Manapság nagyon sokan követik a vegán vagy vegetáriánus életmódot, etikai, egészségügyi vagy más okból. Eleinte nem volt könnyű áttérni a gyér választék miatt, viszont a piac gyorsan reagált, és azóta megpróbál az eredetihez hasonlító termékeket piacra dobni. Ez hol sikerül, hol nem, de inkább nem – bocs, elspoilerezem az egyáltalán nem reprezentatív felmérésünk eredményét. 

Kilenc terméket hasonlíttattam össze a kollégákkal, egyrészt, hogy rájönnek-e, melyik a vega és melyik a húsos, illetve, hogy melyiket érdemes elkerülni, és melyiket ajánljuk bátran, ha valaki forgatja a fejében a vegetáriánus életformát. Lelövöm a poént mindjárt a legelején: a legsikeresebb termék a vegetáriánus pecsenyezsír lett, a leggyatrább pedig a tojásfehérjéből készült túróimitáció – amit ráadásul az agyam teljes „kék halála” miatt vettem csak meg, merthogy, ugye, nem vega, és nem is vegán. A képeken mindenhol bal oldalon látható a vega/vegán verzió és jobbra a hagyományos. 

1. Füstölt gabonacsemege (2026/kg) vs. Tóalmási parasztkolbász (3690/kg) 

Nem volt nehéz kitalálni, melyik a valódi kolbász és melyik nem, mert a valódi nem esett szét darabokra, míg a vega változat igen. A különféle gabonákból és fűszerekből álló „majdnemkolbász” nem aratott sikert a tesztelőknél. Volt, aki bekötött szemmel gerslit vizionált bele, más egyszerűen közölte, hogy ez egy olyan termék, amely kolbász akart lenni, de nem sikerült neki. A megengedőbb tesztelő szerint, ha nem kolbászként gondol rá az ember, akkor nem is olyan rossz. 

2.De lux szójavirsli (3250/kg) vs. Landhof frankfurti virsli (2396/kg) 

A virslikről alapvetően is az a pletyka járja, hogy nem láttak húst. A jegyzőkönyv kedvéért a Landhof terméke 64 százalék sertéshúst tartalmaz, de növényi rostokban sincs belőle hiány – hogy a citrus- és bambuszrost mit keres a termékben, azt nem tudom, de nem is akarom… A vega virslikért senki nem rajongott, bár a De lux verzió jóval természetesebb, mint a hagyományos, de sem állagában, sem színében nem sikerült eltalálni a húsos változatot. Nehezményezték még a morzsálódást és a szövegkiemelő árnyalatot, amin nem segített a krémes műanyag íz. Ha valaki vega virslire vágyik, ne ezt vegye! 

3.Violife cheddar flavour (5560/kg) vs. Seriously red cheddar( 4495/kg)  

A főnök előnnyel indult, egy angol férj mellett kitanulta, milyen a minőségi cheddar, és bár nem mertem megmondani, mennyit fizettem a sajtért, közölte, egy igazi chdeddar-rajongó még ezzel sem lenne kibékülve. Szerinte egyébként is nehéz itthon minőségi sajtot találni. Ő persze rögtön vágta, melyik a növényi, és melyik az állati eredetű változat. A Violife sajtjának fő összetevője a víz, aztán a kókuszolaj, némi módosított keményítő, aroma és fűszerek. Ehhez képest a tejből készült sajt felüdülés volt. Akadt, aki azt gondolta, cheddar jellegű lapkát vettem, de nem, ami azonnal kiderült, miután az ember a szájába vette, mert egy furcsa zsíros érzet maradt a tesztelők szájpadlásán, melyet a műanyag íz lecsengése követett. Én nem tudom, milyen lehet sajt nélkül élni, de inkább sosem ennék sajtot, ha ez lenne az egyetlen alternatíva. 

