet rá. A telefonokban megtalálható ébresztőórától kezdve a szintén mobilos naptáron át a direkt emlékeztetőként funkcionáló appok remekül működnek erre a célra. Ám elengedhetetlen, hogy ne csak felírd ezeket a dolgokat, hanem később kapj róluk figyelmeztetést is az eszközön, így biztosan nem megy ki a fejedből semmilyen apróság.

Források: ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Malte Mueller

Dián Dóri