–

Utólag belegondolva végül arra jutott, valószínűleg az lehetett a legfőbb probléma, hogy sötétben, vagy legalábbis erős félhomályban ismerkedtek össze. A zaj is nagy volt a szórakozóhelyen, nem is hallotta jól a srácot, a két koktél meg, amit éhgyomorra ledöntött az éjszaka folyamán, bár kellemesen ellazította, de némileg el is tompította a tudatát. Ha ez a sok szerencsétlen véletlen nem játszik közre, ha, mondjuk, fényes nappal, az edzőteremben botlanak egymásba, akkor talán nem így alakulnak a dolgok.

Pedig a legeslegelején olyan jónak nézett ki minden…

Amikor a srác odajött hozzá a bárpulthoz dumálni, a lánynak még egy röpke másodpercre az is átfutott az agyán, kész szerencse, hogy az előző fiújának a szűrét épp aznap reggel tette ki, mert így nem kell, hogy egy icike-picikét is rosszul érezze magát, amiért elfogadja a meghívást egy italra.

Nem mintha abban bármi rossz lenne, főleg, hogy a legújabb trendi zenéken kívül javarészt a koktélok miatt jártak ide a barátnőivel. Itt ugyanis nem csak beletöltögettek ezt-azt a poharakba, max. egy tré koktélpálmával vagy cseresznyével felpimpelve a keveréket. Odafigyeltek a részletekre az elkészítés első lépésétől az utolsóig.

Mixernek eleve csak olyan csávót vettek fel, akinek szép, kidolgozott, szálkásra izmosított teste volt, milliódolláros mosolya és tökéletes frizurája. Az italokat aztán úgy keverte ez a díszhím, mint egy cirkuszi zsonglőr, a shakert megpörgette, feldobta, a háta mögött elkapta, amit persze istenien be lehetett sztorizni Instán. Akárcsak az elkészült remekműveket, amik minden szögben irigylésre méltóan jól mutattak, szinte oda se kellett volna írni hozzá, hogy hashtag magasélet… de azért persze mindig odaírták a barátnőivel, egyrészt, mert úgy dukál, másrészt, mert  úgy tűnik, néhány embernek mindent a szájába kell rágni.

A sráctól aznap este kacéran egy Sex on the Beach koktélt kért, mert a félhomályban nagyon megtetszett neki a széles válla, meg a hatalmas, barna szeme, amitől olyan egzotikus benyomást keltett, hogy rögtön nem tudott másra gondolni, mint arra, vajon hogyan festenének ők ketten az ágyban… vagy egy homokos tengerparton összefonódva. Általában egyébként, ha nem jött be neki valaki egyből, akkor Mojitót ivott, az olyan hűvösen elegáns. Ha meg egyből látta, hogy az italmeghívással jelentkező lovagjából fix, hogy nem lesz semmi, akkor Virgin Bloody Maryt óhajtott, egy lesújtó, finnyás pillantással kísérve az igényét, amitől még a magabiztosabb figuráknak is többnyire inába szállt a bátorsága.

A koktélozós este másnapján a srác ráírt, és randira hívta.

Ő rögtön egy elegáns, Duna-parti kávézót javasolt találkahelynek, ahol szépek a fények, csodás kilátás nyílik a folyóra, a kávé mellé pedig aranypöttyös macaronokat szolgáltak fel, ami különösen jól mutatott.

Jól elbeszélgettek, valóban kellemesen telt az idő. A lány szívesen mesélt az életéről, a kedvenc hobbijairól, meg hogy mennyi felé járt az elmúlt időszakban. Mindenről képeket is mutatott a telefonján. Hangosan kacagva bökött egyik-másik mókás fotóra, amin a barátnőivel Snapchat-filterrel óriási szemű, púderarcú mókuskaként csücsörítenek pálmafás háttér előtt, vagy elegáns dívaként feszítettek valamelyik szórakozóhely mellékhelyiségének hatalmas tükre előtt. A következő randin moziba mentek, a lány pedig, mivel tudta, mi illendő, hagyta, hogy a fiú válasszon filmet. Utána kicsit sétálgattak, majd elcsattant az első csók is.

