–

Vendég-látás

Nagyon kifejező a magyar nyelv. Néha jó volna, ha tényleg látnák is a szállóvendégeket, nem csak ellátnák… Óriási a különbség a kettő között. Pedig csupán csekélységekről van szó, amelyek nem igényelnek túl nagy anyagi befektetést, figyelmet annál inkább.

A legtöbb szállásadó persze a lelkét is kiteszi a vendégekért, de miután valószínűleg ő soha nem használja azt a teret, amit kiad, ezért nem gondol bele abba, hogy az, aki ott tölt pár napot, szeretne igazán kényelmesen élni.

Például főzni óhajt, vagy inna egy teát, kávét, ehhez viszont meg kellene gyújtani a gázrózsát. (Sok vidéki szálláson nincs még elektromos szikráztató.)

Igen, de mivel? Ha egyszer nincs gyufa? Egy csomag gyufa még mindig csak huszonöt forint…

Egy mátrai kistelepülésen például a téli kirándulás után átfagyva értünk haza, jólesett volna egy tea. Úgyhogy este hétkor elindultunk gyufát szerezni. Szerintetek találtunk nyitva lévő üzletet?

A kérdés költői, nyilván nem. Még az egyetlen nyitva tartó helyen, a kocsmában sem volt. Így aztán leszólítottam valakit az utcán, aki dohányzott, hogy adjon néhány szál gyufát. Skatulya azért volt a szálláson, igaz, hogy tök üresen… Szóval, ha nincs elektromos szikráztató, akkor legyen gyufa!

Megolajozott ajtók

Nemrégiben a szomszéd szobában lakók erkélyajtajának fülsiketítő hangja borzolta a kedélyemet. Miután gyönyörű volt a kilátás, ezért baromi sűrűn kiléptek a szobából az erkélyre, és ilyenkor mindig be kellett fognom a fülemet, szinte sikított az a szegény zsanér. A zárolaj olyan négyszázötven forint. És a zárat sem árt néha megolajozni, olykor alig tudok bejutni, mert akadozik. Ez is csak odafigyelés kérdése, nem nagy anyagi befektetés. Az is jó volna, ha elmagyarázná a bejutás, kijutás fortélyait a szállásadó, mielőtt magára hagyja a vendéget, aki fél órán át kétségbeesetten próbál rájönni a nyitjára. (Magyar nyelv! Imádlak!)

Elosztó, hosszabbító, fényforrások

Huh! Most már rendszeresítettem az utazótáskámba egy elosztót és egy hosszabbítót is, mert idegtépő volt a hiányuk a legtöbb szálláson. Vagy a gépemet töltöttem, vagy a telefonomat. Sok helyen egyszerűen nem gondolnak arra, hogy több áramforrást is szeretnénk használni egyszerre.

Ha a telefon töltése miatt az ágy mellett lévő lámpát kihúzom, akkor nem látok, ha bedugom… sokszor akkor sem.

Nagyon szeretek ágyban olvasni lefekvés előtt, nem is tudom, miért gondolják azt a szállásadók, hogy a lámpa csak dekoráció, nem pedig használati eszköz. Szóval igazán üdvözítő, ha van a szobában elosztó, hosszabbító, és olyan lámpa, aminek a fényénél tényleg lehet olvasni.

Tartalék izzó

Ezt nem magyarázom. Legyen. A kiégett izzók mélyen lehangolják a vendégeket. Néhány száz forintba kerül. Tényleg nem nagy befektetés.

A szállás fortélyai

A fűtés, a légkondi, a tévé és a távirányítók különböző titkai szintén számtalanszor fejtörést okoztak már, igaz, hogy én valószínűleg született műszaki antitalentum vagyok, de ha megkapom a használati útmutatót, akkor azért néhány perc alatt elboldogulok. Enélkül viszont néha nem…

A fürdőszoba

Erről regényt tudnék írni, de most csak címszavakban a legfontosabb hiányokról:

  • LEGYEN a fürdőben akasztó, sok-sok akasztó!
  • A zuhanynál legalább egy polcocska, hogy ne kelljen hajolgatni a flakonokért.
  • Kilépő a kád vagy a zuhany előtt, megannyiszor előfordult, hogy majdnem elvágódtam a csúszós, vizes járólapon.
  • És legalább EGY csomag plusz vécépapír!

