–

„Kapsz egy képet rólam”

Az online bőrgyógyászat műfaját távolról sem a koronavírus-járvány hívta életre, dr. Sós Anna fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a teledermatológiának egyáltalán nem csak akkor van létjogosultsága, ha egy globális katasztrófa miatt épp a négy fal közé szorulunk. Erre mi sem nyújthat meggyőzőbb bizonyítékot, mint a puszta tény, hogy a telemedicinának ez az ága tulajdonképpen már a hetvenes években megszületett, amikor felvetődött a kérdés: vajon milyen eredményességgel diagnosztizálhatók az egyes bőrbetegségek kizárólag fotók alapján? Mennyire lehet kép alapján megmondani, pontosan mi a probléma? 1972-ben televíziós képernyőkre vetítették ki a bőrbetegségek fotóit, illetve ezzel párhuzamosan ugyanazokat a tüneteket fizikális vizsgálattal is megnézték, hogy lássák, mennyire esnek egybe a diagnózisok. Az eredmény igencsak meglepő: a kettő 85 százalékban fedte egymást, ami nagyon szép eredmény, főleg ha az ember figyelembe veszi, hogy mindez a még kevésbé fejlett hetvenes évekbeli technikával készült. Ez pedig az azóta eltelt öt évtizedben még többet javult.

Németországi teledermatológiai praxisok adatai szerint a náluk jelentkező páciensek 90-92 százaléka pontosan diagnosztizálható és ellátható online, és az esetek java részében nincs is szükség további kezelésekre…

Határtalan gyógyítás

A teledermatológia módszerének persze annak idején sem az volt a célja, hogy az orvos minél nagyobb távolságot tudjon tartani a betegeivel, vagy ne kelljen velük személyesen találkoznia – sok esetben (ahogy ezt mindjárt látni fogjuk) nem lehet megúszni, hogy a kezelés egy időszakában teljes fizikai valóságunkban megmutassuk a problémás bőrfelületet egy szakembernek. 

A teledermatológia nemcsak olyan területeken sikeres, ahol adottak a kiváló technikai feltételek (mint például Észak-Amerikában, Nyugat-Európában vagy Skandináviában), de olyan területeken is nagyon hatékony lehet, ahol óriási a szakemberhiány és hatalmasak a távolságok (mint például India vagy Ausztrália). Ezekben az országokban a betegek ellátása sok esetben a telemedicina keretein belül történik, ha van legalább egy olyan orvos a közelben, akinek lehetősége van kommunikálni más szakorvosokkal. Így azok is hozzájuthatnak speciálisabb szakellátáshoz, akik amúgy teljesen elszigetelten élnek.

Ha sürgős, akkor viszont menni kell!

Ezzel együtt természetesen a teledermatológiának is megvannak a korlátai, a sürgős esetek ellátása például nem fér bele. Ha valakinek olyan akut panasza van, ami azonnali ellátást igényel, akkor azzal mindenképpen személyes konzultációra kell menni, ráadásul minél előbb. De ezen felül is lehetnek olyan esetek, amikhez személyes találkozó és eszköz (azaz dermatoszkóp) szükséges, ilyenek például a problémásnak tűnő anyajegyek, vagy bőrtumorok.

Ezekben az esetekben a teledermatológia előzetes szűrésként funkcionálhat, ahol az orvos annyit mindenképp meg tud állapítani, hogy a kérdéses elváltozás ad-e okot aggodalomra, sürgős ellátásra van-e szükség vagy nem feltétlenül, amellett, hogy nyomatékosan felhívja a beteg figyelmét a személyes találkozó fontosságára.

De vannak olyan speciális kórképek is, amikor nagyon sok múlik a tapintáson, ha ilyen eset fordul elő, akkor a beteg természetesen azt a tanácsot kapja online, hogy forduljon személyesen a kezelőorvosához, ilyenkor az online vizitdíjat magától értetődőn visszakapja.

Dr. Sós Anna, bőrgyógyász szakorvos

Speciális helyzetben

„Az a legfontosabb a teledermatológia esetében, hogy a betegnek is tudnia kell, az épp felmerülő problémáját illetően körülbelül mit várhat, és az orvosnak is tisztában kell vele lennie, hogy ebben a formában mit tehet meg. Például ha látok egy pikkelysömört, akkor az én feladatom a diagnózis felállítása, egy első kezelés és tájékoztatás, hogy mi ez pontosan, mik a további teendők, azaz hová forduljon a páciens, hogy gondozásba vegyék. Vagy ha látok egy elváltozást, amit mindenképpen el kell távolítani, az a feladatom, hogy megmondjam a legvalószínűbb diagnózist, és azt, hogy hová tud menni műtétre.”

