A megküzdőképesség az emésztésen is múlik – Táplálkozási és stresszkezelési technikák keletről és nyugatról

–

Csodát nem tesznek, de használnak

Az utóbbi időben sűrűbb lett az életem a kívánatosnál. A hazai média helyzetét elnézve, az elmúlt években egyre inkább úgy gondoltam, hogy nem elég csak az íráshoz-szerkesztéshez konyítani – hosszabb távon muszáj több lábon állnom. Levelezőn főiskolára járok, most, a nyári szünetben pedig két új szakmát is tanulok.

Persze hálás vagyok a sorsnak a lehetőségért, de munka mellett gyakorlatilag nincs megállásom, ami azért testileg-szellemileg-lelkileg is elég megterhelő.

Ezért iktattam be – kisebb-nagyobb sikerrel – új rutinokat az életembe, és bár csoda természetesen nem történt, egyre ritkábban érzem magam reménytelenül kimerültnek, és a tudat sem nyomaszt annyira, hogy egyelőre minden a levegőben lóg.

Agni – az emésztés tüze

Az emésztés jelentőségét már az ősi indiai gyógyászati rendszer, az ájurvéda is felismerte.  Eszerint az emésztés folyamata, pontosabban annak hatékonysága alapvetően azon múlik, hogy az „emésztés tüze” – szanszkrit szóval agni – kellőképpen erős-e. A hinduk az agnit átalakító erőként is emlegetik, sőt egyfajta istenségként tekintenek rá, akinek folyamatosan „áldozni” kell – leginkább azzal, hogy tápláljuk, mint bármilyen más tüzet is, hogy ne aludjon ki. Ha így teszünk, ez a bennünk lakozó „istenség” egészséget oszt majd nekünk.

Amikor az „istenség” bosszút áll

Táplálás híján viszont az agni meggyengül, és „bosszút áll”. Az emésztés mellett a felszívódás is tökéletlen lesz, ezért a szervezetben felhalmozódnak a méreganyagok, amiket – szintén szanszkrit – gyűjtőnéven ámának hívnak. A felhalmozódott áma pedig az első lépést jelenti számos civilizációs betegség kialakulásához.

A csökkent agni egyik legegyértelműbb jele a puffadás vagy a székrekedés. Ugyanakkor az agni igen sokoldalú, így kapcsolatban áll többek között a keringéssel, az immunrendszerrel, az általános energiaszinttel, de még a megjelenésre, sőt a kipárolgásra is befolyással van.

Amennyiben tehát ez a nehezen megfogható univerzális erő „nincs rendben”, zsibbadás, hidegség jelentkezhet a végtagokban, a menstruációs ciklus megbillenhet vagy felborulhat, akár a libidó is csökkenhet. Mivel a szervezet védelmi rendszere is takarékon van, jobban ki lehetünk téve a különféle fertőzéseknek. A teljesítmény romolhat, a motiváció csökkenhet. A haj töredezetté, fénytelenné válhat, akár hullhat is. Ugyanígy a bőr is elveszítheti a ragyogását. A kellemetlen test- és szájszag ugyancsak gyenge agnira utalhat. 

Ráadásul az agni nemcsak fizikai, hanem szellemi-lelki szinten is hat. Így többek között a megküzdőképességünk is alábbhagy: híján leszünk az önbizalomnak és a bátorságnak, enélkül pedig nem tudunk kiállni sem magunkért, sem másokért. A nehéz helyzetekkel nem akarunk vagy egyáltalán nem is tudunk szembenézni, inkább – akár a vesztes szerepét is vállalva – kihátrálunk belőlük.

Agninövelő praktikák

A jó hír, hogy számos egyszerű és olcsó módja van az agni növelésének – tulajdonképpen semmi más nem kell hozzá, mint elhatározás.

Nem kell, hogy minden praktikát egyik napról a másikra beépíts a rutinodba, és az sem baj, ha időnként minden jó szándék ellenére visszacsúszol – velem is, mással is megesik ez. Már az is sokat számít, ha a táplálkozás pár mozzanatában tudatosabbá válsz.