Kicsit bővebben írok azokról, amik nagyon sok bosszúságot okoznak: például amikor nem tudom hova rakni a piperecuccaimat. Legtöbbször a földön marad a neszesszerem, a csap széle kevés ahhoz, hogy legalább az alapfelszerelések kéznél legyenek. A csap alá épített szekrényke például a legapróbb fürdőszobában is elfér, és aranyat ér!

Visszatérő gond, hogy nincs, nincs, nincs és nincs dugó a kádban.

Száznegyvenöt és négyszázötven forint között mozog az ára. Irtó bosszantó, ha eltervezed, hogy a pihenés alatt beülsz egy kád finom vízbe, és nem tudod eldugaszolni a lefolyót. (Hidd el, nincs minden szálláson beépített kádszifon!) 

Nem a negatív gondolatokkal van baj, hanem a rugalmatlansággal – Így értelmezd a világot, hogy egészséges maradj

WMN Life – 2021. november 18. – MD

 

Hangszigetelés

Jó, ez tényleg komolyabb befektetést kíván, és érdemes már a legelején gondolni rá, hogy ott bizony idegen emberek laknak majd elég közel egymáshoz. Sajnos számtalanszor tapasztaltam, hogy a papírvékonyságú falak miatt többet tudtam meg a szomszédos szobákban lakók életéről, mint amennyi rám tartozna… A televíziót, rádiót hangosan üvöltető szomszédok pedig az élettől is elveszik olykor a kedvemet.

Konyha

Vízszűrő kancsó!

Oké, tudom, ez elég extra kérés. Viszont milyen klassz lenne, ha nem kellene mindenhova magammal cipelni a vízszűrős kancsómat. Biztos akad olyan szállás, ahol finom a csapvíz, de a legtöbb településen nem ismerem a helyi viszonyokat. Palackos vizet nem igazán szeretnék venni a környezetszennyezés miatt. Üveges meg, ugye, nincs már. Ezért a kancsóm utazik velem mindenhova. Nem túl praktikus, nagy helyet foglal, törékeny… A legegyszerűbb kancsó ára ötezer forint alatt van, és persze a szűrő is pénzbe kerül, amit cserélgetni kell időközönként… De engem (és szerintem még sokunkat) nagyon boldoggá tenne, ha a szállások alapfelszereltségéhez hozzátartozna egy ilyen kancsó is.

Borospohár!

Amikor a fogmosópohárral koccintasz, mert NINCS más, az bizony elég hervasztó.

Persze, ha nincs a konyhában dugóhúzó, akkor tök mindegy, van-e borospohár, vagy nincs.

Ilyen is előfordult már. Aznap nem koccintottunk, azóta pedig viszünk magunkkal dugóhúzót csakúgy, mint borospoharat.

A konzervnyitó, a szalvéta, legalább egy éles kés és a TÉNYLEG tapadásmentes serpenyő is hiányzik a legtöbb konyhából. Jobb híján többnyire igencsak kiszuperált eszközöket kell használni a konyhában.

Vészhelyzet

Vannak előre nem látható események, például csőtörés az utcában. Ez friss tapasztalat. Elég kellemetlen volt, mert csak annyi vízzel gazdálkodhattam, amennyi a kancsómban maradt. És bizony nagyon szomjas voltam már másnap reggel, mert nagyon be kellett osztani a maradék vizet. A vécét pedig egyáltalán nem tudtam használni…

Ha a hasonló helyzetekre van egy nagyobb kannányi víz a lakásban, az életmentő lehet ilyen helyzetben.

Áramkimaradás esetére pedig jó, ha van néhány gyertya. Persze a gyufa sem hiányozhat. Jól körbeértem: gyufával kezdtem, gyufával fejezem be.

A lényeg mégis az, hogy legyen kétoldalú az információáramlás.

Amikor a szállásadó megkérdezi, hogy minden rendben volt-e, ne vágjuk rá udvariasságból, hogy „persze”.

Mondjuk el bátran a legapróbb dolgot is, amit tapasztaltunk. Ezzel nemcsak neki segítünk, hanem az utánunk jövő vendégnek is.

Ja, és van még egy varázsszó: vállfa!

Both Gabi

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Morsa Images