4. Spar Veggie Pikant Extra párizsi (6237/kg) vs. Landliebe Extra Pikáns Párizsi (2690/kg) 

A párizsik esetében már ránézésre is nagyon kellett koncentrálni, melyik melyik, annyira egyformák voltak, csak a színük tért el egymástól. Az 50 százaléknyi húst tartalmazó termékkel egy pálmazsíros és tejfehérjeporos versenyző szállt síkra, viszonylagos sikerrel. Van, aki szerint a vega finomabb volt, más úgy gondolta, a fűszerek mindkettőn sokat dobtak, bár a vega túl van sózva. Mindenesetre ezzel akár kísérletezni is lehet, persze csak akkor, ha nem félted a majmokat, akik a pálmaolaj-termelés miatt halnak meg. És akkor még a disznókról nem is beszéltünk. 

5. To-tu tojásfehérje (4500/kg) vs. OKÉ túró (1100/kg) 

Oké, nem vega, elcsesztem. De bekerült, mert ki az, aki tojásfehérjét enne túró helyett? Tudom, a paleotáplálkozás követői, meg azok, akik nem akarnak tejterméket fogyasztani. Azt mondom: NE. Határozottan. Egyetlen termék sem váltott ki ilyen mélységes undort, mint szegény túróimitáció. Pedig csak fehérje, ecet és só keveréke. De higgyétek el, „a nem túró túró egy botrány, egye, akinek hat anyja van!” – üzeni titkos tesztelőnk. 

6. Tartex Leberwurst (11583/kg) vs. Spar sertésmájkrém (916/kg) 

A Spar terméke ilyen könnyen még nem került a trónra, pedig egy német biotermékkel kellett felvennie a harcot. De nem és nem. A májat nem lehet tofuval helyettesíteni, akárki akármit csinál. „A múltkori lovardai élményem kúszik be: a lócitromnak volt ilyen szaga és színe” – írta valaki, míg más azonnal replikázott „A vegapástétom nagyon finom, ebből repetáztam többször is. Szívesebben enném, mint a húsosat.” Na, így döntse el az ember, ki mit gondol. 

7. Hideg nyalat paleo-vegán kókuszjoghurt (650/150ml) vs. Landliebe áfonyás joghurt (237/150gr)

Nagyon kiváncsi voltam, hogy vizsgáznak az édes termékek, mert azért ebből a műfajból léteznek jók is. A fekete áfonyás és ribiszkés termék plusz pontot érdemel az üveg és a magyarsága miatt. Volt, aki lelkesedett érte, más viszont sosem enné meg. Ami biztos, hogy az ára egészen elképesztő, ráadásul nem is bio. 

8. Sojalade bio citromos szójakülönlegesség (450/125 gr)  vs. Danone citromos joghurt (99/125 gr) 

A harmadik tejtermékkel, amit megkóstoltak, nem mindenki volt elégedett. Valaki gyerekgyógyszer ízűnek gondolta, mást zavart az eltúlzott citrom íz, megint másnak fogalma sem volt, melyik a sima, és melyik a vega változat. És a sor másik végén áll az a kolléga, akinek bejött a növényi tej – ami valójában szója. 

9. Öko vega pecsenyezsír (4722/kg) vs. Kacsazsír (4390/kg) 

Hiába kutattam, nem találtam hagyományos pecsenyezsírt, pedig minden követ megmozgattam, ezért kacsával kóstoltattam össze a vega zsírt. Legnagyobb meglepetésemre, szinte mindenki a növényit tippelte állatinak, sőt még lelkesedtek is érte, míg az aranyárban kapható francia kacsazsír nem fogta meg a népeket. Mint egyikük nyilatkozta: „felismerhető volt a gumikacsa zsír”. „Nagyszülőknél nevelkedtem iskoláskoromig, szaftos kenyér gyakran volt otthon, fehér kenyér sok zsírral. Az összes közül ez a legjobb! ” – mondta a tesztelő, akinek meggyőződése volt, hogy igazi zsírt eszik. 

Mi a tanulság? Nem olcsó, és nem is egyszerű megtalálni a növényi pótlékokat az állatiak helyett, és az is biztos, hogy én mostantól más szemmel nézek azokra, akik ezeket a termékeket önként és dalolva, illetve a betegségükkel küzdve eszik. Mi meg maradunk, ahol voltunk: hússal, tejtermékekkel és mindazzal, ami ezzel jár.

Zimre Zsuzsa