• Az evés nulladik szintje a környezet. Igyekezz nyugodt körülményeket teremteni, ha lehet, ne munka, telefonozás és hasonlók közepette fogyaszd el az ebédedet. Nekem egyébként a mai napig ez a legnehezebb, de be kellett látnom, hogy nem sajnálhatom magamtól az időt.
• Légy tudatában az étel ízének, állagának, illatának, és minden falatot rágj meg alaposan, akár harmincszor is. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az emésztőenzimek a lehető legjobban végezzék a munkájukat – így az ételben lévő tápanyagok optimálisan szívódhatnak fel, ahogy az energia is kellőképpen hasznosulhat. Sőt, ez a kis odafigyelés a fogyásban is segíthet, ugyanis alapos rágás után hamarabb elérhető a teltségérzet.
• Csak akkor egyél, ha valóban éhes vagy – egy-egy étkezés alkalmával nagyjából kétmaroknyit ételt fogyassz el, ellenkező esetben a gyomrod kitágul, és még többet fog követelni. Az ájurvéda szerint a gyomor egyharmadát étellel, egyharmadát folyadékkal, egyharmadát pedig levegővel kell kitölteni.
• Bizonyos ételféleségeket ne kombinálj, például a tej összeférhetetlen a hússal és a savanyú gyümölcsökkel. A dinnyeféléket is önmagukban fogyaszd, más ételekkel keveredve ugyanis székrekedést idézhetnek elő, és gátolhatják a belek felszívó tevékenységét.
• Az agni a Nap ciklusaival áll kapcsolatban, vagyis akkor a legerősebb, amikor ez az éltető bolygó a legintenzívebben „dolgozik”.  Éppen ezért az ebéd legyen a nap fő étkezése – így az emésztés a lehető legjobb hatásfokkal működik majd.
• Minél többféle íz legyen jelen a menüben, ugyanis mindnek megvan a maga hatása. A keserű méregtelenít; a savanyú hőtároló és szélhajtó; a csípős anyagcsere-fokozó és izzasztó; a fanyar még fogyás esetén is segít megőrizni az izomtónust; a sós pedig javítja az emésztést, ám csak kismértékben javasolt, hiszen a sok só, mint köztudott, megköti a vizet.
• Apropó, víz: az ősi elem létfontosságú a szervezet egyensúlyának megtartásában, de itt sem mindegy az időzítés. Igyál evés közben, utána azonban legalább egy fél óráig ne, akkor ugyanis felhígulnának az emésztőnedvek, így nem megy végbe tökéletesen az emésztés.

Agnitea – egyszerű, olcsó, finom

A hinduk rendszeresen fogyasztanak agniteát, ami nem drasztikusan, mégis hatékonyan megtámogatja az emésztést, és pillanatok alatt elkészül. Vágj darabokra vagy reszelj le egy darabka gyömbért, tedd egy nagyobb bögrébe, szórj rá kevés borsot – tényleg csak keveset, különben ihatatlan lesz a teád –, és ízlés szerint fahéjat. Forrázd le az egészet, hagyd hűlni szobahőmérsékletűre, szűrd le, csavarj bele egy kis citromlevet, és kész. Több részletben fogyaszd el a nap folyamán. 

Autogén tréning

Meglepően hangzik talán, de van egy kis átfedés az „agni táplálása”, és egy jóval fiatalabb nyugati módszer, az autogén tréning egyik fő lépése között.

A legtöbbünknek bőségesen kijut a mindennapokban a stressz, kivált manapság. A stresszt a szimpatikus idegrendszer hivatott kezelni („üss vagy fuss”), míg a paraszimpatikus idegrendszer a pihenésről gondoskodik – vagyis gondoskodna, ugyanis a körülményekből adódóan sokunkra a szimpatikus idegrendszer túlsúlya jellemző, ami egyébként megint csak számos betegség melegágya lehet.

