Büféből a színpadra, rendelőből a rendezői székbe... – 9 ismert magyar ember, akiknek óriási kanyart vett az élete
Támogatott tartalom
Színész, rendező, televíziós, sztárorvos, olimpikon… A karrierjük egészen más területen kezdődött, mint amelyet jelenleg is építenek. Meglepő sztorik, amelyek bizonyítják, hogy néha bizony megéri elhagyni a járt utat. Kurucz Adrienn szemléje.
–
Herendi Gábor: Fogorvosból rendező
Valami Amerika, Kincsem, Magyar vándor… Sikerfilmek a közelmúltból – a rendezőjük pedig egy fogorvos.
A pályaválasztás logikus lépés volt, apja szintén fogorvos, anyja és fivére fogtechnikus. De ahogy mondja, már középiskolás korában filmes szeretett volna lenni. Gyerekkora óta járt forgatásokra, mert a család közeli barátja volt Fábri Zoltán rendező, így például a Pál utcai fiúk és az Ötödik pecsét felvételein is ott volt, és beleszeretett a filmkészítésbe. „Zoli bácsi” azonban azt tanácsolta az apjának, hogy válasszanak más pályát a fiúnak, mert filmesnek lenni nagyon kiszolgáltatott életet jelent. Ráadásul a rendezői szakra csak úgy lehetett felvételizni, ha a jelentkezőnek volt már egy diplomája, úgyhogy a családi hagyomány miatt nem volt kérdéses a fogorvosi egyetem.
Diploma után Herendi jelentkezett a színművészetire, de nem vették fel, ezért tanársegéd lett a Fogpótlástani Klinikán, és praktizált is, mint fogorvos, belvárosi rendelőjében a reklámszakma jeles képviselői is megfordultak, őket „traktálta” az ötleteivel. Addig-addig, hogy felvette egy újonnan alakuló ügynökség kreatív igazgatónak. A magánrendelését is megtartotta titokban, ezért mikor lebukott, kirúgták. Ekkor átment egy konkurens ügynökséghez. Jól ment a szekér, de a nagy álom a filmkészítés maradt, és az ezredfordulón a Valami Amerikával be is tudta indítani a filmes karrierjét. Azt mondja, mind a fogorvosi, mind a reklámfilmes tapasztalatait tudja kamatoztatni a filmekben. A Hello, WMN!-en mesélte D. Tóth Krisztának, hogy olykor ugyanúgy kell bánni a színészekkel, mint a fogorvosi székben a páciensekkel annak érdekében, hogy ne görcsöljenek, lazítsanak.
Rúzsa Magdi: babákat segített a világra
A vajdasági énekesnő a szabadkai Egészségügyi Középiskolában szerzett szülészeti nővér képesítést. Az éneklés azonban kicsi kora óta nagy álma volt, amelynek megvalósítására minden kínálkozó lehetőséget megragadott. Különféle amatőr zenekarokkal koncertezett, majd 13 évvel ezelőtt jelentkezett a TV2 tehetségkutató műsorába, a Megasztárba, amelyet megnyert, és ezután Magyarországra költözött, majd minden szempontból új életet kezdett. De régi szakmájára is szeretettel emlékszik vissza, és az egyik legszebb hivatásnak tartja a kisbabák világra segítését, amely véleménye szerint nem áll messze a zenéléstől, az új dallamok feletti bábáskodástól.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Scherer Péter: Büféből a színpadra
A színész a Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, de sosem dolgozott mérnökként. Voltaképpen már a második egyetemi év után abba akarta hagyni az egyetemet, mert érezte, nem neki való. A számokkal is meggyűlt a baja. Sokszor megbukott a vizsgákon. Az édesapja kérésére mégis jó eredményekkel fejezte be a tanulmányait. De már hallgatóként beszippantotta a színházcsinálás. A játék mellett a Műegyetemen székelő Szkéné színház büféjét is üzemeltette társaival. Az előadás után még beálltak kicsit a pult mögé – ez így ment évekig. Aztán a Jancsó-filmek révén a Kapa-Pepe (Mucsi-Scherer) páros berobbant a köztudatba, és a színészi (színházi és filmes) karrier is beindult, sőt saját színházi társulat is született: Nézőművészeti Kft. néven.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Wladár Sándor: Olimpikonból állatorvos
Az 1980-as nyári olimpián aranyérmet szerzett 200 méteres hátúszásban. Edzője Széchy Tamás volt. Ebből a legendás csapatából (Czene, Darnyi, Rózsa, Szabó…) Wladár volt az első, aki olimpiai bajnok lett. Az edző brutalitását, módszereit később ő is kritizálta, és a MÚSZ (Magyar Úszó Szövetség) elnökeként a közelmúlt botránysorozata nyomán kemény szankciókat helyezett kilátásba azon edzőkkel szemben, akik bántalmazzák tanítványaikat.
Wladár egyébként az elmúlt évtizedeket sikeres állatorvosi karrierjének építésével töltötte, aktív sportolói pályafutása végeztével, a rendszerváltás után nyitották meg Zoltán bátyjával a magánrendelőjüket, amely az elsők között volt az országban. De az uszoda világától sosem szakadt el egészen, 2017 szeptemberében a Magyar Úszó Szövetség elnökének választották.
Jordán Tamás: Földmérőből színész
A színidirektor 52 évvel ezelőtt diplomázott a BME Építőmérnöki Karán. Nem ő akart mérnök lenni, az édesapja kívánságát teljesítette ő is... „Én színész szerettem volna lenni, de a főiskolára nem vettek fel. Az egyetemi éveim alatt tagja voltam az Egyetemi Színpad Universitas Együttesének, és ezzel párhuzamosan még versenybridzsező is voltam. (…) Már a felvételi után az első évben szakosítottak minket. Fogalmam sem volt, hogy mit jelent a geodézia, de nagyon hamar megszerettem” – mesélte.