Ilyen gördülékeny, ígéretes kezdet után boldogan várta a következő találkájukat.

A kapcsolat ezen fokán már valami komolyabb programmal tervezhettek, ám épp itt adódtak az első súrlódások, bár szerencsére hamar elsimultak. Akkor még. A srác valami sajtófotó kiállítást akart megnézni vele, mivel észrevette, hogy a lány szereti a fényképeket. Ám neki ahhoz semmi kedve nem volt, hogy fekete-fehér művészkedő képeket, meg mindenki más nyomorát bámulja egy levegőtlen helyiségben, úgyhogy az ötletre csak duzzogva felhúzta az orrát. Végül kompromisszumos megoldásként Szentendrét vették célba.

Szerencséjük volt, a kora reggeli köd hamar feloszlott, a későtéli, szűrt, de már ragyogó napsütés pedig csodaszép hangulatot kölcsönzött a tájnak. A lány elővette a telefonját, és készített pár képet a csillogó víztükörről, meg a színes kávéscsészéről, amire finoman rákulcsolódtak a szépen manikűrözött, élénkpiros körmű ujjai, miközben a háttérben kacsák totyogtak a pázsiton. Aztán gondolt egyet, miért is ne, és átállította a kamerát.

Végtére is ez már a negyedik találkozójuk, simán belefér, sőt.

A srác mellé bújt, felemelte abba a szögbe a telefonját, amiről hosszas kísérletezés után pontosan tudta, hogy a legelőnyösebb számára, a felső fogsorához nyomta a nyelvét, hogy eltüntesse azt a kis pici tokáját is, kétoldalt beszívta az arcát, az ajkait kissé kicsücsörítette, tényleg csak halványan, a kacsaszájnál, ezt mindenki tudja, nincsen cikibb, fejben megpróbálta kiszámolni, mennyi hatszor tizenkettő, hogy a tekintete mély gondolatokkal telinek tűnjön, majd kattintott. Aztán kattintott még ötöt a biztonság kedvéért, valamelyik biztosan szuper lesz.

Hát… nem lett, állapította meg kissé bosszankodva, amikor végiglapozta a fotókat. Ő ugyan ezeket biztos nem fogja kitenni, mint a frissen bimbózó új kapcsolatának boldog és büszke bizonyítékát. Nem is azokkal volt a legnagyobb baj, amiken a srác rossz helyre, a kamera helyett a képernyőre nézett, épp ellenkezőleg. A fiú nagy, barna szeme, ami az életben olyan egzotikusnak tűnt, a képeken inkább torznak hatott. Nincs az az Instagram-filter, ami el tudná fedni ezt a kellemetlenséget. Arról nem is beszélve, hogy ilyen ábrázattal, ekkora tányér szemekkel a Snapchates szűrő aztán alapból kizárt.

Azért még készített két tucat közös szelfit, hátha csak a helyszín vagy a pillanat nem volt alkalmas, párat a cukrászdában, meg néhányat a macskaköves templomdombon, ahonnan szép a kilátás. A végén azonban már ő maga sem hitt benne, hogy ez menni fog, pláne hogy a srác is egyre unottabb fejeket vágott – amitől bosszantó módon a szeme még mindig nem lett kisebb.

Amikor a sok sétától alaposan kifáradva a lány hazaért, még egyszer, utoljára átpörgette a képeket, hátha mégiscsak tud velük valamit kezdeni. Aztán egy mozdulattal kitörölte az összeset.

Hogy hamarabb elfelejtse ezt a kellemetlen élményt, készített magának egy nagy kád spéci, rózsaillatú és pink habos, kényeztető fürdőt, a kád szélére a színes flakonok közé kitett pár illatgyertyát, majd belefeküdt az egész csodába egy pohár habzóborral.

A legszebb pezsgőspoharát választotta ki, azt, amelyik a legjobban mutat a képeken.

 

Fiala Borcsa