Mindenki nem jógázhat

A hinduk a jógát tartják a legjobb feszültségoldónak. Bizonyára igazuk van, de lássuk be, nem mindenkihez áll közel ez az ősi mozgásrendszer, sőt, nem is végezheti mindenki nyakló nélkül, hiába nincs alapvető különbség a keleti és a nyugati ember között. Mi eleve kevesebbet mozgunk, ráadásul széken ülünk, a lehető legegészségtelenebb pózban, míg Indiában – amit csak lehet –, a földön ülve, sőt guggolva csinálnak, például így főznek. Így folyamatosan nyitják a csípőt, és érintkeznek a földdel, aminek elég sok köze van a stabilitáshoz, és nem csupán fizikai szinten. Sokunknak van kisebb-nagyobb mértékű deformitása a gerincében, még ha erről nem is mindenki tud – ilyenkor pedig egyes jógamozdulatok csupán kis változtatással végezhetők, de van, ami egyáltalán nem is javasolt.

Mindezt a saját bőrömön is megtapasztaltam. Éveken át jógáztam, és a főiskolán is jóga szakon kezdtem, de éppen az említett gerincproblémák miatt el kellett engednem.

Most már teljesen más mozgásformákat gyakorolok, a jógás ráhangolódást és relaxációt pedig felváltotta az autogén tréning.

Minden lépésnek megvan a maga szerepe

Ezt a módszer a múlt században alkotta meg Johannes Heinrich Schulz német pszichiáter, afféle áthidaló megoldásként a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer arányának normalizálására. Az autogén tréning voltaképpen egy vizualizációs készletet tartalmaz, melynek egyes lépéseit ismételgetve relaxált állapot érhető el. Minden lépésnek megvan a maga szerepe – például a karok, a lábak és a test gondolatbeli elnehezítése az ellazulást segíti elő, az ugyanitt előidézett melegségélmény, a vér lüktetésének érzékelése és a szívdobogás tudatosítása pedig megteremti azokat a feltételeket, amelyek révén ellensúlyozható mindaz, amiben a gyerekkor korai szakaszában esetleg kimaradt. Idővel akár azt a fajta ősbizalmat is megtapasztalhatjuk, amire már csak élettani szempontból is nagy szükségünk lenne, mégsem lehetett benne része mindenkinek. Az egyik különösen fontos, ha nem a legfontosabb lépés pedig: a hasgyakorlat.

A napfonatból induló idegek minden zsigerhez eljutnak

A hasban lebeg a napfonat, vagyis a plexus solaris, amit „zsigeri agyként” is emlegetnek. Nem véletlenül, ugyanis a napfonat idegnyalábokon és -rostokon keresztül eljut a zsigerekhez, és irányítja őket. Kapcsolatban áll a gyomor-béltraktussal, a májjal, a vesékkel, a hasnyálmiriggyel, a léppel, a nemi szervekkel, de a köldöktől felfelé elhelyezkedő szervekkel is: a tüdőtől kezdve a légcsövön és a nyelőcsövön át a szájpadlásig a nyelvig és az ajkakig.

Ha a központi idegrendszer hosszabb időn át nagy stressznek van kitéve, az zavarokat okoz a napfonat működésében, majd a napfonatból kiinduló idegeken keresztül a zsigerekben is – a zavarok pedig előbb-utóbb betegséggé fejlődhetnek ki.

A gyomor és bélrendszer esetében például étvágytalanság, hányinger, hányás, székrekedés, puffadás jelentkezhet – azaz megint csak az emésztés folyamata sérülhet, aminek, mint már feljebb említettük, olyan sok mindenre van kihatása.

A hasgyakorlattal éppen ez előzhető meg vagy fordítható legalább valamennyire vissza.

Hol összejön, hol nem

Sok minden más mellett már csak emiatt is jó ötlet lehet elsajátítani az autogén tréninget. Vannak erre tanfolyamok, de alapszinten bárki végezheti maga is, nem túl bonyolult. Lehet persze, hogy nem sikerül elsőre, vagy többedszerre sem, éppen azért, mert sok a gondolat, az érzés, az impulzus. Nekem hol összejön, hol nem, de azért egyre jobban megy, a pozitív hatásait pedig nap mint nap tapasztalom. Azért, ha egyszer túl leszek ezen az egészen, szeretnék végre pihenni is egy kicsit.

Mezei M. Katalin

Források: Dr. Vasant Lad: Ájurvéda, Édesvíz Kiadó, Budapest, 2015, Oszlányszky Margit–Dr. Csiky Antal: Lazíts, ismerd meg önmagad! HUNGA-PRINT Nyomda és Kiadó, Budapest, valamint ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/millann