Ezt a módszertant persze valamennyire felülírta a világjárvány is. „Például van számos kórkép, aminek a hátterében belső, fertőzéses góc állhat. Ilyenkor normál esetben góckutatást írok elő, azaz a beteggel végig kell zongoráznunk a lehetséges területeket: fogászat, fül-orr-gégészet, hasi ultrahang, nőgyógyászat vagy urológia, míg valamelyik területen megtaláljuk a gócot, azt kezeljük, és többnyire rendben is vagyunk. Jelen helyzetben ez másképp néz ki, hiszen a betegek nem tudnak elmenni ezekre a vizsgálatokra záros határidőn belül. Úgyhogy azt a fordított módszert kell most alkalmaznunk, amit abban az esetben tennénk, ha nem találjuk meg a gócot: kombinált gyógyszeres kezeléssel lövünk. Igaz, tulajdonképpen vaktában, de legalább lövünk. Ha így nem sikerül, akkor viszont muszáj végigmenni az egyes területeken.”

Dr. Szomszéd

Az egyszerűbb, gyakoribb, hétköznapibb kórképek (mint például a vírusos és gombás bőrfertőzések, a különféle ekcémák, vagy az akne) azok, amik miatt tulajdonképpen a teledermatológiának létjogosultsága van – és sajnos pont ezek azok, amiknek a diagnosztizálására és kezelésére önjelölt gyógyítók seregei jelentkeznek, ahogy azt Sós Anna tapasztalatai mutatják.

„Vannak olyan csoportok, amelyek tagjai egymásnak küldözgetnek képeket a bőrproblémáikról, majd egymást látják el kezelési tanácsokkal. Szeretném, ha ők is tudnák, hogy van más lehetőségük – ez a teledermatológia.

Ahelyett, hogy a képeket a barátnőjüknek, ismerőseiknek, vagy ne adj’ isten ismeretleneknek mutatják meg, küldjék el őket inkább egy szakembernek, kérjenek valódi segítséget.”

Ne az esti lámpafénynél fotózz bekrémezett felületet vonalas telefonnal!

Hogyan készíts tehát olyan képet, amit a legjobban kiértékelhet a szakember? Arra kell figyelni, hogy minél élesebb legyen, minél jobb minőségű, és minél nagyobb felbontású, hogy a szakember is jól tudja nagyítani, és még akkor is jól látható legyen. Lehetőleg ablaknál, nappali fényben készíts felvételt, ne legyen fényvisszaverődés. És készíts több közeli képet különböző szemszögekből, illetve egy távolabbit, hogy az orvosnak lehessen valamiféle benyomása az egész testrészről. 

Pontos lépések

A gyakorlat egyébként azt mutatja, hogy írásban sokkal több információ megy át a betegeknek, mint ha csak meghallgatja a gyorsan elhadart utasításokat a rendelőben. Írásban az orvos részletesen kitér mindenre, pontos instrukciókat ad úgy, hogy szinte a beteg fejével gondolkodik, kitalálja, vajon mik lesznek azok a pluszkérdések, biztonytalanságok, amik utólag eszébe jutnak a páciensnek, kiemelve a lényeges pontokat.

Vizsgálatok bizonyították, hogy amikor kimegy a rendelőből, a legtöbb beteg mindössze az elmondottak tíz százalékára emlékszik. Így viszont, hogy le van írva minden, mindig kéznél lesznek a fontos tudnivalók.

Magyarország tényleg jobban teljesít!

Ami Sós Anna tapasztalatai szerint más országokkal összehasonlítva nálunk tényleg nagyon jól működik (és itt most egy egészségügyi vonatkozásról lesz szó, kapaszkodj meg!), az az e-recept. „Például Németországban vagy Svájcban ilyen nincsen, Ausztriában a pandémia idején bizonyos orvosoknál és patikákban átmenetileg elérhetők elektronikus formában a vények, de normál esetben távgyógyítás esetén a (gyakran kézzel) megírt receptet vagy elküldik faxon a beteg által megjelölt gyógyszertárba, vagy kiküldik postán. Úgyhogy Magyarországon aztán abszolút van létjogosultsága a teledermatológiának, hiszen a rendszer alapfeltételei mind adottak.”

Fiala Borcsa

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/AzmanL