Kiégés után új élet: amikor valaki mindent borít
Kiégés, szabadságvágy, újrakezdés: egyre többen hagyják ott korábbi pályájukat, hogy valami egészen másba kezdjenek. De hogyan lehet jól váltani, és mit tanulhatunk azoktól, akik már meglépték?
Kiégés, szabadságvágy, újrakezdés: egyre többen hagyják ott korábbi pályájukat, hogy valami egészen másba kezdjenek. De hogyan lehet jól váltani, és mit tanulhatunk azoktól, akik már meglépték?
Nem az idő gyógyít, hanem amit kezdesz vele. De a sokféle elvárás közepette hogyan tudunk jól gyászolni, és miért olyan fontos az erre való képességünk? D. Tóth Kriszta és Tóth Flóra meséli el a Mindent bele! podcastban Milanovich Dominak, hogyan kezdték újra az életüket egy súlyos veszteséget követően. És aztán újra meg újra, amikor más tapasztalatok felidézték bennük a hiányt.
Irreális elvárás magunktól, hogy a decemberi hajtás és kimerülés, aztán jó esetben a lelassulás után, januártól elkezdjünk pörögni, mint a motolla.
Vannak azok filmek, amik azért szippantanak be, mert egy színes-szagos, kitalált világba repítenek. És vannak azok, amik épp azzal hatnak, hogy fájdalmasan ismerős gondolatokat és hús-vér, emberi történeteket mesélnek el. Az idei Új év, új szerelem az utóbbi kategóriába tartozik: egy baráti társaság történetét követi, akik csak hiszik, hogy tudják, mi zajlik a másik életében.
„Saját magammal szemben hajlamos voltam az aszketizmusra és puritánságra, a fiam életét viszont meg akarom tölteni csodákkal. Egy varázslatos karácsony egész jó kezdés lehet.”
Egy budapesti albérletárakba és szakvizsgákba fáradt fiatal nő egyetlen e-maillel mindent kockára tett: lakást keresett Olaszországban, hátha valaki befogadja őket a nyárra. Amit talált, nem csupán egy régi, poros lakás volt Bologna mellett, hanem kapaszkodó, nyugalom és újrakezdés – egy olyan emlék, amelyhez azóta is vissza-visszatér, amikor elbizonytalanodik, merre viszi tovább az útja. Olvasói írás.
Egyre több az „ősz válás”, amikor valaki 50 vagy akár 60 év felett vet véget a házasságának. Ezt inkább a nők kezdeményezik, s vannak életesemények, amelyek növelik a válás valószínűségét. De miért és hogyan kezd valaki új életet közel a nyugdíjhoz, vállalva annak a kockázatát, hogy élete végéig pár nélkül marad?
Angelina Jolie megérett. Alkotóként és emberként egyaránt. Ez a folyamat sok áldozattal járt. Olyanokkal, amik közben az ember nemcsak a talajt veszíti el a lába alatt, hanem önmaga egy részét is. Neki pedig újra fel kellett fedeznie, mi maradt a romok alatt, mi az, amiből majd építkezni lehet.
Az idősekkel szembeni, régmúltban gyökerező, masszív előítéletek formálják a tudatunkat – azt, ahogyan másokról és magunkról is gondolkodunk. És ezért kevesebbet élünk, mint élhetnénk. A halálunk előtt is.
Egyre több az „ősz válás”, amikor valaki 50 vagy akár 60 év felett vet véget a házasságának. Ezt inkább a nők kezdeményezik, s vannak életesemények, amelyek növelik a válás valószínűségét. De miért és hogyan kezd valaki új életet közel a nyugdíjhoz, vállalva annak a kockázatát, hogy élete végéig pár nélkül marad?