Az első két szemeszter után már nem gondolt arra, hogy színész lesz, holott hobbiként továbbra is fellépett. Dolgozott földmérőként, a Fővárosi Tanács telekkitűzési osztályának mérnöke volt. De egyre nagyobb szerepeket kapott a színházban, így végül feladta a mérnöki pályát. A karrierkanyart nem bánja utóbb. „Feltétlenül hasznomra vált színészként és igazgatóként a műszaki szemlélet. Racionálisan gondolkodó, rendszereket áttekinteni képes művész vált belőlem.”
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Stahl Judit: Híradósból gasztromogul
Ahogy az Elviszlek magammalban Krisztának elmesélte, tizenegy éves kora óta imád sütni. Ennek ellenére más pályát választott, szerkesztő-rendező szakra felvételizett a Színművészeti Egyetemre. De apja kérésére, hogy legyen egy „civil” szakmája is, nem volt kérdés, hogy a cukrászatot választja. Először a Magyar Televízióban dolgozott, majd 1997–től öt éven át a TV2 arca volt, híradósa, párban Pálffy Istvánnal. Aztán úgy döntött, hogy a sikerek, a népszerűség és a szép fizetés ellenére felmond. „Már nagyon untam a Tényeket. Monoton meló. (…) Főzni szeretettem volna.”
De a vezetőség érthető módon nem tartotta jó ötletnek, hogy a vezető hírolvasó főzzön is a csatornánál. És akkor Stahl döntött: felmondott. Ez nagy kockázattal járt, szakmailag és anyagilag is. Ezek után saját pénzéből kellett finanszíroznia egy főzőműsor elkészültét. Kereszty Gábor, az akkori főnöke azt mondta „tökön szúrom magam, ha te innen felállsz, de megértem”.
Utóbb Stahl úgy látja, nagyon jó döntést hozott. Egy percre sem bánta meg. „Képtelen lennék visszamenni abba a világba, amit ma híradózásnak hívnak” – mondja. Azóta sikeres üzletasszony lett, magazinok, könyvek kiadója, műsorok gyártója.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Dr. Csókay András: Mérnökből agy- és idegsebész
Az ország egyik legismertebb orvosa, dr. Csókay a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki karán végzett. Három évig mérnökként dolgozott, ám rádöbbent, hogy nem ez az igazi hivatása, nem erről ábrándozott gyermekkorában. Az egészségügyi miniszter engedélyével felvételizett az orvosi karra. (Akkor még nem volt fizetős képzés, és az állam csak egy diplomát finanszírozott.) Azt írta neki, hogy olyan szakmát szeretne, amit ingyen is csinálna.
1989-ben orvosi diplomát szerzett, de azóta is nap mint nap gyakorol a boncteremben, hogy a műtőasztal mellett mindig a legjobb formáját hozhassa.
Az elmúlt hónapokban leggyakrabban a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásával kapcsolatban merült fel a neve, amelyet missziós tevékenység keretén belül vállalt fel egy orvoscsapat tagjaként, amúgy az MH Egészségügyi Központ idegsebészeti osztályának vezető főorvosa. Újszerű ötletei, műtéti eredményei miatt ismert szakmai körökben, a laikusok szemében merész nyilatkozatai miatt megosztó személyiség.
Lukáts Andor: Lakatosból színész
Az idén 75 éves színész messziről indult: a kaposvári Mélyfúró Vállalat, a Ganz-MÁVAG lakatosa volt, majd a Magyar Néphadsereg Tiszti Házának dekoratőre. A Pinceszínházban amatőr színészként ismerkedett a színjátszás alapjaival. Az áttörést az jelentette, amikor a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz felvették segédszínésznek. Később a Budapesti Katona József Színház tagja is volt. 2008-ban megalapította a Sanyi és Aranka Színházat, melynek igazgatója. A Színház- és Filmművészeti Egyetem adjunktusa, a legendás Eszkimó asszony fázik, a Tiszta Amerika és a Zsötem című filmek főszereplője, a magyar színházi élet egyik meghatározó alakja, színésze, rendezője, tanára. Három filmet is rendezett, melyeknek a forgatókönyvét is ő írta.
Szabó Győző: Szobrászból színész
Ő sem járt színművészetire, a szakmát autodidakta módon, és „menet közben” tanulta. A Képzőművészeti Főiskolán végzett, grafikus szakon. Kalandos élete során volt például a legendás Tilos az Á nevű alternatív kocsmában csapos. Itt lett alapítótagja egy performance színháznak, a Táp Színház elődjének. Tudatos „karrierváltásról” esetében nem beszélhetünk, őt szó szerint felfedezték, első színházi szerepét a Bárka Színház igazgatójától kapta. 1993-tól évekig „katonás” volt, és időközben filmes karrierje is beindult, majd pillanatok alatt országszerte ismert lett. Azóta rengeteg filmsorozatban láthattuk őt főszereplőként.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
***
Cikkünk szereplői nagyot váltottak, és utólag nem bánták meg, hogy így tettek. Bár bizonyára voltak akkoriban olyanok is a környezetükben, akik szerint nagy őrültséget csináltak, amikor valami olyanba kezdtek, amiről korábban legfeljebb álmodoztak. Ők is bebizonyították, hogy a huhogók helyett az álmoknak van igaza, kell ennél jobb motiváció az újrakezdésre?
Kurucz Adrienn
Kiemelt kép forrása: Csiszér Goti/WMN - Goti Photography; Wikipedia/Thaler Tamas
